Háttérismeret a "GYERMEKKOROM" című anyaghoz:
Felső-krisztinavárosi Keresztelő Szent János Plébánia
(Tartalomjegyzékhez -- Gyermekkorom) Felső Krisztina > Ostrom után > Ministrálás > Városmajor
Csörsz utcai Kápolna Egyesület Plébánia - Új templom - (Plébánosok - Káplánok - Misézők - Világi elnökök - Templomgondnokok - Kántorok - Sekrestyések - Hitoktatók)
A húszas évek második felében Szelényi István tisztelendő úr misézőhelyet létesített a Fürj utca 26-os számú házban. 1929-ben megalakult a Csörsz utcai Kápolna Egyesület. A hegyvidéken gyarapodó számú hívek részére a rendszeres Istentiszteleteket a Vöröskereszt Kórház, az Istenhegyi úti Iskolatestvérek, majd a Németvölgyi úti Hadirokkant Otthon kápolnájában végezték. (Ez utóbbi kápolnában működött az 1944. október 29-én mártírhalált halt Kálló Ferenc tábori esperes.)
Az Alkotás utcai Vöröskereszt Kórház kápolnája 1884-ben nyílt meg, amelyet a hívek a Csörsz utcai bejáraton keresztül látogathattak. A második világháború időszakában a kápolna már szűk volt az egyre szaporodó környékbeliek és a kórház betegei számára. 1945-ben a kórházi kápolna súlyosan megsérült. Utódjául szemben, a Csörsz utca 4. szám alatt, a volt Fővárosi Vámház földszintjén alakítottak ki kápolnát, emeletén pedig lakást a templomigazgató és sekrestyés részére. Ezt az épületet már korábban is használták közösségi célra, például a Felső-krisztinavárosi Plébánia Iparegylete többször is ebben az épületben tartotta éves közgyűlését, amin gyermekként édesapámmal részt vettem. Útszélesítés miatt ezt az épületet 1976-ban lebontották. Három évig a Csörsz utcai parkban, egy barakk kápolnában voltak a Szentmisék. A főváros kártalanítási összegén az egyházi főhatóság Szabó István Ybl díjas építész tervei alapján a Táltos utca 16. alatt építtette fel a Szent Kereszt templomot.
|
Szelényi István atya -- A Táltos utcai Szent Kereszt templom |
Felső-krisztina Plébánia Plébánia - Új templom - (Plébánosok - Káplánok - Misézők - Világi elnökök - Templomgondnokok - Kántorok - Sekrestyések - Hitoktatók)
Az 1930-as évektől kezdődött meg a Németvölgy erőteljes beépülése, ekkor ugrásszerűen megnőtt a forgalom, és módosult a városrész arculata. A legjelentősebb változásokat a hegyre vezető utakat keresztező Böszörményi úton lehetett megfigyelni leginkább. Ez a rész néhány évtized alatt keskeny földútból széles városi főúttá vált, üzletekkel, éttermekkel tarkítva. A Böszörményi út lezárásaként egy közlekedési csomópontot terveztek a mai Apor Vilmos térre, aminek kialakítására csak a világháborút követően került sor. 1940-ben alakult meg a Felső-krisztinavárosi plébánia. A plébánia mai területén templom, kultúrház és plébániából álló, nagyszabású épület együttes kialakítását tervezték. A plébánia épülete 1939-ben készült el. A jelenlegi templom Fiala Ferenc és Lehoczky György építészek tervei alapján 1934-ben épült. A bejárat fölötti torony harangját 1936-ban szentelték fel.
|
A Jagelló úti templom egykor és ma -- kívülről nem sokat változott az eleje |
A templom igen családias volt. A mérete is meglehetősen szűk volt, de a hívek is barátias közösségeket alkottak. A kicsiny szentély nem tette lehetővé nagy aszisztenciák szervezését, négy vagy hat ministrán már szűkösen tudott mozogni a szentélyben, áldozásnál pedig sokszor bántóan tumultuózus jelenetek alakultak ki az áldoztató rács előtti szűk helyen. Az énekkar is alig fért el a kóruson. Ha pedig nagy ünnepeken zenekart is meghívtak, akkor a kórus szinte szardíniás dobozzá vált. A képviselő testület számára a szentély mellett volt két sor űlőhellyel (kb. 8-10 fő részére) fenntartott hely kialakítva. A ministránsok a templom hátsó oldalán levő kultúrteremben öltöztek. Ennek a teremnek a oldalfala a szentéllyel közös volt, így minden hangos szó, viháncolás behallatszott a templomba. Emiatt sokszor veszekedett a sekrestyés Feri-bácsi, vagy a plébános atya a fiatalokkal.
"A templom jóval kisebb volt eredetileg. Kiss bácsi (Kiss Ferenc sekrestyés) nagy karmozdulatokkal hívta a szentély felől a híveket beljebb, hogy a bejáratnál állók is beférjenek a templom hajójába. A padsorok mellett oldalt is sokan álltak. Kiss bácsinak egyenruhája is volt: lila színű, bővebb reverendaszerű és a vállborítása arany szegélyű. Télen ő fűtött a templomban: a vaskályhát minden szentmise előtt megrakta. A kályha a szentély mellett állt. A szentély mellett volt egy kis nyitott fülke, kb. 4 személy számára (szerintem 8-10 személynek. Rieth) paddal, térdeplővel. A templomot több részletben nagyították, eltűnt a fülke, hátrébb helyezték a szószéket, az oltárt, a falat, és megszűnt a tanácsterem az oltár mögött. Ostrom után – amikor a rendeket feloszlatták – a közelben lakó apácákat is elhurcolták. Kápolnájuk berendezését széthordták. Csak egy szép gyóntatószéket sikerült megmenteni, amelyet baloldalon elől állítottak fel, a mostani kijárat helyén. Legtöbbször Terebessy Andor ciszterci atya gyóntatott itt buzgón. A templom belső terének nagyobbításakor ez a gyóntatószék elkerült innen. Az Úrnapi körmenet útvonala hosszabb volt mint manapság: Törpe utca – Ferry Oszkár utca (most Kiss J. altb. u.) – Németvölgyi út – Pilsudsky utca (most Stromfeld Aurél út). A négy oltár számára az útvonal mentén az ott lakók készítettek minden évben egy-egy kis kápolnát, sok friss zöld ágból, szinte beszőtték a falakat és virággal díszítették. Az egyes oltárok helye: Törpe utca, a magas zöld zsalus ház előtt (Schreier-villa); a Ferry Oszkár utca középső úgynevezett városi ház kertkapuja; Németvölgyi út-Pilsudsky út sarok; Pilsudsky út Zsámbéki utca sarok. Impozáns kép volt a nagy tömeg vonulása a körmeneten az utcákon végig." Igy emlékezett Binzbergerné Kelényi Marietta a Felső-krisztinavárosi híradóban.
|
Liturgikus élet emlékei: Körmenet -- Ministránsok (Székely Tibi, Drexler Andzsi, Kelényi Tibi, Rieth Laci és jómagam, valanint Fundéliusz atya) -- Szolgálatban |
A kis plébánián buzgó vallásos élet zajlott. Sok ministráns tevékenykedett (akkor még temetésre és esküvőre is jártunk ministrálni). A szentmiséken (még a mellékoltároknál is, ugyanis akkor gyakran előfordult, hogy hétköznaponként egyszerre több helyen is egyszerre miséztek papok), litániákon mindég volt ministráns, több is. A politikai zaklatás miatt a ministránsok több, egymástól független kisebb csoportokban (6-10 fő) szerveződtek. Sok hívatás bontakozott ki a plébánia közösségének támogatásával. Az énekkar kis létszámú volt, de igen jó hangú gárda, sokuk szinte szólista képességekkel rendelkezett. Bandi bácsi, a kántor szigorúan, de atyai gondossággal irányította énekeseit. Lehet, hogy nem volt nagy repertoárjuk, de azt nagyon jól adták elő. A templom tiszta, gondozott volt, a kertekből mindég sok virág került az oltárokra, a szobrokhoz.
|
Kis csapatunk: Drexler Andzsi, Székely Tibi (állnak), Pálfalvi Feri, Rieth József, Kelényi Tibi, Kabar Sanyi és Apró Pali (ülnek). Kis csapatunkból ma is szolgálnak Kabar Sándor pápai prelátus, plébános és Kelényi Tíbor |
A budapesti harcok során az ideiglenesnek tervezett kis templom jelentős sérüléseket szenvedett, amit a hívek áldozatkész adományainak köszönhetően javítottak ki. Az építendő nagyobb templom tárolt anyagát a plébánia értékesítette és az így szerzett pénz felhasználásával nagyobb arányú átalakítási munkát végeztek a kis templomon (260 m2) és elkészíttették az új liturgikus teret.
|
|
A háború után a politikai elnyomás súlyosan terhelte a plébánia életét is. A vallásukat gyakorló híveket zaklatták a politika erőszakos alakítói, akadályozták a különböző egyesület (Oltáregylet, Nőegylet, EMSZO, Iparegylet, Szívgárda, Mária Kongregáció, Cserkészet, Ministránsgárda, stb.) működését. Nehezítették ugyan a különböző tevékenységeket, de megakadályozni nem tudták; a hívek az illegalitás határán is gyakorolták közösségi életüket.
A II. vatikáni zsinat nyomán szembemiséző oltár készült és elbontották a szentélyt valamint a templom teret elválasztó korlátot, majd 2001-ben, amikor a szentély egységes építészeti stílusban átépült (a régi oltár mögötti fal elbontásával, az addigi kulturtermet is hozzácsatolva a belső térhez), újabb padok behelyezésével a templomtér 375 m2-re emelkedett átalakítással, valamint hozzáépítéssel, így a sekrestye is kibővült.
|
Régi oltárkép az első bővítés után -- Kis Ferenc sekrestyés |
A templom említésre méltó értékei a színes ólomüvegablakok. Az oldalfalakon lévők számos magyar szentet, egyházi személyt és az egyháztörténet néhány nagy alakját ábrázolják. A szentély egyenes záródású végfalán lévő, a keresztút jeleneit mutató üvegablakokat Sztehlo Lili tervezte. Az üvegablakok hat részletben a keresztút 14 stációját ábrázolják.
|
Az átalakított templomtér és szentély -- Egyházzenei hangverseny a kibővített templomtérben |
A plébánia kis parkjában a sashegyi Notre Dame de Sion zárda kertjéből 1950-ben idehozott öntöttvas Krisztus-szobor áll. Vele szemben helyezték el 1975-ben Máriahegyi János szobrászművész Mária-szobrát. – A Németvölgyi út és Bürök u. kereszteződésénél található Szent Márton kápolnát 1884-ben emelték a környék szőlősgazdái.
|
Krisztus szobor -- Mária szobor -- Szent Márton kápolna |
Az új templom Plébánia - Új templom - (Plébánosok - Káplánok - Misézők - Világi elnökök - Templomgondnokok - Kántorok - Sekrestyések - Hitoktatók)
A kistemplom elkészülte után néhány évvel 1941-ben, a kerületi népesség rohamos növekedése miatt, a plébánia hívei új, nagyobb templom építésébe kezdtek. Az új, monumentális, háromtornyos nagy templom építése Irsy László tervei alapján kezdődött meg.
|
|
Az impozáns -- a néhány évvel korábban épült városmajori templomra emlékeztető épületből -- a háború miatt 1944-ig csupán az altemplom és a templom alapozása készült el. A leendő oszlopok helyén betonvasak nyalábjai meredtek az égnek. A tervek szerint a korábbi (de jelenleg is használt) kistemplom helyén kultúrház épült volna. A nagytemplom elkészült pincerészét az ostrom alatt óvóhely gyanánt használták. Az ostrom alatt egyszer ellátogattam erre az óvóhelyre, mert a szomszéd házba (a 34-be) egy haldoklóhoz papot kértek. Szelényi atya ki is jött. Akkor láttam ott azt a sok embert a kriptában megbújva. A háború után nem folytatódott a félbemaradt nagy templom építése. A felhalmozódott tégla és egyéb anyagot eladták és a háborús károk javítására költötték el. Az elkészült templomalapot a hatalom elvette.
Később, a félbemaradt templom alapjaira 1970-ben szolgáltató házat építettek, és az eredeti tervektől teljesen eltérő céllal szolgáltatóház épült rá, melyet többször bővítettek, bérlői sűrűn cserélődtek. Az első részben a leghosszabb ideig eszpresszó működött, de volt ott fodrászat is, meg kozmetika is. A templomhoz tartozó hátsó épületrészt a háborút követően az állam raktározási célokra használta. Később a komplexumból mulatóhely lett, amely 1998-ig működött. Egy birkózóbajnokot is emlegettek, mint tulajdonost. Rossz híre volt ennek a "Hully-Gully" éjszakai bárnak, ami a templom közelsége és az alapok eredeti rendeltetése miatt a környék vallásos lakóságának komoly lelki fájdalmat okozott.
|
Hully-Gully bár és alaprajza
Apor Vilmos szobra szemben a botránkoztató mulatóhellyel |
Amikor az épület utolsó tulajdonosai az eladás mellett döntöttek, a plébánia -- a hívek nagylelkű adományaival és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye jelentős kölcsönével -- vissza tudta vásárolni az ingatlant, és altemplomként hasznosította, kolumbáriumot alakított ki benne.
|
A kolumbárium és altemplom: kívül stílustalan, belül modern |
Amint anyagi eszközeik lehetővé teszik, új tervek alapján az eredeti alapokra új templomot építenek. Egyelőre 2017-ben közösségi házzá alakították az objektum felső részét. (A közösségi házról.)
Az itt bemutatott terv -- úgy tudom -- Makovecz Imre utolsó munkájaként készült el. Makovecz 2011-ben elhunyt, de az álom talán valami nagyvonalú építményben fog egyszer megvalósulni...
|
Makovecz templomterve |
Plébánia - Új templom - Kronológia - (Plébánosok - Káplánok - Misézők - Világi elnökök - Templomgondnokok - Kántorok - Sekrestyések - Hitoktatók)
Plébánosok (Plébánosok - Káplánok - Misézők - Világi elnökök - Templomgondnokok - Kántorok - Sekrestyések - Hitoktatók)
Szelényi István 1940-1952 1890-1962 1936-gondnok
Dér Gyula 1952-1958 1895-1975
Tóth János 1958-1963 1917-2002
Berzsenyi István 1963-1979 1910-1979
Haid Árpád 1979-1982 1935-1993
Dr. Nagy Imre 1982-1994 1934-2007
Györgydeák Márton 1995- 1942-
Plébánoshelyettesek, káplánok, kisegítők (Plébánosok - Káplánok - Misézők - Világi elnökök - Templomgondnokok - Kántorok - Sekrestyések - Hitoktatók)
Dr. Motesiczky Károly kihelyezett lelkész 1931- 1893-1977
Karl Lajos hitoktató 1934- 1905-1969
Perényi István hitoktató 1935- 1912-1986
Pribelszky Pál hitoktató 1936-1937 1910-1975
Sztrizs István hitoktató 1937-1938 1913-1978
Keresztfalvy Endre káplán 1937-1938 1899-1945
Dr. Sárdy János hittanár 1938-1947 1913-
Brogli Ferenc káplán 1938-1942 1907-1986
Hermann Ágoston káplán 1942-1946 1907-1976
Dr. Huszár Dezső káplán 1947-1948 1913-
Sághy Ferenc káplán 1948-1949 1919-
Dr. Gergely József plébánoshelyettes 1948-1950 1901-1982
Dr. Fundéliusz Vilmos káplán 1948-1950 1915-
Dr. Tóth Károly káplán 1950- 1919-2000
Dr. Szepesi Sándor káplán 1950-1952 1914-1977
Raáb Kornál káplán 1950-1952 1910-1961
Csurgai Jenő plébánoshelyettes 1951-1953 1914-1986
Czinka Antal káplán 1953-1956 1918-1987
Dr. Szőnyi Alfréd káplán 1952-1953 1908-1956
Behinszky Béla káplán 1954-1958 1910-1988
Dr. Bellányi Ferenc káplán 1957- 1914-1987
Hernádi Ágoston káplán 1957-1964 1907-1976
Násfai István kisegítő 1958- 1907-1989
Dr. Petfő Zoltán káplán 1963-1966 1915-1968
Greksa Ferenc káplán 1964-1976 1928-
Dr. Hajnal Róbert káplán 1968-1969 1935-
Haid Árpád káplán 1970-1979 1935-1993
Hajnal György káplán 1976-1977 1936-
Dr. Széplaky Lajos káplán 1977-1981 1928-1981
Schramkó Pál káplán 1979-1983 1955-
Csermely Endre káplán 1981-1983 1925-
Nagy János káplán 1983-1995 1948-
Hollai Antal plébánoshelyettes 1990-1993 1958-
Sándorfi István káplán 1993-2001 1963-
Szőcs László káplán 2002-2007 1974-
Kálmán József káplán 2007-2008 1977-
Mandalov Balázs káplán 2008-2009 1984-
Varga Andrej kisegítő lelkész 2009-2011 1973-
Molnár Miklós káplán 2011- 1986-
Misézők (Plébánosok - Káplánok - Misézők - Világi elnökök - Templomgondnokok - Kántorok - Sekrestyések - Hitoktatók)
Gunda Jenő 1933-1967 1886-1967
Vajda János 1941- 1902-1978
Dr. Török Zoltán 1943 1883-1967
Dr. Könözsy Lajos 1945-1946 1915-1948
Ács Ambrus 1945- 1873-1954
Dr. Istvánfi József /szombathelyi/ 1945- 1890-1969
Dr Krajnyák Gábor /gör.kat./ 1954- 1886-1955
Bernáth Elemér 1957-1958 1911-1986
Dr. Szörényi Andor 1958-1969 1908-1969
Ambrus Lóránd S.J. 1959-1960 1931-
Dr. Gál Ferenc 1960-1998 1915-1998
Csányi Kálmán /erdélyi/ 1963 1879-1963
Walkovszky László 1963-1990 1910-1990
Hubert Frigyes hitoktató 1959- 1896-1978
Dr. Terebessy Andor 1963-1993 1918-1993
Dr. Ijjas Antal /kalocsai érsek/ 1969-1986 1901-1989
Dr Vanyó László 1979-1982 1942-2007
Dr. Ladocsi Gáspár 1981- 1952-
Nárai János 1983-1984 1920-
Bodó Károly 1984-1985 1935-
Pálmai Péter OSB 1968-1992 1925-
Dr. Goják János 1991- 1930-
Dr. Szabó Tamás nunciatúrai titkár 1995-2007 1956-
Dr. Laurinyecz Mihály nunciatúrai titkár 1995-1996 1963-
Dr. Szabó Tamás nunciatúrai titkár 1996- 1956-
Dr. Veres András MKPK titkár 1999-2007 1959-
Dr. Gábor Elemér Nagyváradi egyházmegyés 2002 1973-
Turcsik György 2002 1946-
Gável Henrik 2002 1968-
Dr. Bolbelitz Pál professzor 2010- 1941-
Dr. Pákozdi István 2010- 1955-
Világi elnökök (Plébánosok - Káplánok - Misézők - Világi elnökök - Templomgondnokok - Kántorok - Sekrestyések - Hitoktatók)
Szigeti János 1934-1936
Wünscher Frigyes 1936-1941
Bornemissza Géza 1941-1948
Szilléry Péter 1948-1970
Dr. Arató Jenő 1970-1974
Pattantyús Dénes 1974-1979
Dr. Káplár János 1981-1989
Thorday Lajos 1989-1993
Dr. Érszeghi Géza 1993-2000
Babics Balázs 2001
Béres György 2001-
Templomgondnokok (Plébánosok - Káplánok - Misézők - Világi elnökök - Templomgondnokok - Kántorok - Sekrestyések - Hitoktatók)
Barnaly Dezső
Gyulai József
Szemes Ferenc
Rupnik Károly 1945-1994
Seid Fidél 1994-2009
Pech Antal 2009-
Kántorok (Plébánosok - Káplánok - Misézők - Világi elnökök - Templomgondnokok - Kántorok - Sekrestyések - Hitoktatók)
Jurossa Endre 1931-1977
Szabó József 1977-1979
Kecskés Dezső 1979-1982
Cser István 1982-1988
Schimmer József 1988-
Sekrestyések (Plébánosok - Káplánok - Misézők - Világi elnökök - Templomgondnokok - Kántorok - Sekrestyések - Hitoktatók)
Kiss Ferenc 1931-1967
Matécz Mária 1967-1981
Halász Imre 1982-1987
Schimmer Józsefné 1987-1990
Gila Cecília 1990
Schimmer Józsefné 1990-1996
Rajkai János 1996-2006
Szuha Zsuzsanna kisegítő 1996-2002
Horváth Lászlóné kisegítő 2002-
Horváth László 2006
Török Zoltán Péter 2007-
Czikura Erika
Gál Edit
Dr. Gerber Alajos 2009-
Hartmann Tivadarné
Horváth Lászlóné
Lukách Krisztina
Kálovits Antalné
Komáromi János
Komáromi Jánosné
Markovich András
Miklós (Frank) Zsófia
Oláh Enikő
Peidl Ágnes
Sándorfi Mária 2007-2008
Sárvári Mária
Dr. Simon Ernőné 1990-1993
Tóth Lászlóné
Víz Krisztina
Wágner Ilona
(Tartalomjegyzékhez -- Gyermekkorom) Felső Krisztina > Ostrom után > Ministrálás > Városmajor
------------------
A szöveg készült Rosch Gábor: A plébániatemplom építéstörténete c. tanulmányának felhasználása, valamint saját emlékeim alapján. Internetes források:
http://www.felsokrisztina.net/?old=tortenet
http://www.hegyvidekujsag.eu/archivum/archivum-2012-junius-19/hegyvideki-varosreszek
http://miserend.hu/?templom=2197
www.felsokrisztina.net/kronologia.doc
A Felsőkrisztináról a Silvarerumban is írtam: az iskolai miséről, ministrálásról, esti imáról, körmenetről.