Háttérismeret a "GYERMEKKOROM" című anyaghoz:

Magyar Szentföld templom - A II. kerület „kölni dómja”

(Tartalomjegyzékhez  --  Gyermekkorom)     Kegyhelyek < Magyar Szentföld  > Molnár Farkas > Új Magyar Szentföld      

 

Álom a Magyar Szentföldről            Magyar Szentföld - Megváltás temploma - Ostrom után - Utóélet - Majsai atya

A Heinrich István utcában meredező vasbetontákolmány, ez a világvégi, posztnukleáris emlékműszerűség, ha teljesen felépült volna, a két világháború közti katolikus egyház egyik legérdekesebb temploma lehetett volna. A tervező a szinte vakmerően modernista építész Molnár Farkas volt, aki bauhausabb volt a Bauhausnál, majd élete végén buzgó katolikusként „pápább a pápánál”.

Manapság sűrű bozót rejti a Szentföld maradványait

 

Magyarországon az 1930-as években egyszerre két felekezet is bibliai múzeumot fundált. A reformátusoknál Csia Lajos tanár készített maketteket az újszövetségi történet szent helyeit őrző épületekről (ma a Ráday-gyűjteményben találjuk), katolikus oldalon pedig egy ferences páter, a magyar szentföldi biztos, Majsai Mór (ő volt a Mária Terézia által alapított Magyar Szentföldi Biztosi Hivatal vezetője) buzgólkodott az 1936-ban, a Heinrich István utcában megnyitott Magyar Szentföldi Múzeum létrehozásán. Sajnos nem mindenki jut el életében Jézus szülőföldjére. Ezért akarta közel hozni mindenkihez a szent helyek áhítatát a hűvösvölgyi Magyar Szentföld. Arra kívánta figyelmeztetni a katolikusokat, hogy ha földrajzi értelemben nem is, de mindnyájunknak Jézus nyomába kell szegődnünk. Jézussal, Jézusban kell élnünk - csak akkor nevezhetjük magunkat kereszténynek.

 

Az első elképzelések

 

Majsai Mór 1932-ben zarándokolt először a Szentföldre, és ekkor határozta el egy magyar viszonyoknak megfelelő templom felépítését. Nyilvánvaló volt a számára, hogy a szentföldi zarándokút keveseknek adatik meg, de ha van, ami helyettesítse, az eredmény ugyanoda vezet: az emberi lélekhez.  Majsai szándéka — holland és amerikai példák nyomán — a harmincas években végig egy nagy, tulajdonképpen a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika mintájára elképzelt templom létrehozása volt. A kigondolt épület lényege az volt, hogy a 21 legfontosabb szentföldi kegyhely másolataként 21 kápolna vesz körül egy nagy központi teret a Szent Sírnak szentelt főoltárral, amely mellett az Utolsó vacsora és a Golgota kápolnái kaptak volna kiemelt építészeti megfogalmazást.

 

Molnár Farkas a tervező

 

A Szentföld-vonzalom hullámai a harmincas években, a XIX. század végét követően, megint magasra csaptak Magyarországon, az 1938-as Szent István-év pedig különösen jó alkalom volt, hogy Majsai terve megvalósításához kezdjen. A kor egyik legnagyobb tehetségével, a kiváló budai villákat és társasházakat tervező Molnár Farkassal terveztette meg a szentföldi kegyhelyek másolatát magába foglaló építészeti együttest. Az OFM (Ferences rend) kezdeményezésére 1936. augusztusában a szentföldi biztosi hivatal villát vásárolt a budapesti Hűvösvölgyben, a Heinrich István út 5.alatt. Itt kapott helyet a zárda, kápolna és a Magyar Szentföld. 1937-ben megvásárolták a szomszéd (3. számú) házat, ahova átköltözött a zárda. 1938. áprilisában bővült a gyűjtemény. 1939. júliusában kialakították a Golgota-kápolnát, s tárgyakkal, makettekkel, kitömött állatokkal és növényekkel mutatták be Jézus földi életének helyszíneit (názáreti, betlehemi, jeruzsálemi terem benne a templom makettjével, valamint egy térkép szoba). A tervek szerint a Magyar Szentföldet magába foglaló nagy templom körül botanikus kertet kezdtek telepíteni. Az építkezés 1940-ben kezdődött el a hűvösvölgyi telken, s a szomszédságába – több rendtársával együtt – Majsai Mór is kiköltözött. (Itt szerkesztette egyebek mellett 1936 és 1948 között a Szentföld című havilapot. Felsorolni is nehéz sokirányú tevékenységét, a különféle kiadványok, évkönyvek, naptárak stb. megjelentetését.)

 

Megváltás temploma            Magyar Szentföld - Megváltás temploma - Ostrom után - Utóélet - Majsai atya

 

 

 

Ilyennek álmodták meg a templomot

Molnár Farkas már sok mindenen keresztülment: volt vörös katona, a weimari Bauhaus egyik kimagasló hallgatója, Kassák szerkesztőtársa a bécsi emigrációban, és a modern építészet nemzetközi szövetségének, a CIAM-nak a magyar szakosztályát vezette. 1938 áprilisában azonban a Magyar Mérnöki Kamara egy 1932-es kiállítást ürügyként felhozva törölte tagjai sorából. Molnár megélhetése bizonytalanná vált, a kivándorlás gondolatával foglalkozott. Levelet írt Walter Gropiusnak, a Bauhaus irányítójának Amerikába, amelyben egy esetleges ottani letelepedés esélyei iránt érdeklődött. Mivel azonban kitérő választ kapott egykori mesterétől, ... elkezdett társadalmi kérdésekről képzelegni, fejtegette az ország újratervezésére vonatkozó nézeteit. A tervezéses diktatúra híve lett.

 

Molnár Farkast Mór atya megnyerte elképzelésének, és egy hónapra Palesztinába küldte, hogy az eredeti szentélyekről pontos képet kapjon. Ezzel egy időben országos akciót és gyűjtést kezdeményezett a Magyar Szentföld népszerűsítése, illetve megvalósítása érdekében. Különböző kiadványok jelentek meg, s egy kisebb nyomdát is berendeztek a Hűvösvölgyben, a szóban forgó helyen.

 

Az alaprajz, a keresztrefeszítés oltára és az kivitelezés ütemterve

 

A Magyar Szentföld, a „Megváltás titkai” templomában huszonegy szentély másolata kapott volna helyet. Az első hét szentély – Szűz Mária születésének helye; a názáreti ház; Szűz Mária látogatásának helye; Keresztelő Szent János születési helye; a betlehemi születési barlang; Szent József háza; Szent József műhelye – el is készült, felszentelték, rendszeresen miséztek bennük.

 

Elkészült kápolnák

 

A templomot két-háromezer ember befogadására tervezték. A létesítendő Szentföldi Múzeum számára egy toronyszerű épületet képzelt el Majsai Mór atya, a zarándokok számára pedig egy lelkigyakorlatos házat. Az akkori IBUSZ bejelentette, hogy amint a Magyar Szentföld elkészül, Budapest nevezetességei közé sorolja, és megismerteti az épületet a külföldi turistákkal.

 

Az ostrom és az államosítás után csak a falak maradtak

 

Minden a terv szerint haladt előre. Magától értetődő, hogy Mindszenty József bíboros, prímás is lelkesedett az ötletért, és támogatta Mór atya elképzelését. A prímás maga két alkalommal is felkereste az épülő Magyar Szentföldet. 1947 karácsonya előtt Majsai Mórt egy tervezett katolikus egyetem előkészítő bizottságának ügyvezető elnökévé nevezték ki, de a szándékokat meghiúsította Mindszenty letartóztatása (1948. december 26.) és ami utána következett.

 

 

A lourdesi barlang maradványa és a régi zarándokház emléke

 

A Magyar Szentföld-templom építészeti remekmű, a két világháború közti magyar architektúra egyik főműve lehetett volna, ha abban a formában megépül, ahogyan először papírra vetette a mester, és amelyről egy makettfotó ad képet. Negyven és huszonöt méter tengelyméretű ellipszis alapra húszméteres héjkupolát tervezett, körben húsz karcsú vasbeton oszloppal. A bejárati kapu a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika főbejáratának másolata. Körben a földszinti kápolnák és két emeleti kápolna jelenítette (volna) meg a tizenkilenc szent hely szentélyét. Az adományokból fedezett, tehát a hívők igényének megfelelő építkezés 1940-ben kezdődött és -- a magyar katolikus társadalom erejét megrendítően példázó módon -- nemcsak a háborús években, de a még szűkösebb, 1945 utáni években is folytatódtak, sőt még fel is gyorsultak. Ez is -- mint annyi más jelenség -- arra mutat, hogy a diktatúra eleven és fejlődő magyar katolikus életet tört derékba. 1946-49-ben több oldalkápolna készült még el adományokból. A kupola alatti falmezőt végig apró négyzetes ablakok törték át, amelyeken a beszűrődő fény mintegy elemelte volna a hatalmas fél tojást formázó fedőt az épületről, és a zarándokok térélményét feltehetően valószínűtlenné fokozta volna.

 

Szinte magától értetődő természetességgel olvasztotta volna egységes, organikus egésszé ez a nagyvonalú központi épületrész a sok kis építészeti idézetet, a körben sorakozó kápolnákat, és úgy külső megjelenésében, mint belső térhatásában harmonikus alkotást hozott volna létre. Ezen a terven az is érezhető, hogy a zarándoktemplomokkal szembeni fő elvárásnak is meg akart felelni: a dinamikus templomtérrel megteremtette volna a tömegek körbemozgatásának lehetőségét is.

 

Szólnunk kell itt az építész őszinte elhivatottságáról: 1938-as palesztinai útja során, 30 nap alatt 24 szentföldi zarándokcélpontot — köztük több felméréstechnikailag rendkívül bonyolult barlangodút — mért föl olyan pontossággal, hogy azután itthon e vázlatai alapján meg tudta tervezni a kápolnasort.

 

Az ostrom következményei            Magyar Szentföld - Megváltás temploma - Ostrom után - Utóélet - Majsai atya

 

Így néz ki manapság az épület

 

Molnár saját elgondolását, a kegyhelymásolatokból előálló rendkívül heterogén halmaz egységbe foglalásának nagyszerű teljesítményét ilyen szerényen írta le 1941 decemberében: „A változatos stílusjelenségeket és sokszor stílustalanságokat indifferens térhatással és modern külső megjelenéssel foglalja össze a tervező.”

 

A tervezéstörténetben azonban ekkor egy kis fordulat állt be: egy 1941 júniusában, a ferencesek által közzétett másik maketten Molnár az épület homlokzatára is kiterjesztette az idézéstechnikát, és a főhomlokzat addigi nagyvonalú modern megfogalmazását a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika bejáratának másolatával cserélte fel. Hogy ez utóbbi a páterrel való alku eredménye volt-e, vagy a tervező önszántából tért le a megkezdett útról, nem lehet biztonsággal eldönteni. 1949-ben az "égig érő", karcsú, vasbeton oszlopok fölött fekvő, de még csak félkész kupolahéjat elbontották.

 

A harmadik tervváltozat alapján 1940 nyarán elkezdődtek a kápolnák alapozási munkálatai, elsőként augusztus 4-én a betlehemi barlang alapkőletételével. Molnár a kortársi beszámolók szerint olyan gondossággal vezette az építkezést, mintha csak az eredeti helyet restauráltatná. 1941 januárjára készült el az utolsó, negyedik tervváltozat. A két leglényegesebb módosítás a homlokzatokat érintette. A főbejárat egy az egyben a jeruzsálemi Szent Sír-Bazilika bejáratának másaként jelent meg. Az oldalkápolnákban helyet kapó kegyhelymásolatok eltérő alaprajzából adódó szabálytalanságokat elfedő álfal viszont eltűnik - egy archaizáló és egy modernista gesztus. A belső tér 20 méter magasságot ért volna el, az épület 45 méteres legnagyobb hosszúsággal és 25 méteres legnagyobb szélességgel épült volna. Az engedélyezett tervek szerint 21 kápolna, vagyis 21 zarándokhely-másolat készült volna. Többek közt Mária születésének, az Angyali üdvözletnek a helyszínei, a betlehemi, valamint a Szent Család barlangjai, a kánai menyegzőnek, Mária halálának és a Szent Kereszt megtalálásnak helyszínei. 1942 és 44 között összesen 10 szentély felépítése és felszentelése történt meg, valamint elkészültek a központi tér oldalfalai.

 

Már az építés időszakában is kedvenc hely volt a Magyar Szentföld, amely az épülő templomot és a Heinrich-villát foglalta magába több más épülettel és építménnyel (árvaház, múzeum, Lourdes-i barlang) együtt. Minthogy ez a hely a környékbeli villák telekszomszédja volt, sokan ide jártak templomba is 1949-ig,.

 

Az építész Budapest ostromakor vesztette életét 1945 januárjában. A háború után a templom középrésze, a karcsú oszlopokkal tagolt nagyszabású tér körítőfalai — a kulisszaszerű bejárati építmény nélkül —, valamint a kápolnák nagy része készen álltak, csupán a kiváló mérnök, Menyhárd István által megszerkesztett kupolát kellett volna megépíteni. A hűvösvölgyi építkezés a tervek szerint 1949 karácsonyára be is fejeződött volna, hogy aztán csak a kupola alá került templom belső díszítésével törődjenek. De idáig nem jutottak el, mert 1949-ben a bezsaluzott, bevasalt, öntés előtt álló kupolát erőszakkal lebontották. Annak a feszített kupolának a szerkezetét, amely technikai és építészeti ritkaság lett volna. A hatalmas kupola megalkotásához szánt zsaluzatot a proletárdiktatúra hatóságai éjnek idején (!) egyszerűen elszállították. Maradt a torzó, pedig a tervezett húsz szentélyből hét már teljesen kész volt, be volt rendezve, és fel is szentelték. Két évvel később az ÁVH a szerzetesekkel együtt az oltárokat és a műalkotásokat is eltávolította a templomból, így gondoskodott arról, hogy torzó maradjon a templom. A tárgyak többsége megsemmisült. Semmi mással sem magyarázható a Magyar Szentföld e betiltása, csak azzal, hogy meg akarták akadályozni egy új, és feltehetően zarándokhellyé váló Isten-háza létrejöttét. A népi demokrácia a Regnum Marianum-templom 1951-ben történt felrobbantása után, annak nemzetközi visszhangja miatt ugyan visszariadt attól, hogy működő templomokat szüntessen meg, de gondosan ügyelt arra, hogy csak akkora alapterületű templom épüljön, mint amekkorát le kellett bontani.

 

A kegyhely utóélete            Magyar Szentföld - Megváltás temploma - Ostrom után - Utóélet - Majsai atya

 

Az egy ideig múzeumként és árvaházként funkcionáló meglévő épületet a Munkaerő-tartalékok Hivatala kapta meg kollégiumnak. 1954-ben az iskola elhagyta a Heinrich István utcát. Ezután önkényes lakásfoglalók érkeztek, és a tanács igyekezett jóváhagyni a lakrészüket. Lakásokat alakítottak ki benne, majd nagyvállalatok költöztették ide raktáraikat. Az 1960-as években Veszprémi Imre szobrász alakított ki benne műtermet, majd 1974-ben a Fővárosi Levéltár rendezkedett be. Idehozták a Bazilika pincéjében nedvesedő várostörténeti dokumentumokat. A főváros tervei között szerepelt, hogy a levéltár központi épületét is a Hűvösvölgyben építik meg, de a nyolcvanas években már szó sem lehetett ilyen hatalmas kulturális beruházásról (...) Az ötvenes évek végén néhány szobrász művésztelepet kívánt létrehozni ezen a helyen, de támogatók híján feladták a tervüket. 1963-tól különböző vállalatok (Technoimpex, Vörös Csillag traktorgyár) rendeztek be csomagolóüzemet, raktárt a területen, és jelentős beruházásokba kezdtek. 1972-ben a XII. kerületi tanács kiadta az ukázt, hogy az eredeti állapot visszaállítását követően költözzenek ki az épületből. A traktorgyáriak a távozás előtt valójában szétvertek mindent… Még ugyanebben az évben a fővárosi tanács kisajátította az ingatlant, és kiutalta a fővárosi levéltárnak, amelynek értékes történeti iratai a Szent István-bazilika nedves pincéjében dohosodtak. A levéltár azonban csak 1975-ben tudott beköltözni a Hűvösvölgybe. Módosították, alakítgatták a környezetet, különböző elképzelések születtek e templomtér befedésére, de 1980-ban az itt felépítendő új levéltár gondolatát végleg elvetették. Az egykor felszentelt helyet ma is Budapest Főváros Levéltára használja. De már nem sokáig…

 

A hányatottsorsú "Heinrich-villa maradványai.

 

A 90-es évek végén ebbe a levéltári épületbe beesett az eső, a lefedetlen, lomtároló udvarként használt középrészt felverte a gaz, az értelmüktől megfosztott vasbeton elemek málladoztak körben az épületen, az oszlopsorba buherált földszintes tákolmányban voltak a raktárok és a kutatóterem, mindenhol összevissza elhelyezett és elhagyatott tárgyak, és mindennek a tetejébe az íves folyosón egy farkaskutya rohangált fel-alá.

 

A levéltár emlékei

 

„Az élet furcsa fintoraként itt őrzik az ötvenes évek jogszolgáltatási szerveinek iratait – mondja Szabó Csaba –, amelyek között több száz katolikus pap és hívő peranyaga hozzáférhető és kutatható, például Majsai Mór atyáé is. Itt találhatók a halálos ítéleteket tartalmazó, úgynevezett dupla nullás ügyek úgyszintén. Változást hozott, hogy 2002. október 11-én lerakták a Budapest Főváros Levéltára új épületének alapkövét, és a terv szerint ősszel a levéltár kiürítette a Szentföldet, amely ismét önkormányzati tulajdonba került. Egy fiatal építész, Kádár Bálint az eredeti tervek alapján és a mai állapotok figyelembevételével feldolgozta és számítógépes program segítségével virtuálisan befejezte, »megépítette« a Magyar Szentföld templomát.”

 

A levéltár kissé (alaposan) átalakította a belső tereket

 

A Magyar Szentföld 2006. január 13-a óta műemléki védettség alatt áll - tudtuk meg Kisfaludy Júliától, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) dokumentációs igazgatóságán belül működő nyilvántartási ügyosztály vezetőjétől. A műemlékstátus velejárója, hogy az eladni kívánt épület elővásárlási joga az államot illeti. Ezt a jogot a KÖH-ön keresztül gyakorolja. Ha a hivatal nem tart igényt a műemlékre, szabadon eladható, és a későbbiekben funkcióbeli megkötés nélkül használható - csak vigyázni kell rá.

 

Egyelőre a KÖH ilyen önkormányzati felajánlást nem kapott. Jelenleg tehát csak az látszik biztosnak, hogy a két önkormányzat szabadulna a Magyar Szentföldtől. Hogy mikor, mennyiért, milyen feltételekkel és ki veszi, veheti meg - ha egyáltalán lesz rá vevő - a viszontagságos sorsú templomtorzót, és mi lesz majdani funkciója, nem tudható. Most teljesen üresen áll, egy biztonsági őr vigyázza. A Fővárosi Önkormányzat szándéka szerint értékesítené a területet, annak érdekében, hogy valaki új funkciót adhasson az épületnek, ám az eladást bonyolítja, hogy a terület közös, osztatlan tulajdonban van a II. kerületi önkormányzattal. Illetékességből a Fővárosi Önkormányzat kezeli az ingatlant, ám az azt körülvevő terület a kerülethez tartozik. Ráadásul a telken a II. kerületnek bérlakásai vannak, s amíg az ott élők elhelyezését nem tudják megoldani, az ingatlant sem lehet értékesíteni. Az épület torzó ma is műemléki védettség alatt áll, elővásárlási joga az államot illeti meg.

 

Ahogy a Magyar Szentföld temploma torzó maradt, Majsai Mór élete sem teljesedett ki. A párhuzam lehetne véletlen, mégis inkább sorsszerű. A lényeg valószínűleg abban keresendő, hogy a beteg kor, amelyben élnie rendeltetett, nem tisztelte azokat, akik hittek az örökkévalóságban.

 

 

Majsai atyáról            Magyar Szentföld - Megváltás temploma - Ostrom után - Utóélet - Majsai atya

 

Majsai Mór János, OFM (Péterréve, Bács-Bodrog vármegye, 1891. október 25.-Budapest, 1987. január 23.): a Magyar Szentföld alapítója. - 1908. szeptember 5-én lépett a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett ferences rendbe. A teológiát Budapesten végezte. 1913. szeptember 1-én ünnepélyes fogadalmat tett, 1915-ben pappá szentelték Máriaradnán és Budapesten, a szolnoki, 1927-től a budapesti rendházban élt. Hétszer járt Palesztínában, innen hozta magával a Magyar Szentföld (Szentföldi Múzeum) alapításának gondolatát, melynek 1933-tól apostola volt. 1938-ban országos akciót és gyűjtést kezdeményezett a Magyar Szentföld népszerűsítése, illetve megvalósítása érdekében. Különböző kiadványok jelentek meg, s egy kisebb nyomdát is berendeztek Hűvösvölgyben.  1947 karácsonya előtt Majsai Mórt egy tervezett katolikus egyetem előkészítő bizottságának ügyvezető elnökévé nevezték ki, de a Mindszenty-per miatt a terv meghíúsult.

 

Az OFM (Ferences rend) kezdeményezésére 1936. augusztusában a szentföldi biztosi hivatal villát vásárolt a budapesti Hűvösvölgyben, a Heinrich István út 5.alatt. 1937-ben megvásárolták a szomszéd (3. számú) házat, a nagy templom körül botanikus kertet kezdtek telepíteni. Az építkezés 1940-ben kezdődött el a hűvösvölgyi telken, s a szomszédságába – több rendtársával együtt – Majsai Mór is kiköltözött. (Itt szerkesztette egyebek mellett 1936 és 1948 között a Szentföld című havilapot.) A hűvösvölgyi építkezés a tervek szerint 1949 karácsonyára be is fejeződött volna, hogy aztán csak a kupola alá került templom belső díszítésével törődjenek.1951. május első hetében az Államvédelmi Hatóság emberei szállták meg az épületeket. Bujkáló bűnözőket kerestek, letartóztatták az atyákat, majd néhány hét múlva kiürítették és bezárták a Magyar Szentföldet. Majsai Mór atya sem úszhatta meg koncepciós per nélkül. Aki ilyen csodálatos templomról álmodott, annak a kommunista hatalom büntetést mért a fejére. Történészeink eddigi ismeretei szerint Grősz József kalocsai érsek, a püspöki kar vezetőjének peréhez 24 (!), zárt tárgyaláson lefolytatott mellékper tartozott, amelyekben mintegy 250 embert ítéltek el, és közülük tizenhét személyen végre is hajtották a halálos ítéletet. A szentföldi vádlottak ügyét is a Grősz-perhez csatolták. Találtak olyan személyeket, akiket a Grősz-perben ítéltek el, és kapcsolatba tudtak hozni a Magyar Szentföld megálmodójával. Az ő vallomásuk elegendő volt ahhoz, hogy az ÁVH elrendelje a Magyar Szentföld megszállását és Majsai Mór letartóztatását. Ettől kezdve már egyszerű volt azt állítani, hogy miközben a dolgozó tömegek szűkölködtek, addig a szentföldi ferencesek dúskáltak az aranyban, élelemben, feketéztek, háborús bűnösöket rejtegettek, összeesküvést szőttek a népi demokrácia ellen. 1951. augusztus 1-jén a Budapesti Megyei Bíróság zárt ajtajai mögött, koncepciós perben, Mór atyát tízévi szabadságvesztésre ítélték, három társát pedig négy év hat hónaptól nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel sújtották.

 

Szabó Csaba történész-levéltáros, a Majsai-életmű és a Magyar Szentföld sorsának kutatója a következőket mondja: „A koncepciós eljárás lényege sohasem a per. Az csak a színjáték, amelyet akár nyilvános »előadásként«, akár zárt tárgyalásként is rendezhettek. A koncepciót a peres szakaszban már alig volt szokás alakítani. A lényeg a vizsgálati szakaszban történt, amíg a különböző ügyeket vegyítették, a vallomásokat keverték, és végül egy új, de hamis valóságot teremtettek, amit aztán összefoglaló jegyzőkönyveikben maguk a gyanúsítottak írtak alá, a vádiratban pedig az ügyész fogalmazott meg. Ugyanakkor minden koncepcióban volt valami valóságelem, amelyet a vallomásokból merítettek.”

 

1951 májusától 1956 júliusáig előzetes letartóztatásban volt, illetve börtönben ült. Egészségi állapota ezalatt nagyon megromlott. Az akkori provinciális elérte, hogy börtönbüntetését megszakították, és a Lipótmezőn kezelték. Szabadulása után Pasaréten kapott beosztást. Az örökmozgó, szikár, alacsony férfi itt fogott hozzá a mariológia (a teológiának Szűz Máriával foglalkozó ága) tanulmányozásához, nemzetközi hírű professzor lett, több szimpóziumra meghívták előadónak, de útlevelet csak 1971-ben, a zágrábi mariológiai kongresszusra kapott. Emellett cikkeket írt, tanulmányokba fogott, időszerű kérdésekhez szólt hozzá. Munkássága felbecsülhetetlen. A ferences levéltár több kötet kéziratát őrzi, amely kiadásra is érdemes.

 

A második világháborút követően kemény idők jöttek: a még meglévő szerzetesrendeket feloszlatták, vagy működésüket korlátozták. Eleinte hatósági célokra vették célba a templom-torzót, majd ipari tanulók intézete költözött bele, de ők is kiköltöztek 1954-ben. Ezután önkényes beköltözők vették birtokba az épületet. Nem sokkal később ezt sikerült kiutalások megszerzésével legalizálni is. A sosemvolt katedrális oldalsó helyiségeit sufniként használták, egy nagyobb oldalkápolna műteremmé lett. Veszprémi Imre szobrászművész is itt talált műteremre. Az ötvenes évek végére már az itteni művészek szervezkedtek: a 6000 légköbméternyi tér legyen művésztelep. Terv, támogatás még akadt, de pénz már sehonnan sem jött. Közben a tanács egy veszélyessé vált részletet vissza is bontatott. 1963-ban Veszprémi műterme az épület belseje felől is falazást kapott. 1965-ben a Technoimpex raktárt és csomagolóüzemet rendezett be itt - nem éppen az eredeti funkciónak megfelelő tevékenység ez... A Technoimpex utódja aztán a szépnevű Vörös Csillag Traktorgyár lett. Innentől kezdve Veszprémi napi szinten küzd a kilakoltatás ellen: nem tudja hová költöztetni műtermét, újabb és újabb határidők és fennmaradási küzdelmek jönnek. A VCST közben állagmegóvási munkálatokat végeztetett el az épületen, így aztán elég furán jött ki, amikor 1971-ben felszólítást kaptak, hogy hagyják el a helyet, és az épületet az eredeti állapotban adják át. Akkori áron 1,5 millió forintnyi felújítást vágtak tönkre a kiköltözéskor.

 

És jött a MEDICOR, majd a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat - utóbbi kőszobrokat faragtatott volna itt. Később azt is megvizsgálták, hogy lehetne-e radiaktív hulladékok temetőjének használni a templomot. Nagy szerencséje az utókornak, hogy nem így döntöttek... Végül ugyanis a Fővárosi Levéltár raktárai kerültek ide, és maradtak itt egészen 2004-ig, amikoris a Teve utcai új épületbe költöztették át az itt (és még sok más kisebb raktárban őrzött) anyagot. A beköltözéshez a terveket a BUVÁTI készítette, a levéltár meg kapott akkor 7 millió forintot a beköltözéshez. Közben 1973-ban egy csomó fiatal koncertet is tartott a helyen. Erről dokumentumfilm is készült. (Bár tudnám, ki és milyen címen készítette!)

 

Veszprémi Imre pedig végül kiköltözött, a katedrális óriási kapujával szemben rendezte be új műtermét. 2009-ben kulturális célú ingatlanként kiadták volna, de ebből se lett semmi. Az egyház már nem tart igény az egyre pusztuló épület-torzóra. Az épület a fővárosé, a környező telkek a II. kerületi önkormányzaté.

 

------------------------------

Utóirat: 2008-ban, a Biblia Évében Devecser környékén, Mód Miklós devecseri plébános kezdeményezése nyomán kialakítottak egy tanösvényt, a "Jézus ösvényt" vagy más néven a "Biblia Zarándokútját". A történet pikantériája, hogy 2010. október 4-én hatalmas iszapár tette tönkre ezt a létesítményt.

 

(Tartalomjegyzékhez  --  Gyermekkorom)     Kegyhelyek < Magyar Szentföld  > Molnár Farkas > Új Magyar Szentföld      

------------------

Rostás Péter - Rosdy Pál - Kõ András - Nagy J. Lambert írásainak és más (internetes) forrásoknak a felhasználásával szerkesztettem össze az anyagot

http://fovarosi.blog.hu/2013/04/27/a_szentfold_budapesten

http://www.budaipolgar.hu/helytortenet/Szent_fold_templom.html

http://mno.hu/migr_1834/egy-kor-mementoja-a-magyar-szentfold-620863

http://lexikon.katolikus.hu/M/Majsai.html