Háttérismeret a "GYERMEKKOROM" című anyaghoz:

Cserkészet - Cserkészmozgalom - Farkaskölykök

(Tartalomjegyzékhez  --  Gyermekkorom)   

 

                1. - Cserkészmozgalom        kezdetek - elterjedés - hatások - jellegzetesség - módszer - tevékenységek - egyenruha - korosztályok - vezetők - világszerte

                                                                                                     Farkaskölykök

(Baden-Powell)

 

Lord Baden-Powell of Gilwell

 

A cserkészet vagy cserkészmozgalom (angolul: Scouting, ill. Scout Movement) egy önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől függetlenül. Célját, alapelveit és nevelési módszereit alapítója, Lord Baden-Powell of Gilwell határozta meg. A cserkészet alapvető célja, hogy támogassa a fiatalokat testi, lelki, társadalmi és szellemi képességeik teljes kifejlesztésében mind egyénként, mind felelős állampolgárként és helyi, nemzeti és nemzetközi közösségeik tagjaiként. A cserkészet kezdetei 1907-ig nyúlnak vissza, amikor Robert Baden-Powell, a brit hadsereg tábornoka, megrendezte az első cserkésztábort az angliai Brownsea Islanden. A cserkészet alapelveit 1908-ban megjelent Scouting for Boys (Cserkészet fiúknak) című könyvében fektette le, amely saját korábbi, katonai kiképzési szakkönyvei mellett, más hasonló kezdeményezésekből is merített. A 20. század első felében a mozgalom világszerte elterjedt, és mind a fiúk, mind a lányok számára három korosztályban (farkaskölyök, cserkész, rover) kínált programot. A mozgalom a cserkészmódszert alkalmazza: egy nem-formális nevelési módszert, amely nagyban épít a szabadban végzett elfoglaltságokra, többek között a táborozásra, erdei és vízi életre, túrákra és sportra. A cserkészet széles körben ismert jellegzetessége a társadalmi egyenlőtlenségeket elfedni hivatott egyenruha, nyakkendővel és cserkészkalappal vagy más fejfedővel. Megkülönböztető jelvényei a cserkészliliom és a lóhere, valamint más, az egyenruhán viselhető jelvények. 2007-ben világszerte 38 millió cserkész tevékenykedett, 216 országban és területen; ezzel a cserkészet a világ legnagyobb ifjúsági mozgalma. A két legnagyobb ernyőszervezet Cserkész Világszövetség (WOSM) és a Cserkészlány Világszövetség (WAGGGS). Magyarországon legjelentősebb képviselője a Magyar Cserkészszövetség, de a magyar cserkészet világszerte jelen van. 2007 volt a cserkészet centenáriumi éve. Az alapítás évfordulójának megünneplésére a tagszövetségek világszerte rendezvényeket szerveztek.

 

 

A kezdetek        kezdetek - elterjedés - hatások - jellegzetesség - módszer - tevékenységek - egyenruha - korosztályok - vezetők - világszerte

(Bi-Pi - Búr háború - Ernest Thompson Seton)

 

A cserkészmozgalom alapjait Lord Robert Baden-Powell of Gilwell (ahogy cserkészek hívták: Bi-Pi), a brit gyarmatbirodalom katonatisztje a második búr háborúban rakta le. Bi-Pi Mafikeng erődjét védte ötszörös búr túlerő ellen. Az ostrom (1899–1900) során önkéntes fiatal fiúkból futárszolgálatot szervezett, így egyrészt nekik is elfoglaltságot adott a hosszú ostrom alatt, másrészt katonáit más feladatokra tudta átcsoportosítani. A fiatalok megbízhatóan teljesítették feladataikat, ezért egy iránytűt és lándzsahegyet ábrázoló jelvényt ajándékozott nekik (a cserkészliliom szimbóluma is az iránytűből ered). A hosszas és elszánt küzdelem, amellyel megvédte az erődöt, nemzeti hőssé tette az Egyesült Királyságban. 1899-ben kiadott katonai kiképzési kézikönyvét (Aids to Scouting) elkapkodták a boltokból, és számos tanár és ifjúsági szervezet használta segédanyagként. 1906 júliusában Ernest Thompson Seton, egy Egyesült Államokban élő kanadai elküldte neki The Birchbark Roll of the Woodcraft Indians című könyvének egy példányát. Októberben találkoztak, és kicserélték gondolataikat a fiatalok képzéséről. Látva az Aids to Scouting nagy sikerét, Bi-Pi újraírta könyvét fiatalabb olvasók számára. Miután elkészült egy piszkozattal, 21 különböző társadalmi hátterű fiút gyűjtött össze, és egy egyhetes nyári tábort szervezett, hogy nevelési programját a gyakorlatban is kipróbálja. Ezt az 1907 augusztusában, az angliai Brownsea Islanden tartott tábort tekintik a cserkészet megalapításának. 1908-ban jelent meg Scouting for Boys (Cserkészet fiúknak) című könyve, amely az Aids to Scouting ifjúsági változata volt. Spontán módon sorra alakulni kezdtek a cserkészcsapatok, akik a segítségét kérték. Ő támogatta őket, és így indult a cserkészmozgalom terjedése.

 

 

A mozgalom elterjedése         kezdetek - elterjedés - hatások - jellegzetesség - módszer - tevékenységek - egyenruha - korosztályok - vezetők - világszerte

(Lánycserkészet - Agnes Baden-Powell - Olave Baden-Powell)

 

A cserkészmozgalom a Scouting for Boys megjelenése után gyorsan elterjedt a Brit Birodalomban. A brit domíniumokon kívül az első ország, amelynek hivatalosan elismert cserkészprogramja volt, Chile volt. 1910-re a cserkészet megjelent Argentínában, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Indiában, Brit Malájföldön, Mexikóban, Hollandiában, Norvégiában, Oroszországban, Svédországban és az Egyesült Államokban, de Magyarországon is ekkor alakultak az első csapatok. Az első cserkésztalálkozó, melyet 1909 szeptemberében tartottak a londoni Crystal Palace-nél, 10 000 fiút és – első alkalommal – lányokat is vonzott. A program eredetileg a 11-18 éves fiúkra fókuszált, de ahogy a mozgalom nőtt, nyilvánvalóvá vált az igény vezetőképzésre, valamint fiatalabb és idősebb fiúk, illetve lányok számára szóló programra is. Az első, kiscserkészek illetve roverek számára szóló programok az 1910-es évek végén készültek el. Baden-Powell és húga, Agnes Baden-Powell 1910-ben létrehozták a lánycserkészetet (angolul: Girl Guides, ill. Girl Scouts), a fiúkéval párhuzamos mozgalomként. Agnes Baden-Powell lett a lánycserkészek első vezetője. 1914-ben ő hozta létre a fiatalabb lányok számára a rosebuds (rózsabimbók), majd később brownies (tündérkék) névre hallgató kiscserkész korosztályt. 1920-ban lemondott a vezetésről Olave Baden-Powell, Robert felesége javára, aki 1918-tól Anglia, majd 1930-tól a világ lánycserkészeinek vezetője lett. 1928-ban a magyarországi Parádon alakult meg a Cserkészlány Világszövetség (WAGGGS). Az 1990-es évekre a WOSM tagszövetségeinek kétharmada már a koedukáció elvén működik.

 

 

Hatások         kezdetek - elterjedés - hatások - jellegzetesség - módszer - tevékenységek - egyenruha - korosztályok - vezetők - világszerte

(Katonai jelleg - Valláshoz hűség)

 

Baden-Powell amikor megalapította a cserkészetet, 50 éves leszerelt tábornok volt, és forradalmi ötletei különböző társadalmi rétegekből származó fiatalok ezreit ösztönözték arra, hogy legtöbbjük által soha nem tapasztalt tevékenységekbe fogjanak. A cserkészet egyes vonásait katonai jellegük miatt sok kritika érte. A katonai jellegű egyenruha, a rengjelzések, a zászlószertartások és a fúvószenekarok a kezdeti években teljesen elfogadottak voltak, mivel a társadalom részét képezték; napjainkra azonban jelentőségük mind a társadalomban, mind a cserkészetben csökkent. A helyi hatások ugyancsak a cserkészet fontos részét képezik. A helyi szokások befogadásával és módosításával a mozgalom számos különböző kultúrában befogadásra talált. Amerikában például a vadnyugati határvidék képeit használják fel: ez nemcsak a kiscserkészek állatos jelvényeiben mutatkozik meg, hanem abban a feltevésben is, hogy az indiánok természetközeli élete olyan túlélési technikákat fejlesztett ki, amelyeket a képzési programokban is fel lehet használni. Baden-Powell személyes indiai tapasztalatainak köszönhetően tette Rudyard Kipling A dzsungel könyve című könyvét a kiscserkészek életének keretévé; vezetőjüket például – a farkasfalka vezérének neve után – Akelának nevezték. Magyarországon a regöscserkészet említhető meg, amely a népi kultúra ápolását tűzte céljául. A „scouting” elnevezés a katonai felderítők a kor háborúiban játszott fontos és romatikus szerepére utal. Valóban, Baden-Powell eredeti katonai kiképzési könyvét (Aids To Scouting) azért írta, mert hiányosnak ítélte a brit katonai felderítők képzettségét, különösen ami az önállóságot, a kezdeményezőkészséget és a megfigyelőkészséget illeti. Őt is meglepte a könyv népszerűsége a fiatal fiúk körében. Könyvét átírta az ő számukra (Scouting for Boys – Cserkészet fiúknak), és ez alapján kapta nevét a mozgalom is. A „kötelesség Isten iránt” a cserkészet egyik alapelve, amelyet azonban a különböző országokban eltérően alkalmaznak. A WOSM alapszabálya az Isten iránti kötelesség alatt a következőt érti: spirituális elvekhez való ragaszkodás, az azokat kifejező valláshoz való hűség, valamit az ebből fakadó kötelességek elfogadása. A Boy Scouts of America (BSA) szigorúbb irányvonalat követ, kizárva az ateistákat. Az Egyesült Királyságban működő The Scout Association a felnőtt vezetőktől megköveteli egy felsőbb erő elismerését, de nem zárja ki az ateistákat a cserkészetben végzett feladatoktól, amíg a helyi megbízott meg van győződve arról, hogy a vezetőjelölt támogatni fogja a cserkészet értékeit és a fiatalok hitbeli fejlődését a mozgalomban. A Scouts Canada az Isten iránti kötelesség fogalmát tágan értelmezi a „spirituális elvekhez való ragaszkodás” kifejezéssel, és nem követ ateistákat kizáró politikát. A Magyar Cserkészszövetség alapszabálya leszögezi, hogy a cserkészet valláserkölcsi alapon működik, valamint a magasabb szintű vezetőktől (cserkésztisztek és segédtisztek) elvárja, hogy gyakorolják vallásukat.

 

 

A mozgalom jellegzetességei         kezdetek - elterjedés - hatások - jellegzetesség - módszer - tevékenységek - egyenruha - korosztályok - vezetők - világszerte

(Cserkészmódszer - Nevelési módszer)

 

A cserkészet alapvető nevelési módszere a cserkészmódszer, amely egy nem-formális, a szabadban végzett gyakorlati tevékenységeket hangsúlyozó nevelési módszer. Jellemzően a 6-25 éves korosztály számára léteznek cserkész nevelési programok (bár a korhatárok országonként változnak), melyek minden korosztályt az adottságainak megfelelő módon szólítanak meg. A világszerte élő cserkészeket a cserkészmódszer használata köti össze.

 

 

A cserkészmódszer         kezdetek - elterjedés - hatások - jellegzetesség - módszer - tevékenységek - egyenruha - korosztályok - vezetők - világszerte

(Cserkésztörvény - Cerkészfogadalom - Cselekedve tanulás - Őrsi rendszer - Cserkész Tízparancsolat)

 

A cserkészmódszer az az alapvető módszer, melynek mentén a cserkészszövetségek csapataikat működtetik. A Cserkész Világszövetség (WOSM) a cserkészetet a következőképpen határozza meg: „önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő szervezet, amely nyitott mindenki számára származási, faji és vallási megkülönböztetés nélkül, az alapító által meghatározott célnak, alapelveknek és módszernek megfelelően”. A cserkészet célja, „hozzájárulni a fiatalok fejlődéséhez fizikai, szellemi, társadalmi és lelki képességeik teljes kifejlesztésében mint egyének, mint felelős állampolgárok és mint helyi, nemzeti és nemzetközi közösségeik tagjai”. A cserkészet alapelvei egy viselkedési mintát írnak elő minden tag számára, és meghatározzák a mozgalmat. A cserkészmódszer, melynek feladata ezen célok elérése, egy folyamatos rendszer, amely a következő elemekből áll: cserkésztörvény és cserkészfogadalom; cselekedve tanulás; kiscsoportos (őrsi) rendszer; folyamatos, változatos és ösztönző programok; szimbolikus keret (keretmese); személyes fejlődés, önnevelés; felnőtt támogatás; természeti környezet. A cserkésztörvény és a fogadalom magukban foglalják a világszerte elterjedt cserkészmozgalom alapértékeit, és összekötik az összes cserkészszövetséget. A cserkésztörvényt a Cserkészek Tízparancsolata fogalmazza meg:

            1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlen igazat mond;

            2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik.;

            3. A cserkész ahol tud, segít, s legalább egy jótettet végez naponta;

            4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint;

            5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú;

            6. A cserkész szereti a természetet: jó az állatokhoz, s kíméli a növényeket;

            7. A cserkész feljebbvalóinak jólélekkel és készséggel engedelmeskedik;

            8. A cserkész vidám és meggondolt;

            9. A cserkész takarékos;

            10. A cserkész testben és lélekben tiszta

A cselekedve tanulás (learning by doing), mint a tanulás és önbizalom-építés gyakorlati módszere, tapasztalatokat és gyakorlati tájékozódást nyújt. A kiscsoportok az egységet, a bajtársiasságot és a szoros baráti légkört szolgálják. Ezek a tapasztalatok, valamint a megbízhatóságra és a személyes becsületre helyezett hangsúly fejlesztik a felelősséget, a jellemet, az önállóságot, az önbizalmat és a megbízhatóságot; ezek végül az együttműködési és vezetési készségeket is erősítik. A folyamatos, változatos és ösztönző programok kitágítják a cserkész látókörét, és erősítik a csoport összetartását. A különböző programok, játékok a különféle képességek (például kézügyesség) fejlesztésének élvezetes módját jelentik. Mindezek a szabadban a természettel való kapcsolatot is építik. Jellemző még a cserkészetre a segítőkészségre való törekvés, ami a cserkésztörvények és a cserkészfogadalom szövegében is megnyilvánul; ennek egyik formája a napi jótett. A cserkészet 1907-es születése óta a cserkészek világszerte fogadalmat tesznek arra, hogy életüket a cserkésztörvények szerint kívánják élni. A fogadalom és a törvények szövege országonként kissé eltérhet, de a legtöbb teljesíti a WOSM kritériumait, melyek a világszövetségi tagsághoz szükségesek. A magyar cserkészfogadalom szövege: "Én, … fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, melyekkel Istennek, hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt, és azt mindenkor megtartom!" A kiscserkészek törvényére két eltérő formát említenek. Egyik: "1. A kiscserkész vezetőjére hallgat. 2. A kiscserkész uralkodik önmagán."; a másik: "1. A kiscserkész engedelmes és segítőkész. 2. A kiscserkész szereti a rendet." A kiscserkészek ígéretet, vagy fogadalmat tesznek, melynek szövege: "Én, … ígérem, hogy Isten segítségével a jóra törekszem. Ismerem a kiscserkésztörvényt és azt megtartom." A cserkész jelszót: Légy résen! (Be Prepared) 1907 óta különböző nyelveken cserkészek milliói használják.

 

 

Tevékenységek         kezdetek - elterjedés - hatások - jellegzetesség - módszer - tevékenységek - egyenruha - korosztályok - vezetők - világszerte

(Táborozás)

 

A cserkészmódszer gyakorlati megvalósításának egyik alapvető módja, hogy a cserkészek kis csoportokben együtt töltik idejüket, és a közös élmények, szertartások, programok során koruknak megfelelő hangsúlyt kap a felelős állampolgárság és döntéshozatal is. A heti rendszerességű gyűléseket általában a helyi központokban (cserkészotthonokban) tartják. A természet és a szabadtéri programok szeretete alapeleme a módszernek. A leggyakoribb tevékenységek közé tartozik a táborozás, az erdei és vízi élet, a túrázás és a különféle sportok. A táborokat általában a cserkészcsapatok szintjén szervezik, de időszakonként közös táborokat is rendeznek, főként a közeli csapatok között. A World Scout Moot idősebb cserkészek (roverek) világtalálkozója. A dzsemborik nagy, országos vagy nemzetközi cserkésztalálkozók, melyeken több ezer cserkész táborozik együtt egy-két hétig. A cserkész világdzsemborikat négy évente rendezik. Ezeken a találkozókon játékok, cserkész-ügyességi vetélkedők, jelvénycserék, vízisportok, íjászat és a találkozó témájának megfelelő más tevékenységek jelentik a program gerincét. Szintén fontos szerepet kap a közösségért és a társadalomért végzett szolgálat valamint külön foglakozások keretében ismerik meg a cserkészek a világban felmerülő problémaköröket és az azokra adható megoldásokat is. A cserkészek számára az év fénypontja, hogy nyáron legalább egy hetet valamilyen közös tevékenységgel töltenek a szabadban. Ez lehet táborozás, túrázás, vitorlázás vagy más utazás a csapattal, illetve szélesebb körű (helyi, regionális, országos szintű) nyári tábor. A táborozó cserkészek cserkész ügyességüket is fejlesztik. A nyári táboroknak lehetnek külön az idősebb cserkészekre szabott programjai is, mint például vitorlázás, vándortúra, kenuzás, vadvízi evezés, barlangászat vagy horgászat.

 

 

Egyenruha és jelvények         kezdetek - elterjedés - hatások - jellegzetesség - módszer - tevékenységek - egyenruha - korosztályok - vezetők - világszerte

(Nagy testvériség - Cserkészliliom)

 

 

A cserkészegyenruha a cserkészet széles körben ismert ismertetőjele. Baden-Powell az 1937-es cserkész világdzsemborin elmondott szavai szerint „elrejt minden, országon belüli társadalmi különbséget, és az egyenlőséget szolgálja; de még ennél is fontosabb, hogy elrejti a nemzeti, faji és vallási különbségeket is, és mindenkivel érezteti, hogy együtt egy nagy testvériség tagjai”. Az eredeti, ma is széles körben használt egyenruha khaki színű ingből, rövidnadrágból és széles karimájú kalapból áll; fontos része a nyakkendő és a nyakkendőgyűrű is. Baden-Powell maga is rövidnadrágot hordott, mivel úgy vélte, hogy ha a cserkészekhez hasonlóan öltözködik, csökkenti a korkülönbségből adódó távolságot gyerekek és felnőttek között. A cserkészetnek alapvető jelvénye a cserkészliliom. Először 1911-ben jelent meg.

 

 

Korosztályok         kezdetek - elterjedés - hatások - jellegzetesség - módszer - tevékenységek - egyenruha - korosztályok - vezetők - világszerte

(Kiscserkész - Cserkész - Kószák - Vándorok - Felnőttcserkész)

 

A cserkészet kor vagy iskolai osztály alapján különböző korosztályokra van osztva, ami lehetővé teszi, hogy a programokat az adott csoport érettségéhez igazítsák. A korosztályi felosztás az idők folyamán változásokon ment keresztül, és alkalmazkodik a helyi kultúrához és környezethez is. A cserkészetet eredetileg serdülők – 11-17 éves fiatalok – számára fejlesztették ki; a legtöbb tagszövetségben ez a korcsoport alkotja a cserkész korosztályt. Később fiatal (6-10 éves) gyermekek, illetve fiatal felnőttek (eredetileg 18 fölöttiek, később egészen 25 éves korig) számára is kidolgoztak programot. Számos szövetségben a cserkész korosztályt kettéválasztották egy idősebb és egy fiatalabb korosztályra; néhol pedig a fiatal felnőtteket megszólító rover korosztályt elhagyták. A pontos korhatárok országonként és cserkészszövetségenként változnak.

A jelenlegi, újabb kutatásokra épülő magyar felosztás:

Korhatár                 Elnevezés                                    Magyar nyakkendőszín

7 - 11            Kiscserkész (Cub Scout)             Csapatonként eltérő (általában kék, narancs vagy tarka)

12 - 15          Cserkész (Boy Scout)                  Zöld

16 - 19          Kósza (Explorer Scout)                Zöld

20 - 23          Vándor (Rover Scout)                   Szürke

23 felett         Felnőttcserkész (Senior Scout)    Barna

Az egyes nemzeti szövetségek kiscserkész programjai változatosak, és különféle elnevezések alatt futnak (például Cub Scouts, Brownies, Beaver Scouts); ez igaz a rover korosztályra is.

 

 

Felnőttek és vezetők        kezdetek - elterjedés - hatások - jellegzetesség - módszer - tevékenységek - egyenruha - korosztályok - vezetők - világszerte

(Önkéntesek)

 

 

A cserkészcsapatokat általában felnőtt önkéntesek működtetik, például szülők, egykori cserkészek, diákok és közösségi vezetők (például tanárok, egyháziak). Az egyenruhás vezetők formális képzést kapnak (például Wood Badge), és igazolást a szervezetben betöltött funkciójukról. A laikus tagok általában alkalmi feladatokat vállalnak, például segítenek a gyűléseken vagy tanácsot adnak, bár néhányan teljes munkaidőben látnak el feladatokat. Magyarországon nem jellemző a laikus segítők részvétele, itt általában a felnőtt vezetők és segítők maguk is cserkészek. A csapatszint felett is vannak egyenruhás pozíciók, a körzeti, kerületi, regionális és országos szinten (az adott szövetség felépítésétől függően). Ők laikus segítők és szakemberek segítségére támaszkodnak. Az Egyesült Királyságban és más országokban a szövetség kinevezi a főcserkészt, aki a legmagasabb rangú egyenruhás vezető.

 

 

Cserkészet világszerte         kezdetek - elterjedés - hatások - jellegzetesség - módszer - tevékenységek - egyenruha - korosztályok - vezetők - világszerte

(Koedukáció - Alternatív szövetségek - Magyar cserkészet)

 

Bár a cserkészmozgalmat az Egyesült Királyságban alapították, azóta világszerte elterjedt. Az első külföldi cserkészszövetség Máltán alakult, de ma már csaknem minden országban van legalább egy cserkészszövetség. Öt országban (Kuba, Kína, Mianmar, Laosz, Észak-Korea) be van tiltva a cserkészet, ezeken kívül egyedül Andorrában nincsenek cserkészek.

Koedukáció. Világszerte különbözőképpen közelítik meg a koedukáció kérdését. Egyes országokban, mint például az Egyesült Államokban a fiúk és a lányok különböző cserkészszövetségekbe tartoznak. Máshol, főként európai országokban egyesült a két szövetség, és egyetlen koedukált szervezet jött létre. Van, ahol a nemzeti cserkészszövetség nyitott mindkét nem számára, Magyarország is ehhez a modellhez áll legközelebb. Jelenleg a csapatok 52%-a koedukált. 2000 óta az újonnan létrehozott egységek már mind koedukáltak, és a szövetség úgy döntött, hogy a cserkészet 100. évfordulója alkalmából 2007-re minden csapat koedukált lesz. A világ 216 országában és területén élnek cserkészek, és összesen 6 ország van, ahol nem. Eddig összesen mintegy 300 millióan voltak cserkészek.

Alternatív szövetségek. Tizenöt éve telt el a Scouting for Boys megjelenése és a WOSM megalakulása között; ezalatt a könyvből több tucatnyi nyelven több millió példány kelt el. Ezalatt az idő alatt a cserkészet sorsa a világ ifjúságának kezébe került, és nem lehetett egységes szervezetként megőrizni. Számos alternatív szervezet alakult már a kezdetektől fogva.

Magyar cserkészet. A cserkészet Magyarországon 1910-ben indult el, és hamar elterjedt. A Magyar Cserkészszövetséget 1912-ben hozták létre, és az 1920-ban alakult Nemzetközi Iroda alapító tagja lett. Az első cserkész világdzsemborin a magyarok még nem vettek részt, de a következőkön olyan sikeresen szerepeltek, hogy 1933-ban Gödöllőn rendezhették meg a 4. Cserkész Világdzsemborit, 30 000 fiatal részvételével. A magyar főcserkész egy ideig Teleki Pál volt. A cserkészetet 1944-ben a nyilasok oszlatták fel, majd 1948-ban a kommunisták az Úttörőszövetségbe olvasztották; 1989-ben indulhatott meg újra a cserkészmunka. Jelenleg Magyarországon az MCSSZ mellett néhány kisebb szervezet is működik: a Magyar Cserkészlány Szövetség, valamint a Magyarországi Európai Cserkészek. 1948-ban kezdte meg működését az emigráns magyarság cserkészszövetsége, amely napjainkban Külföldi Magyar Cserkészszövetség néven működik. A környező országokban a rendszerváltás után alakultak meg a határon túli magyarok saját cserkészszövetségei.

 

 

            2. - Farkaskölykök       módszer - törvény_és_fogadalom - dzsungel - játék - technika - család - irányelvek - elv-tartalom - falka - örs - vezető - szikla - szertartások

                                                                                    Cserkészmozgalom

(Falka - Dzsungel kövyve)

 

 

A Farkaskölyök (Wolf Cub Scouting) rendszert Baden-Powell alkotta meg 1916-ban a cserkészet iránt érdeklődő kisgyermekek részére. A cél az volt, hogy a cserkésznek még túl fiatalok is megtapasztalhassák a cserkészet romantikáját és közösségformáló erejét, de a saját korosztályuknak megfelelő szinten. Baden-Powell a Dzsungel könyve című könyv történetét és világát használta fel a Farkaskölyök rendszer kialakításához, miután megkapta az engedélyt a barátjától, Rudyard Kiplingtől. Az új irányzat alapműve a The Wolf Cub's Handbook (A farkaskölykök könyve) 1917-ben jelent meg Nagy-Britanniában. Ez a mű egyaránt szólt a farkaskölykökhöz és a vezetőikhez is. A farkaskölykök már 1920-ban megjelentek Magyarországon. Nyolc éves kortól jelentkezhettek a gyerekek a falkába, azaz a csapatba. Hazánkban első sorban a katolikus csapatok voltak eme rendszer hívei a hangsúlyos erkölcsi és vallási nevelés miatt. Megalakították a vezértanácsot és újságot is adtak ki Farkaskölyök címmel. A farkaskölykök egyenruhája erőteljesen különbözött a cserkészekétől. Sötétzöld színű, hat körcikkből álló sildes sapkát viseltek. Ezen a farkaskölyök jelvényt a homlokrészen viselték, míg ettől jobbra és balra is egy-egy próbacsillag került. A sapka bal oldalán volt a fém csapatszám. Sötétzöld színű, három gombos, galléros, kötött gyapjú szvettert viseltek. Ezen is rajta voltak a cserkészegyenruhán meglévő jelzések (cserkészliliom, csapatszám, Hungária jelzés, különpróbák stb.) Magyarországon piros és szürke színű kendőt hordtak, sárga kereszttel. A piros szín a szeretetet, a szürke szín az engedelmességet jelképezte, míg a sárga kereszttel azt fejezték ki, hogy a farkaskölykök Krisztus katonái. A rövid, térdig érő nadrág és a térdharisnya azonos volt a cserkészekével. A farkaskölyök rendszer az 1960-as években jutott válságba a legtöbb Nyugati országban. Sok helyen eltértek az alapmesétől és a külsőségektől, mivel azt elavultnak találták, de a nevet megtartották. Több országban is megváltoztatták a nevet, Cub Scout-ra (kiscserkészet), illetve ezen időponttól kezdve lányok is beléphettek a csapatokba.

 

A farkaskölyök-rendszer a Dzsungel könyvére építkezett és ebből merítette a foglakozások keretmeséjét és szertartásait is. A farkaskölyköknél a csapatot falkának vagy hordának hívták, mindenki kapott egy nevet, amit szintén a könyvből kölcsönöztek (például a parancsnok - a vezérfarkas - rendszerint az "Akela" nevet viselte). A gyűlések egy szikla körül ülve zajlottak, és a Nagy üvöltéssel (Grand Howl) kezdődtek. Tisztelgésnél a mutató és gyűrűs ujjakból V alakot formáztak, ez jelképezte a farkas füleit, míg a többi ujjukat összeérintették az összetartozás jelképeként. Az örsi zászló helyet egy totem oszlopa volt minden őrsnek és az őrsi portyák helyett vadászni mentek a dzsungelbe. A farkaskölykök 7-11 éves fiúk, akik Falkának nevezett egységekbe gyűlnek. A farkaskölyök ágazat célja az olyan nevelés, ami lehetővé teszi, hogy a gyermek jobb cserkész legyen, és később ügyes rover, amit annak köszönhet, hogy volt farkaskölyök is. A Falkában kapott nevelés nem öncélú, hanem előkészíti az utat az összetettebb Csapat és Klán felé.

 

 

A módszer        módszer - törvény_és_fogadalom - dzsungel - játék - technika - család - irányelvek - elv-tartalom - falka - örs - vezető - szikla - szertartások

(Farkaskölyök módszer)

 

A Falkában a gyermek lehetőséget kap arra, hogy örömteli környezetben élje meg a keresztény lét szépségét, a tőle telhető legjobban, tudatos és vállalt engedelmességgel, tiszta őszinteségben és testvéri jóságban azért, hogy méltó legyen nagyobb testvéreihez, akikkel egy napon majd együtt fog dolgozni. A farkaskölykök a védőszentjük, Assisi Szent Ferenc lelkületében tanulnak, tehát úgy, hogy Isten minden teremtménye a nagyság és jóság eredménye, és minden teremtett lény az ő dicséretét zengi. A farkaskölyök módszer -- ami a cserkészmódszer első lépése -- mindenekelőtt úgy kezeli a gyermeket, amilyen. Figyelembe veszi a gyermek személyes jellemzőit, hogy aztán a játékokon, a szabadban való életen és az örömön keresztül ki tudja azokat elégíteni. Úgy kelti fel a gyermek érdeklődését, hogy számára fantáziadús környezetet teremt, kihasználja a gyermek jóakaratát, a vágyát, hogy a felnőtteknek megfeleljen; az önbecsülését javítja úgy, hogy lehetővé teszi számára hibáinak spontán módon való legyőzését, és hogy szert tegyen bizonyos képességekre és szokásokra. A farkaskölyök név a falkában megélt nagyon fantáziadús életből ered, ami Joseph Rudyard Kipling "A dzsungel könyve" című művén alapszik, azoknak a nevelési magyarázatoknak a segítségével, amit a cserkészet alapítója fűzött hozzá. A módszer által kínált főbb eszközök a következők: a törvény, a fogadalom, a mester szó, a dzsungel, a játék, a technika, a Boldog Család lelkülete. Ezeken keresztül valósul meg -- a farkaskölykök szintjén -- a B.P. által a cserkész módszer alapjaként letett 4 pont.

Törvény és fogadalom        módszer - törvény_és_fogadalom - dzsungel - játék - technika - család - irányelvek - elv-tartalom - falka - örs - vezető - szikla - szertartások

 

A farkaskölyök törvény és fogadalom természetesen egyszerűbb a cserkész törvénynél és fogadalomnál; nem lenne helyes a kisebb gyerekektől elvárni, hogy olyan kötelességeknek és törvényeknek legyenek alárendelve, amiket ők nem tudnak betartani, és amik nem állnak közel hozzájuk. A falka törvénye

            1. A farkaskölyök hallgat az öregebb farkas szavára.

            2. A farkaskölyök nem saját magára hallgat.

A farkaskölyök fogadalma: "Isten segítségével, megfogadom,

            hogy tőlem telhetően mindent megteszek, hogy hűséges legyek Istenhez, a szüleimhez, hazámhoz;

            hogy betartom a falka törvényét, és

            hogy minden nap örömet szerzek valakinek."

A fogadalomból a "mester" (vezér, iránymutató) szó a következő: "A tőlünk telhető legjobbat tenni". Ez fejezi ki, hogyan igyekszik viselkedni a farkaskölyök, és hogy hogyan próbálja megélni a fogadalmát.

Dzsungel        módszer - törvény_és_fogadalom - dzsungel - játék - technika - család - irányelvek - elv-tartalom - falka - örs - vezető - szikla - szertartások

 

Kipling "A dzsungel könyve" című műve adja az alapját a farkasok történeteinek, amiket a farkaskölykök a falkában élnek meg. A farkaskölyök fantáziáját tehát a Maugli-féle dzsungellel keltik fel, a B.P. által javasolt feldolgozás szerint. -- A dzsungel egy olyan fantasztikus környezetet képvisel, amiben a falka dolgozik, és így alapvető eleme a falka életének. Azon túl, hogy a farkaskölyök fantáziáját és egy "új nyelvezet" utáni vágyát kielégíti, a dzsungel egy mással nem helyettesíthető eszközt képvisel az erkölcsi értékek indirekt közvetítésére -- és különösen segít abban, hogy erkölcsi fogalmak típusait és viselkedési szabályokat közvetítsen. Ezen túlmenően segít a felnőtt nevelőt bevezetni a gyermek világába -- a dzsungel valójában egy fantasztikus mese, ami ugyanakkor magába foglal olyan helyzeteket és embertípusokat is, akikkel a valós életben is találkozunk. -- Abban a légkörben, ami a dzsungelből következik, az Akela, Balu és az öreg farkasok minden farkaskölyökben el fogják tudni ültetni a "tőlem telhető legjobbat tenni" utáni vágyakozást, és ily módon a gyermek aktívan részt vesz a saját énjének formálásában.

Játék        módszer - törvény_és_fogadalom - dzsungel - játék - technika - család - irányelvek - elv-tartalom - falka - örs - vezető - szikla - szertartások

 

A gyermek számára a játék az élet: azzal hogy megtanítjuk jól játszani, megtanítjuk jól élni. (Az élet a falkában tehát "játék" -- de figyelem! -- mindent "játszva" kell csinálnunk, de semmit nem "játékból".)

Technika        módszer - törvény_és_fogadalom - dzsungel - játék - technika - család - irányelvek - elv-tartalom - falka - örs - vezető - szikla - szertartások

 

A technika konkrét tevékenységek összessége (csomózások, munkák, kézügyességet fejlesztő dolgok, stb.), amely ellensúlyozza a fantasztikus környezetet, amiben a gyermek természetes hajlamánál fogva él. Ezeken a foglalkozásokon keresztül jó szokásokat és képességeket szerez, és fokozatosan halad előre az ösvényen.

A boldog család        módszer - törvény_és_fogadalom - dzsungel - játék - technika - család - irányelvek - elv-tartalom - falka - örs - vezető - szikla - szertartások

 

A boldog család lelkülete határozza meg a falka életének egészét. A gyermekeknek szüksége van a zajokra; hagyni kell őket, hogy zajongjanak. A nevetés is alapvető. A nevetés legyőzi a gyermekek bajainak nagy részét, vidám testvériséghez és nyitott mentalitáshoz vezet.

Az irányelvek        módszer - törvény_és_fogadalom - dzsungel - játék - technika - család - irányelvek - elv-tartalom - falka - örs - vezető - szikla - szertartások

 

A farkaskölyök módszer eszközei között alkalmazzuk a farkaskölyök 5 irányelvét. Ezek is erkölcsi tartalmat hordoznak a farkaskölyök számára, és egy bizonyos értelemben a falka törvényének a pontosítását is jelentik; de nem szabad, hogy keveredjenek a törvénnyel, ami mindig a legnagyobb és legfontosabb értéket képviseli. Az irányelvek alapvetően fontos és gyakorlati tanácsok, amik segítik a farkaskölyköt abban, hogy jobban tiszteletben tudja tartani a törvényt. Az irányelvek a következők:

A farkaskölyök először mindig a másikra gondol.

A farkaskölyök szemét és fülét nyitva tartja.

A farkaskölyök mindig tisztán és rendesen néz ki.

A farkaskölyök mindig igazat mond.

A farkaskölyök mindig vidám.

 

 

Elv-tartalom        módszer - törvény_és_fogadalom - dzsungel - játék - technika - család - irányelvek - elv-tartalom - falka - örs - vezető - szikla - szertartások

(Kiscserkészet - Regöscserkészet)

 

A farkaskölyök rendszer elvi alapjait tekintve egyáltalán nem különbözik a „kiscserkészettől”. Szintén a cserkészetre való felkészítés, a legfiatalabbakkal való foglalkozás-nevelés az elsődleges célja. A cél eléréséhez, pedig a kiscserkészetben is alkalmazott eszközöket használja fel. A különbség mindössze a keret, a mese és valóság, ami körülveszi egy farkaskölyök mindennapjait.

Hogy ellentétes-e a szövetség jelenlegi álláspontjával a farkaskölyök-mozgalom? Miért lenne? Hiszen ez nem más, mint a kicserkészet egy állandó keretmesébe ágyazva. Hiszen a cserkésztábort is változtathatjuk indián táborrá, ősmagyar honfoglalássá, sőt Középföldévé is, az attól még cserkésztábor marad.

 

A leggyakoribb vád a farkaskölyök rendszer ellen, hogy nem magyar, nem magyar történetet dolgoz fel. Az, hogy A Dzsungel könyve a keret, az még nem jelenti azt, hogy mi nem igyekeznénk a magyar hagyományokat, kultúrát megismertetni a gyerekekkel. A cserkészet is egy világszerte elterjedt angol eredetű mozgalom, mégsem akarjuk magyarítani. De megalkottunk hozzá a magyar sajátságot: a regöscserkészetet. A magyar farkaskölykök, pedig magyar népdalokat énekelnek, magyar népmeséket hallgatnak, Várregre és Busóbálra járnak.

 

Azt is mondják, hogy ez a történet még nem való a kiscserkész korosztálynak. Először is, ehhez azt kell hozzátenni, hogy mi nem fogadunk 2. osztálynál fiatalabb gyerekeket, így tehát mindenki legalább 7 1/2, 8 éves. Másrészt, pedig tapasztalataink szerint, csillogó szemekkel hallgatják a történetet. Ha fölolvasunk a könyvből, mindig azonnal értelmezzük a nehezebb részeket, rendszeresen visszakérdezünk hogy mindent megértettek-e, magyarázunk hozzá. És természetesen megpróbáljuk élővé tenni a történetet és a valóságot értelmezni általa.

Alapvetően tehát nem kell komoly elvi ellentéteket keresni farkaskölykök és a kiscserkészet között. A Dzsungel könyve egy Bi-Pi által kitalált, nemzetközileg használt kerete a „kiscserkészetnek”, ami kihasználja a történet nevelő erejét, és szabadon engedi a gyerekek fantáziáját. A történet és a jelképek segítségével és a sajátos keretekkel sikerül megfogalmazni a cserkészet alapjait a 8-10 éveseknek és mint minden keretmesében „interaktív módon” játszva érthetik meg, tanulhatják meg és válhatnak részesévé a cserkészet világának. A farkaskölyök falka pedig mint egy markánsan sajátos világ, nem válik cserkészet gyöngébbik másává.

Tehát miből áll egy farkas falka?        módszer - törvény_és_fogadalom - dzsungel - játék - technika - család - irányelvek - elv-tartalom - falka - örs - vezető - szikla - szertartások

(Örs - Vezetők - Gyülés Sziklája - Saját szertartások)

 

1. őrsök. Erdei farkasokból, ezüstfarkasokból, holdfarkasokból, indiai farkasokból, sarki farkasokból, sztyeppi farkasokból, szürkefarkasokból, tibeti farkasokból, tundrafarkasokból, vérfarkasokból. Állítólag ennyi farkas faj létezik. Minden őrsnek farkas neve van. Sokan gondolnák, hogy ez a lányokat nem hozza lázba, hogy például a „vérfarkas” nevet válasszák az őrsüknek és maguk is farkassá váljanak. Az igaz, hogy szívesebben lesznek, mondjuk holdfarkasok, de kitűnően be tudnak illeszkedni a történetbe, egyáltalán nem panaszkodnak a „farkasság” miatt. Miután leteltek a farkaskölyök évek, az őrsök új nevet választanak maguknak, a fiúk állat- a lányok növénynevet. És immáron sokkal tudatosabb választásra kerülhet sor 10 évesen és néhány cserkészetben eltöltött évvel a hátuk mögött, mintha ezt a kezdetek kezdetén tették volna.

 

Akela, Bagira, Balu, Ka

 

2. vezetők. Akela a vezérfarkas, Bagira a feketepárduc, Balu a medve, Fehér Kobra és Ká a kígyók, Fáó a második vezér és felesége Fáona, Feraó a skarlátszínű harkály, Ikki a sündisznó, Máó a páva, Mengből a denevér, Misa a vadbivaly, Ráksa a Démon (farkasanyó), Ráma a farkasapó, Szürke testvér és Szürke nyomkereső, Ún a teknős, Von-Tolla a kívülálló. A nevek a Dzsungel Könyve történetben szerepelnek. Mindig igyekszünk pozitív, vagy legalábbis semleges szereplőket választani, SirKán, majom, vagy sakál például eleve ki vannak zárva. Mi vezetők halálosan komolyan vesszük a nevünket. Ha valamelyik vezető a falkába kerül, nevet kap és onnantól kezdve már nemcsak a foglalkozásokon, de egymás közt is az új nevünket használjuk. Sőt a csapat vezetőségében, illetve vezetőképző táborokban, Jamboree kontingensben is így hívnak minket. Ez azt hiszem, szerepet játszik abban, hogy a gyerekek a mi komolyságunkat látva, véletlenül sem fullasztják bohóckodásba a kerettörténetüket. Sőt beceneveket is kaptunk tőlük: így született meg az Akelából az Aksi, Bagirából a Bagesz, Ikkiből az Ikkancs, és Von-Tollából a Wonti.

Sokan kérdezték már, hogy mi lesz, ha kifogyunk a nevekből. Itt összesen 10 őrsi- és 18 vezetőnév szerepel, a nevek, pedig újrahasználhatók, ha eredeti viselőjük már nincs a falkában. Azt hiszem, nem kell aggódnunk.

3. Gyűlés Sziklája. Ez a szertartások helye, ahol a foglalkozásaink elkezdődnek. Csapatunk kiváló „fekvése” miatt nálunk ez luxus: valóban egy hatalmas szikla, kilátással. Helye titkos: csak az tudhatja, aki tagja, vagy tagja volt a falkának.

4. Saját szertartások. Nincs, „vigyázz-pihenj”, vagy „gyülekező”, csak „falkahívó” van, meg „nagykör”. Az igazi alakit a cserkészetre hagyjuk. A mi „alakink” is azonos célt szolgál, mint a cserkészeké, de illeszkedik a szerepjátékba. Pontos leírását a Farkaskölykök könyvében lehet megtalálni, ám mi az eredetit némileg egyszerűsítettük.

A céljaik konkrétan: Mozgás, kirándulás, természet, hóban-télben is; Engedelmesség; Önuralom, nagy igények visszafogása; Közösségi élet; Cserkészet alapjainak megismerése, megélése. A foglalkozásaikat az erdőben tartják. Az együtt eltöltött idő hosszú, teret enged egy kis kirándulásnak, ami az állóképesség és a természetközelség szempontjából lényeges. Mivel egész télen és hóban is kint vannak, egy idő után nem ijednek meg sem a szülők, sem a gyerekek a nyirkos időtől, vagy a hidegtől. (Természetesen be is tudnak menni, ha zuhog…) És ráadásul a cserkészet véletlenül sem emlékeztet senkit az iskolai foglalkozásokra, vagy a különórákra.

Próbarendszerüket maguk állították össze. Alapja a sárga kiscserkész könyvből származik, de kivonatozták, leegyszerűsítették. Együtt táboroznak a csapattal, a gyerekek sátorban alszanak. Fontos a csapat egysége, itt tanulhatják meg jobban a nagyobbak a farkaskölyök nevét, itt ismerhetik meg őket jobban, a cserkésztáborban. Rengeteg új színt, programot, kötelességet kapnak a gyerekek 10 éves kor után: például míg a farkaskölykök csak 7 napra jönnek le a táborba, a cserkészek 14 napot táboroznak. A farkaskölykök körletét a nagyok építik, míg a cserkészek maguk és maguknak építkeznek, a farkaskölykök nem szolgálatosak és nem főznek magukra, a farkaskölykök csak az első éjjeli őrséget vállalhatják el és azt is csak felügyelettel, nem vehetnek részt számos titkos programon, míg a cserkészek igen. A nomád tábort a farkaskölykök is „túlélik” és élvezni is tudják, és így válhat a nyári tábor a csapat egységének fenntartó erejévé.

 

 (Tartalomjegyzékhez  --  Gyermekkorom)   

-----------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cserk%C3%A9szet

http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkask%C3%B6ly%C3%B6k

http://www.sajti.com/cserkesz/korosztalyokkit.htm