Rieth József

Gyermekkorom - Ostrom, háborús viszonyok

 

(Tartalomjegyzékhez -- Gyermekkorom  --  Ostromélmények)    >>> Tovább >>>    

            Világháború            Háború - 1. magyar hadsereg - Románia átállása - Fegyverletétel - Budapest ostroma - Kitörés - Ostrom után

1939. szeptember 1.jétől számítjuk a második világháborút, ami tulajdonképpen az 1914-1918-ig tartó első világháború egyenes következménye. Az első világháború befejezése olyan békeszerződésekkel történt, amelyek igen sok feszültséget őriztek meg az utókor számára, és általában igazságtalanok voltak. Magyarországot a Trianoni Békeszerződéssel kiszolgáltatták a szomszédos népek igényeinek, erőszakkal leválasztva az anyaországtól igen sok magyart. Természetes következmény volt a magyar irredentizmus, a vonzódás azokhoz a politikai erőkhöz, amelyektől Trianon revizióját várhattuk. Németország apró lépésekben megoldotta a jelentősebb magyarlakta területek visszacsatolását. Az ország gyarapodásának, Trianon revíziójának természetesen ára volt, támogatnunk kellett a német terjeszkedést, Németország háborúját. 1941. június 27-én hadba léptünk a Szovjetúnió ellen (bár ezt a németek nem kérték tőlünk!).

Szomszédaink területi követelése -- Trianon -- Területi reviziók

A magyar csapatok a Don kanyarban szolgáltak, védelmi feladatokat láttak el, azonban felszerelésük roppant gyenge (primitív volt: pl. papírtalpú csizmák!) lévén nem tudtak ellenállni a szovjet túlerőnek, felmorzsolódtak. Csak töredékük került haza, javarészt sérülten. A háborús veszteségek és a szovjet előnyomulás hatására erősödött hazánkban a békekötés igénye. A harcok hamarosan -- a román átállás után -- már magyar területeken folytak.

Harcok Magyarország területén

A német követelésre kinevezett Sztójay-kormány viszonylag gyorsan stabilizálta belső helyzetét. Az új kormány kinevezéséről és a német csapatok Magyarországra érkezéséről kiadott hivatalos nyilatkozat az eseményeket úgy állította be, hogy megmaradt a politikai jogfolytonosság, az ország függetlensége. A valóságban a magyar gazdaság és katonai erő teljes egészében a németek szolgálatába állt.

            Az 1. magyar hadsereg            Háború - 1. magyar hadsereg - Románia átállása - Fegyverletétel - Budapest ostroma - Kitörés - Ostrom után

Még a német megszállás előtt, 1944. január 6-án mozgósították az 1. hadsereget. Az évek folyamán a Kárpátok körzetében három megerődített vonalat építettek ki. Az Északkeleti-Kárpátok hágóit lezáró legkülső vonal, az ún. Hunyadi-állás volt. E mögött a Kárpátok gerincén, az ezeréves határt követve húzódott a Szent László-állás. A védelmi rendszer legjobban kiépített állásaival az Árpád-vonal rendelkezett: a Kárpátokon átvezető utakat zárta le. A magyar katonai felső vezetés 1944 kora tavaszán azt remélte, hogy a szovjet csapatok a Kárpátok elérése után azt északról és délről megkerülve folytatják az előretörésüket. Ám a német megszállás új helyzetet teremtett a parancsnoklási viszonyokban. 1944. augusztus végére a szovjet csapatok az Északkeleti-Kárpátok teljes hosszában 20-50 kilométerre megközelítették az 1940-es magyar határt, miközben az angol-amerikai csapatok ekkor még légvonalban is több mint ötszáz kilométerre harcoltak Magyarország nyugati határától.

Az arcvonal északi szárnyát az 1. magyar hadseregnek sikerült a Kárpátok előterében stabilizálni. Ezzel egy időben, 1944. nyarán a német hadvezetés a szovjet-német arcvonal déli szárnyán igen erős csoportosítást hozott létre és valóban igen erősnek tünt. A szovjet Legfelsőbb Főparancsnokság Főhadiszállása elhatározta, hogy felszabadítja a Moldvai SZSZK-t, és kikényszeríti Románia kilépését a fasiszta blokkból, illetve szembefordulását Németországgal. Az erőfölény jelentős volt a szovjetek javára. A támadás 1944. augusztus 20-án, erőteljes tüzérségi és légi előkészítés után megindult. A támadó frontok már az első nap áttörték a német-román védelem harcászati mélységét és augusztus 22-én estére a szovjet frontok elfoglalták az ellenség nyugati irányú, főbb visszavonulási útjait. A támadás három napja alatt a 2. Ukrán Front 60 km-t nyomult előre és az áttörést 120 km-re szélesítette, míg a 3. Ukrán Front ez alatt 70 km-t tört előre és az áttörés szélessége 130 km-re nőtt. Az elért eredményeket kihasználva a frontok augusztus 23-án már a gyűrű bezárásáért harcoltak, míg más kötelékek a támadást fejlesztették tovább. Ezzel tulajdonképpen a déli front védelmi vonala darabokra szakadt.

           Románia átállása             Háború - 1. magyar hadsereg - Románia átállása - Fegyverletétel - Budapest ostroma - Kitörés - Ostrom után

1944. augusztus 23-án I. Mihály román király bejelentette a fegyverszünetet a szövetségesekkel és felszólította a román hadsereget, hogy indítson támadást Észak-Erdély birtokbavételére. Mindez azt jelentette, hogy a németek számára elveszett a Havasalföld és egész Románia, de a Balkán jelentős része is. Ugyanakkor a Kárpát-medence és Magyarország mindenáron való tartása felértékelődött. A román olaj elvesztését követően a magyarországi szénhidrogénmezők birtoklása a háború folytatása szempontjából a német haderő számára létfontosságúvá vált. Német szakértők úgy nyilatkoztak, hogy a magyar olaj (amely ekkor már az egyetlen forrása volt a németeknek) elvesztését követően a német haderő már csak egyetlen hónapig képes folytatni a háborút. 

A magyar kormány a romániai események hírére a megdöbbenésen túl az észak-erdélyi határvédelem megerősítésével válaszolt. A völgyekben (átjárókban) kialakított védelmi rendszer három vonalból épült fel. A határon általában székely határőr-alegységek foglaltak elővédként hevenyészett védőállást. Hátrább, a határtól néhány kilométerre az összeszűkülő völgyekben építettek ki völgyzárakat, melyek úttorlaszokból, műszaki akadályokból és az ezeket biztosító fegyverek tüzelőállásaiból álltak, illetve itt építették ki a földbe süllyesztett, lőrés nélküli bunkereket az erődszázadok állományának. Végül a hágó kijáratánál alakították ki a főellenállási vonalat. Az elővéd támadás esetén halogató harcot folytatva visszavonult. A völgyzárnál az erődszázad addig tartotta magát, amíg lehetséges volt, megakadályozva az utánpótlást szállító járművek és harckocsik előrejutását. A főellenállási vonal előbb megállította az ellenséget, majd a lőszer és utánpótlás nélkül maradt ellenség ellen ellenlökést hajtottak végre, melyet az erődszázad tűzfegyverei is támogattak. Ez a harceljárás és védelmi rendszer újszerűségével a legtöbb esetben meglepetésként hatott a szovjet csapatokra, így jelentősen hozzájárult a magyar határvédelem sikeréhez. (L. Internet)

            Fegyverletétel            Háború - 1. magyar hadsereg - Románia átállása - Fegyverletétel - Budapest ostroma - Kitörés - Ostrom után

A második világháború menetében 1942 végén, illetve 1943 elején gyökeres fordulat következett be. Az antifasiszta koalíció erői magukhoz ragadták a hadászati kezdeményezést és megkezdték a fasiszta erők visszaszorítását. A gyors győzelem reménye szertefoszlott, a kormány lépéseket tett a német-magyar viszony lazítására. Felvették a kapcsolatot a nyugati hatalmakkal. Abban reménykedtek, hogy brit csapatok partra szállnak a Balkán-félszigeten onnan bevonulnak Magyarországra. Az 1943-1944 fordulóján és azt követően a szovjet támadó hadműveletek azzal fenyegettek, hogy, a szovjetek hamarabb elérhetik a magyar határokat, mint a nyugati szövetségesek. A nyugati szövetségesek 1944 januárjában azt az üzenetet juttatták el a magyar kormányhoz, hogy létesítsen közvetlen kapcsolatot a Szovjetunióval. Ennek ellenére a magyarok nem kívántak tárgyalni a Szovjetunióval. A németek számára azonban ismertté vált, hogy a magyar kormány nyugati kapcsolatokat épít ki, ekkor Hitler 1943. szeptember végén az ország katonai megszállása mellett döntött. 1944 március 12-én Hitler aláírta a megszállást elrendelő utasítást. Budapest irányába kellett benyomulniuk, majd a Tiszáig bezárólag megszállni az országot. 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot. A magyar politikai körök nem tettek a megszállás ellen semmit. Hitler és Horthy klessheimi találkozásán Horthy kormányzó előbb felháborodva visszautasította az árulás vádját, és nem fogadta el a megszállást. Végül is tudomásul vette a szorult helyzetet, és a Kállay-kormány menesztésének szükségességét. Ennek eredményeképpen a német csapatok lényegében ellenállás nélkül megszállták az országot.

1944. októberében fegyverszüneti bizottság utazott Moszkvába, ahol alá is írták a szovjet feltételeket. Horthy ugyan október 15-én bejelentette a fegyverszünetet, de azt német zsarolásra másnap visszavont. Szállasi, mint "nemzetvezető" október 27-én átvette a államfői posztot. Újraindították a deportálásokat és a kivégzéseket. A zürzavaros hatalmi viszonyok közt a szovjet csapatok tovább nyomultak előre az ország közepe felé.

Szállasi átvette a hatalmat

            Budapest ostroma            Háború - 1. magyar hadsereg - Románia átállása - Fegyverletétel - Budapest ostroma - Kitörés - Ostrom után

A 2. és 3. szovjet Ukrán Front csapatai Esztergomnál egyesültek, ezzel 1944. december 26-án bezárult a gyűrű a Budapesten és környékén védekező német és magyar haderő körül. A főváros ostroma 1944. december 30-án kezdődött és 1945. február 13-án Buda szovjet elfoglalásával ért véget. A városban rekedt haderő létszáma nem haladta meg a 90 ezer főt, a ténylegesen harcoló alakulatoké viszont a 60 ezret sem érte el. Ezzel szemben a támadók összesen több mint 160 ezer fővel rendelkeztek. A magyar vezetés eleinte Budapestet "nyílt várossá" akarta nyilvánítani, hogy megkímélje az ostromtól. December elején Hitler azonban közölte Szálasival, hogy Budapest erőd, melyet háztól házig kell védeni.

Budapest elfoglalása

A főváros sorsa ezzel megpecsételődött. Erős tüzérségi tűzzel próbálták a szovjet csapatok a várost előkészíteni egy gyors lerohanásra. Ezekben a napokban pusztult el az Állatkert is, az ostrom után 2500 lakójából már csak 14 maradt. Január 18-án reggel 7 órakor utolsóként az Erzsébet és a Lánchíd is a levegőbe repült. Pest eleste után nem sokkal Buda is romhalmazzá vált. Pestet aránylag gyorsan elfoglalták, de Budán kemény ellenállásba ütköztek. Házról házra kellett küzdeniük, gyakran többször elfoglalták, majd feladták az egyes pontokat birtokló német és orosz egységek az állásaikat, a harc sok helyen napokig váltakozott, a civil lakosság nagy terhére és veszteségére.

Felrobbantott hidak -- Utcai harc

A küzdelem a Vár elfoglalásáért illetőleg megtartásáért folyt, ide húzódtak vissza a védők. A Vár barlangrendszerében ekkor már létrehozták a Sziklakórházat, ami a sebesülteknek biztos ellátást és védelmet jelentett az ágyútűz és bombázás ellen. A kegyetlen tüzérségi tűz, ami a várra zúdult, elpusztította a műemlékeket, a Királyi Palota is napokig égett. A várban titkoltak (titkolnak?!) egy különleges óvóhelyet, a kormányzó és hivatala különleges alagútrendszerét. Ennek semmi baja nem esett a háború alatt. (Érdemes említeni egy másik bunkert is, melyről leírás az interneten olvasható. Ez a létesítmény a Szabadság-tér alatt található)

     

Sziklakórház bejárata egykor és most és a "Kormánybunker"vázlatai

Januárban az utcákon már mindenütt halottak, lótetemek hevertek, a kertek, udvarok, közterek és a parkok ideiglenes temetőkké alakultak át, az épületek mindegyike súlyosan megsérült. Az utcákon a leomlott romok és a városban rekedt szállító gépkocsik roncsai tették lehetetlenné a közlekedést. Mindenfelé fel nem robbant lőszerek, vagy éppen elhagyott ütegállások voltak.

            Kitörés            Háború - 1. magyar hadsereg - Románia átállása - Fegyverletétel - Budapest ostroma - Kitörés - Ostrom után

Az 1945-ös budai kitörési kísérletben a körülzárt német–magyar csapatok nyugati irányú támadást kiséreltek meg az összefüggő német arcvonal elérésére. Korábban három időpontra is tervet készítettek (1944. december 24-26., 1945. január 1. és január 3.). Hitler azonban ezeket nem engedélyezte, s végül február 11-ére dolgoztak ki egy megkésett, a korábbi lehetőségekhez képest kétes értékű tervet. Február 10-én átküldött magyaroktól, illetve az Ördög-árkon kiküldött német felderítőktől próbáltak a lehetőségekről tájékozódni. Február 11-én 15 órakor ismertette a tervet a hadtestparancsnokság a német csapatok parancsnokaival. Csak azok a katonák vegyenek részt a kitörési kísérletben, akik egy éjszakai, 24 km-es, folyamatos harc közbeni gyalogmenetet meg tudnak tenni. A kitörés 20 órakor kezdődik, két fő irányban és három hullámban. A még átjárható három utcán 1 db. Hetzer páncélvadász, 1 db. StuG IV. rohamlöveg és 1 db. PZ-IV. harckocsi segítette a kitörést. A 8. SS lovasezred középen indult. Mindhárom hullámban egy-egy 7,5 cm-es löveggel felszerelt páncélgépkocsi (Sd.Kfz 251/9), a 13. páncéloshadosztálynál egy 8 cm-es gránátvetővel felszerelt páncélgépkocsi (Sd.Kfz 250/7) volt, továbbá összesen tíz Volkswagen 166 úszó gépkocsi (Schwimmwagen), a parancsnokságoknak és a tábori csendőr forgalomirányítóknak egy-egy BMW futármotorkerékpárjuk volt. Az összes többi járművet meg kellett semmisíteni. A magyar és a nyilas csapatok parancsnokságát csak 18 órakor tájékoztatták a kialakult helyzetről, illetve a kitörés megindulásáról. A német haderő részéről kiválasztott magyar katonák két könnyű harckocsit vihettek magukkal. A kitörés utáni gyülekezőként a Nagykovácsi és Solymár közti Remete-hegyet határozták meg. A kitörésben 14 000 német, 2000 magyar (jó részük még a beépített részeken visszamaradt) és 2500 nyilas, illetve civil vett részt.

Kitörési kísérlet

A kitörést egy szovjet egyenruhába öltözött, oroszul, lengyelül vagy ukránul jól beszélő csoporttal indították meg, amely a műveletben a korábban beszivárgott szovjet harcfelderítők visszatéréskor használt jelszórendszerét alkalmazva a frontot sikeresen megnyitotta. Az első szovjet felfogó állásrendszer a Kissvábhegy – János kórház – Rókus-hegy – Margit híd budai vonalán volt, s 21 óra után erős tüzérségi és aknavetőtüzet nyitott a kitörés főirányára, az Olasz fasorra (ma Szilágyi Erzsébet fasor). A tűz 22-23 óra közt érte el csúcspontját. A német főerők eljutottak az Isten-hegyre, a Zugligetbe, valamint a Hármashatárhegyre. A szovjet egységek február 12-én támadást intéztek a kitörésben eddig jutottakra. Február 13-án kora reggelig elérték az eredeti frontvonalat, majd megkezdték a még ellenálló német gócpontok felszámolását. A frontvonalon 785 fő jutott át, ebből február 12-13-án 27 fő, február 14-én kora hajnalban 650 fő, a további 3 napban 109 fő. A magyar kitörők közül 11 egyenruhás (köztük három egyetemista és egy csendőr), 25 nyilas és 44 polgári személy jutott ki. A német és a magyar főparancsnokság a fedett Ördög-árok Horváth-kertben lévő szolgálati nyílásán át 500 fővel a Szépilona kocsiszín felé indult, mélyen a szovjet vonalak mögé, hogy a kitörést onnan vezesse tovább. A két parancsnokságot magába foglaló csoport az Ördög-árokból való feljövetelkor fogságba esett. Kíséretükből néhány katona a csatornákon át visszament, s a belső utcákban esett fogságba. A február 11-ei kitörési kísérlete már eleve kudarcra volt ítélve. 1945. február 13-án délben a szovjetek díszsortűzzel adták a moszkvaiak tudtára Budapest elfoglalását.

Ördögárok alagútja -- Ördögárok bejárata -- Hadifoglyok

            Ostrom után            Háború - 1. magyar hadsereg - Románia átállása - Fegyverletétel - Budapest ostroma - Kitörés - Ostrom után

Az óvóhelyeken lappangó emberek nehezen jöttek a felszínre, mindenkinek keresnie kellett a helyet és a módot, ahol és ahogy az életüket majd újra kezdhetik. A félelem is élt az emberekben: rossz volt a közbiztonság, a megszállókkal szemben sem volt a népnek bizalma, de a romok is állandó életveszélyt jelentettek. Nem voltak hírek a rokonokról, ismerősökről. A harcok állásáról is csak bizonytalan értesülések voltak.

 

Az ostrom tüzérségi tüze elsősorban a Várra öszpontosult. Az épületek kiégtek, a romos épületek nagyon sok részét bontani kellett, mert a megmaradt részek továbbra is omlásveszélyesek voltak. Nagyon erősen megviselte az embereket a kegyetlen tüzérségi tűz. Csak aki átélte, tudhatja, milyen borzalom egy óvóhelyen teljes sötétben, levegőtlenül összezsúfolódva űlni, hallani a robbanásokat, a leomló törmelékeket. Minden recseg, inog, bármikor beomolhat. A gyermekek és gyenge idegzetűek sikongatnak és sírnak, a sebesültek jajgatnak. Elkeseredetten és elszántan várakozó férfiak szorítják a csákányt, vagy kalapácsot, hogy szükség esetén a vészkijáratot bontsák. Időnként kemény, sőt dúrva parancsszó fékezi meg az örjöngésre hajlamos tömeget és kényszeríti további türelmetlen várakozásra és félelemre. Rettenetes dolog félni és aggódni. És ez így megy napokon át...

Aztán a front elvonultával, a harc szüntével az élet gyorsuló ütemben, de beindult. A felborzolt idegek valamennyire megnyugodtak, a zaklatott emberek közt itt-ott bocsánatkérő, magyarázkodó szavak hangzottak el. Elsősorban a sebesülteket látták el, ha kellett megszervezték a segélyhelyre szállításukat. Gondoskodtak a halottakról. Szétvert bútorokból rögtönzött koporsóban, vagy szőnyegbe csavarva temették ideiglenes sírba az udvaron, vagy a téren. Nagyon sok ló rekedt az utcákon. Tehetetlenül hullottak el a belövések nyomán légnyomástól, repesztől, esetleg kegyes rá célzott golyótól. Tetemeiket két három ember vonszolta nagy halmokba.  Ezekekt a máglyákat meggyújtva hamvasztották el őket. A városban mindenfelé terjengett, minde zúgot áthatott az égő szőr és hús kesernyés füstjének bűze. Megkezdődött a romeltakarítás, legalább is a nagyja. Csak annyi, hogy ki lehessen bújni biztonságosan a szabad levegőre. A nagy omlások még sokáig eltorlaszolták az utcákat. A királyi palota még évtizedekig romokban állt, de a közlekedést hamar beindították, és a középületeket (iskolák, kórházak) helyreállították.

A vonaton, HÉV-en nem volt könnyű utazni, szószerint a kocsik tetején is fürtökben lógtak az emberek. Nehéz világ jött a nehéz világ után is, de az emberek élniakarása győzőtt a nehézségeken is. Szólásmondás lett: "A lehetetlent azonnal teljesítjük, a csodára még egy picit várni kell". Beleléptünk az újjáépítésbe, csak azok a lelki sebek, csak azok...

 

A lerobbantott hidakat szükséghidakkal igyekeztünk helyettesíteni. Elkészült a Margit-hídnál a "Manci"-híd, az egykori Erzsébet-hídnál a "Böske"-híd. A volt Ferenc József-híd egy pontonra épített szükséghíddal lett kijavítva. Túl akartuk élni a borzalmakat...

 

 

            Háború - 1. magyar hadsereg - Románia átállása - Fegyverletétel - Budapest ostroma - Kitörés - Ostrom után

 

(Tartalomjegyzékhez -- Gyermekkorom  --  Ostromélmények)    >>> Tovább >>>    

            Olvasmányok

 

Második világháború:

http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA

http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/

http://www.masodikvh.hu/

http://bunker.gportal.hu/gindex.php?pg=7817409

 

Ostrom:

http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/72.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Laci.d/Budapest_ostroma

http://pintada.blog.hu/2013/02/12/budapest_ostroma

http://budapestostroma.lap.hu/

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=9143

http://hu.wikipedia.org/wiki/1945-%C3%B6s_budai_kit%C3%B6r%C3%A9si_k%C3%ADs%C3%A9rlet

http://beszelo.c3.hu/cikkek/ostromnaplo-budapest-1944%E2%80%931945

 

Magyarország:

http://hu.wikipedia.org/wiki/1944-es_kiugr%C3%A1si_k%C3%ADs%C3%A9rlet

http://www.hir24.hu/idogep/2010/10/14/a-nyilasok-atveszik-a-hatalmat-1944/

 

Vegyes:

http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/LENGYEL/lengyel00671/lengyel00723/lengyel00723.html

http://magyar-historia.blogspot.hu/2012/02/magyarorszag-iivilaghaboruban.html

http://www.hadtorteneti.com/node/1517

http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/szupertitkos_a_horthy_epittette_bunker

 

 

(Tartalomjegyzékhez -- Gyermekkorom  --  Ostromélmények)    >>> Tovább >>>