Budapest
ostroma azonban megváltoztatta a kórház biztosnak vélt helyzetét. 1944.
december 25-én a szomszédos Budagyöngyénél megkezdődött Budapest ostroma. A
kórházból kilőttek az oroszokra, és ennek következtében a kórház 7 hétig
hadszíntér volt. A kórházat az oroszok két nap alatt fokozatosan foglalták
el. Attól kezdve 1945. február 13-ig kórházunk az oroszok felvonulási
területe volt. Ekkor a német csapatok maradéka kitört a budai várból, őket a
kórház területén és annak környékén győzték le az oroszok.
1944
december 24-én este 6 órakor még megtarthattuk az éjféli misét. A másnap
reggeli, december 25-iki 6 órai misét is zavartalanul lehetett elmondani. A
9 órai ünnepi misét már nem mondhattuk el, mert az óvóhelyre kellett
sietnünk. A templomban többé nem misézhettünk. Január 16-án, keddi napon
találat érte a templom szentélyét, melynek oltár mögötti része a főoltár
felső részével együtt elpusztult. Az összes ablakok is tönkrementek.
Január elején elégett a törzsépületben lévő lelkészi lakás is.
A lelkészi lakásban elégett: a templom
pénze, az egyházközség
pénztárnaplója, a lelkész négy
szekrénye, 3 karosszéke, íróasztala, ágya, heverője, fali órája, összes
alsó-felső ruhája, télikabátja, összes cipői. Csak a rajta levő ruhája maradt meg, mert a tisztviselői
óvóhelyből, mely az urológia alatt volt, nem mehetett lakását menteni. A
törzsépületet a mögötte levő front miatt nem lehetett megközelíteni. Így
égett el a törzsépület földszintjén a lelkészi iroda is teljes
felszerelésével együtt.
Az irodahelyiségben elégett: a házasultak
egész anyakönyve, a halottak
anyakönyvének I. kötete, a kereszteltek
anyakönyvének V., az 1944. évi XI. és XII. kötete teljesen, valamint a IX.
k. egy része, az egész
keresztelési index az 1908. év kivételével, az áttérők
könyve teljesen, a templom
pénztárkönyve, az összes számadások, a lelkészség
történetére vonatkozó fontos iratok, az alapítványi
mise takarékkönyve, az egyházközség
összes irata és a lelkészség
kb. 100 kötetes könyvtára. Az anyakönyvek nagy részét a bombázások megkezdése
után az alagsorban egy ládában helyezték el. Az ostrom alatt ezt a ládát
feltörték, egy anyakönyvet széttéptek, az irattárat szétszórták. A ládát egy
ideig abrakos ládának használták az ott tanyázó lovak részére, majd
elvitték.
Az
ostrom alatt a hitélet nem szünetelt. A kórház akkori három lelkésze, Dr. Korének
József kórházi lelkész, Dr. Hajnády Miklós kisegítő lelkész és Hohmann Antal
segédlelkész naponként felváltva misézett az óvóhelyeken. Az újszülötteket
megkeresztelték, a jegyeseket megeskették, a betegek szentségét
kiszolgáltatták a haldoklóknak, a halottakat eltemették.
A kórház területén 326 halott került
közös sírokba, 41 halott a kórház területén külön sírokba és a közeli
Virányoson lett eltemetve az ostrom alatt és után. Különösen meg kell
emlékezni azokról a piarista papnövendékekről, akik 1944. november 1 és
1945. április 1 között tartózkodtak mint munkaszolgálatosok a kórházban. A
köztük levő felszentelt papok segítettek a kórház lelkipásztori teendők
elvégzésében, valamennyien pedig a betegek ápolásában és más nehéz testi
munkában, különösen a halottak eltemetésével kapcsolatos sírok megásásában.
Felemlítésre méltó az Irgalmas Nővérek főnöknőjének, Kovács Ilonának
gondoskodó figyelmessége, akinek köszönhető a templom egész felszerelésének
megmentése. Ő keresztelte meg az ostrom kezdetén a II. Belosztály óvóhelyén
Szülészeti Osztályunk újszülötteit. Ugyancsak ő helyezte biztonságba és
őrizte is a II. Belosztály óvóhelyén az Oltáriszentséget.
Újjáépítés
Kórházlelkészség -
Kápolnák -
Világháború - Ostrom -
Újjáépítés - Megszorítások -
Forradalom és visszarendeződés
Az
ostrom után az istentiszteletet a használaton kívül levő templom helyett a
"B" pavilon és az ideg-osztály kápolnájában tartották. Megtartották az
ostrom után a húsvéti szertartásokat, a feltámadási és az Úrnapi
körmeneteket is. A lelkészi hivatal a mosókonyha épületének I. emeletére, a
kisegítő lelkész lakásának egyik szobájába került. A törzsépületben levő
használhatatlan kápláni lakás helyett, végül a volt fülosztály földszintjén
kapott szobát a káplán.
1945.
december 24-én délután 6 órakor tartották meg az első szentmisét a teljesen
helyreállított templomban. Ez az éjféli szentmise volt. (1942. óta nem
lehetett éjfélkor a karácsonyi szentmisét mondani.) A kórház lelkésze a
használat előtt az érseki helytartótól kapott felhatalmazás alapján
megáldotta a templomot, illetve az ostrom alatt esetleg
megszentségtelenített templomot rekonciliálta. A szentmiséket egy ideig még
csak vasárnapokon és ünnepnapokon mondták az alsó templomban. 1946. április
18-tól, nagycsütörtöktől kezdve naponként mondtak újból szentmisét a
templomban. 1946. március 12-én Reichenbach István 'reakciós tevékenység
miatt' ismeretlen helyre távozott. Helyébe a főegyházmegyei hatóság
Jászapáti Károly mátraverebélyi lelkészt küldte a kórházba, aki csak rövid
ideig működött itt, mert 1946. június 7-én a bíboros főpásztor Sóshartyánba
küldte adminisztrátornak. Helyére Erdőssy Béla került a Szent János kórházba
segédlelkésznek.
1946.
május 25-én bíboros Főpásztorunk a szomszédos OTBA-kórházat egész
területével a Szent János kórház lelkészségéhez csatolta. 1946. szeptember
1-től vasár- és ünnepnapon este 6-kor is mondtak szentmisét. 1947. január
1-én a Szent János kórházat és környékét felajánlották Mária Szeplőtelen
Szívének. 1947. március 11-23 között missziót tartottak Birinyi József és
Kovács József lazarista atyák vezetésével. Befejezésül, március 23-án
vasárnap este gyertyás körmenetet tartottak a 6 órai szentmise után. Öt év
szünet után 1947. december 25-én újból éjjel 12 órakor mondták a karácsonyi
éjféli misét.
Megszorítások
Kórházlelkészség -
Kápolnák -
Világháború - Ostrom -
Újjáépítés - Megszorítások -
Forradalom és visszarendeződés
1948.
novembere után polgármesteri rendelkezés alapján a környékbeli hívek nem
látogathatták a kórház templomait.
1950.
január 1. A kórházi lelkészek nem kapnak fizetést a fővárostól.
1950.
február 5. óta a kórház lelkészei csak a beteg kívánságára mehetnek a
beteghez. Idegen lelkészek nem látogathatják a betegeket.
1950.
február 25. után csak a kórház ügyeletes orvosa útján kérheti a beteg a
kórház lelkészét magához.
1950.
április 18. A kórház lelkészei kézhez vették a 3411/249.sz. 1950.X.ü.o.
számú március 31-én kelt intézkedést, melynek értelmében Pongrácz Kálmán
polgármester a kórházi lelkészek szolgálati viszonyát megszünteti, és a
szolgálattétel alól azonnali hatállyal felmenti. Dr. Litoczky közkórházi
központi igazgató pedig a kórházi lelkészek bentlakását szünteti meg és
átmenetileg ideiglenes elhelyezésről gondoskodik.
1950.
május 12. A kórházban működő apácáknak el kellett hagyniuk a kórházat.
"1949-ben, a hatalomátvétel után feloszlatták az apácarendeket, így a
kórházban működő Irgalmas Nővérek rendjét is, egyúttal felszámolva a kórház
kápolnájának működését is." (Hegyvidék. 1999.02.10)
1950.
május 24. Az utolsó szentmise volt az alsó templomban. A kórház igazgatója
elkérte a templom kulcsait. A templom ezután zárva volt. A templomban maradt
oltáriszentséget július 28-án Dr. Korének József kihozta a templomból. A "B"
kápolnában május 27-én volt az utolsó szentmise. Ezen a napon távozott 14
évi működés után a kórház lelkésze, Dr. Korének József a kórházból. Hegedűs
László segédlelkész és Dr. Hajnády Miklós kisegítő lelkészek már május 24-én
távoztak a kórházból. Dr. Hajnády Miklós győrladoméri lelkész lett, Hegedűs
Lászlót a főegyházmegyei hatóság nyergesújfalusi segédlelkésznek nevezte ki.
Dr.
Korének József, a kórház utolsó lelkésze a Malinovszki fasor 43. szám alatti
Schrőder Géza féle temetkezési intézetben tartózkodott, ott volt a lelkészi
hivatal az anyakönyvekkel együtt. 1951. november 16-án a lelkészi hivatal a
Schrőder Géza féle temetkezési intézettel együtt átköltözött a Malinovszki
fasor 23. alá. 1952. január 5-én államosították a Schrőder Géza temetkezési
intézetet. Ennek következtében a lelkészi hivatal január 8-án átköltözött a
XII. Csaba utca 5 sz. alatti városmajori kistemplom egyházközségi irodájába.
1952.
április 18-án a kórházban maradt templomi felszereléseket kiadták. Az
oltárok a városmajori templomba kerültek, a templomi ruhák és kegyszerek a
belvárosi templomba. 1952. július 5-én az oltárok és templomi felszerelések
az érseki helynökség rendeletére Kaposvárra lettek szállítva.
"A templomépületet először a Gyógyárúértékesítő Vállalat kapta meg raktári
használatra, majd a kórház anyagraktára lett. A templomtérben dexion-salgó
polcokat állítottak fel, megrongálva a falfestményeket. Ezt követően a
háború alatti megsemmisült gyógyszertárat helyezték el az épületben.
Sorozatos átalakítások után a kápolna előcsarnokát gyógyszerkiadóként, a
templomhajót gyógyszerraktárként hasznosították." (Hegyvidék. 1999.02.10)
A
Szent János kórház lelkésze, Dr. Korének József a kórházból való távozása
után sem töltötte tétlenül napjait. Igazgatói engedéllyel nem csak a Szent
János kórház betegeit, hanem a volt János Szanatórium, a volt Postás Kórház,
valamint a városmajori plébánia betegeit is ellátta szentségekkel. Azon
kívül szükség esetén keresztelt is a városmajori templomban. Nagyon ritkán
temette a Szent János kórházban meghalt vidéki halottakat, valamint a
kórházban lakó halott híveit. A legtöbb munkát az irodai munka adta. A
postán érkező házassági, bérmálási értesítőket írta be az anyakönyvbe. Azon
kívül kérelemre a feleknek keresztleveleket állított ki, vagy ilyeneket
postán küldött el. Ezért az iktatókönyv kb. 550-es forgalmat jelzett évente.
Sok különleges esete fordult elő. Elveszett keresztelési adatok, bizonytalan
születési adatok, tanúskodások elveszett iratok ügyében, és más hasonló
problémás ügy intézése rendszeresen előfordultak a mindennapjaiban.
Forradalom és visszarendeződés
Kórházlelkészség -
Kápolnák -
Világháború - Ostrom -
Újjáépítés - Megszorítások -
Forradalom és visszarendeződés
1956.
október 23. változást idézett elő a Szent János kórház történetében. Dr.
Korének József, a kórház lelkésze 1956. október 28. óta újból a kórházban
működött. Ideiglenesen a sebészet 25. számú külön szobájában lakott. A
templom raktár volt, az Egészségügyi Minisztérium 11 millió forint értékű
gyógyszerét raktározta benne. Vasárnap a protestáns imateremben, hétköznap
pedig a lelkész lakásán volt szentmise. 1956. december 25. után mindennap a
protestáns imateremben volt szentmise.
1957.
március 26-án a kórház gondnoka közölte a lelkésszel, hogy a tanácsi
egészségügyi ügyosztály rendelkezése alapján vissza kell állítani az
október 23. előtti állapotot vallási téren. Ezért tehát a lelkész a
sebészeten elfoglalt lakását hagyja el, és a misézést szüntesse be. Az
utolsó szentmise 1957. március 30-án volt.
A
betegellátás azonban zavartalanul folyt tovább. A kórház lelkésze a
városmajori kistemplomban misézett mindennap reggel ½ 6-kor. Utána
végiglátogatta a kórházat. Már reggel ½ 7-kor megkezdte a kórházban a
betegellátást. ½ 9-ig, 9-ig tartózkodott a kórházban, majd délután 5-6
között ismét meglátogatta a kórházat. Ennek eredményeképpen 1957-ben a
betegellátások száma 15470 volt, ebből 269 a betegek szentsége és 15201 a
szentáldozások száma. A kórház lelkészét könnyen megtalálták. A kórház
dolgozói nagy segítségére voltak. Az emlékek közül kettőt idézek (Korének
atya elbeszélése alapján).
Egy alkalommal a mosókonyha épülete előtt közölték a lelkésszel, hogy az "A"
pavilonban kell egy beteget ellátni. A tüdőosztály feljáratánál újból
közölte ezt valaki. Az "A" pavilon kapujánál megint közölték azt. Az
épületben pedig a nővér adott felvilágosítást a beteg tartózkodási helyéről. Más alkalommal
a kórházi körtelefonon keresték a lelkészt, akivel az "A" pavilon orvosa
közölte, hogy a sebészeten várják. Mikor a lelkész lesietett a sebészetre,
este lévén találkozott az éjjeli őrrel, aki szintén közölte ezt vele. Még a
portás is megígérte, hogy nem engedi ki a lelkészt a kórházból anélkül, hogy
ezt vele ne közölné.
A
betegek szentségekkel való ellátásának ez az előnyös helyzete megszűnt 1958.
május 8-án. Ezután a lelkész megint csak gondnoki engedéllyel léphetett be a
kórházba betegeket ellátni.
Kórházlelkészség - Kápolnák -
Világháború - Ostrom -
Újjáépítés -
Megszorítások - Forradalom és
visszarendeződés
---------------------------
Jelenleg (2000 tájékán és után) a Városmajori Jézus Szíve
Plébánia látja el a betegeket. Vasárnaponként 11 órakor szentmiséről
gondoskodnak a ismét üzemelő kórházkápolnában, ami ökumenikus
használatban van. --- (Rieth József kiegészítése.)
(Tartalomjegyzékhez --
Gyermekkorom) Régi
János Kórház < Új Szent János Kórház <
Kórházi lelkészség
|