Háttérismeret a "GYERMEKKOROM" című anyaghoz:

Ritoók Pál

Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom

 

(Tartalomjegyzékhez  --  Gyermekkorom)     Felső Krisztina < Ostrom után < Ministrálás < Városmajor       

            Előzmények

A Budapest- Városmajori Római Katolikus Egyházközség Jézus Szíve plébániatemplom több elemből álló építészeti együttes a főváros XII. kerületében. Ennek elemei a Maros utca felől a következők: a harangtorony, a nagytemplom és a közösségi házként működő kistemplom. A három elemet a templom két oldalán egy-egy félköríves nyílású árkádsor köti össze. A több szakaszban épült együttes a magyar művészet és különösen az egyházművészet kiemelkedő értéke. Az együttes építészekhez társult más alkotók révén jeles 20. századi alkotás, amelyet méltán nyilvánítottak műemlékké.

A Nagytemplom és a Kistemplom

Buda visszafoglalása (1686) után hosszú ideig a mindenkori várparancsnok birtokolta ezt a területet, ahol egyikük, gróf Daun Henrik majort és nyaralót is építetett. A város tanácsa által több mint nyolcvan éven át folytatott jogvitát végül II. József döntése zárta le, amely szerint a Városmajort nyilvános közkertté kellett alakítani. A helytartótanács Tallherr Józsefet bízta meg a kertészeti terv elkészítésével. A park a benne álló vendéglővel a budai közönség pihenő- és szórakozóhelyévé vált és egyes elemeiben még ma is őrzi Tallherr 1785-ös elképzeléseit.

A Kis-Svábhegy és a Városmajor környékének betelepülésével az itt lakókban felmerült az igény, hogy templom épüljön a közelükben. Dr. Samassa Adolf államtitkár neje és Kirchner Hermann altábornagy felesége indította meg a mozgalmat, hogy először kisegítő kápolna létesüljön, amelyet 1918 tavaszán a Csaba és Maros utcák sarán álló ház alagsorában alakítottak ki. Az új egyházközséget az Országúti Ferences Atyák Plébániája és a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébánia területéből hasították ki. 1919-ben dr. Mészáros János esztergomi kanonok, érseki helynök Kriegs-Au Emilt nevezte ki vezető lelkésszé és egyúttal azzal a feladattal bízta meg, hogy minél előbb építsen templomot. A templom megtervezésére a kápolna-tanácsban is helyet foglaló Árkay Aladár építészt kérték fel. A tervet 1922-ben fogadták el. A hívek adakozásából épülő templom költségeinek csökkentéséhez a főváros mint kegyúr azzal járult hozzá, hogy a közterületnek számító Városmajorból telket adományozott. 1925. szeptember 8-án dr. Csernoch János bíboros érsek, hercegprímás felszentelte az új templomot.

            Kistemplom

A kisméretű, háromhajós templom szentélye egyenes záródású. Csaba utca felé néző főhomlokzatának meghatározó eleme a háromszög alakú oromzat boglyaívű ablaka, alatta a kőoszlopokon nyugvó, kontyolt félnyeregtetejű tornác és az aszimmetrikusan elhelyezett négyzetes torony a hozzá tapadó hengeres, zárt lépcsővel. Míg a torony fala terméskő, a templom más részein ez az anyag lábazatként jelenik meg, vagy feljebb vakolt felületekkel keveredik. A szentélyhez balról aszimmetrikusan csatlakozik a sekrestye és a félkörívben zárodó iroda, amelyet tornyocska koronáz. Az erdélyi népi építészet és a finn nemzeti szecesszió hatását mutatja az épület, amelynek legközelebbi rokona a zebegényi templom. A homlokzatra Cser Károly szobrászművész feszülete került.*

A Kistemplom nézetei és a homlokzatot díszítő dombormű

A hajókat vaskos kőoszlopok választják el egymástól. A nyeregtető alatt az oldalhajókat sík famennyezet, a főhajót alacsony záradékú, csúcsíves donga formájú vakolt fafödém fedi. Ilyen, de alacsonyabb gerincű a szentély lefedése is. Ma már csak nyomokban található a templombelső egykori apró mintás és ornamentális díszítőfestése, s a figurális fal- és üvegfestést csak fényképek őrizték meg. A fal dekoratív festésének kék alapszíne misztikus hűvös hangulatot árasztott, ellenben a szentély kerek sárga ablakán beáradó napsugarak "aranyos párázatba vonták a templom szívét". Sokan előszeretettel látogatták a templomot naplemente táján, mert ilyenkor találták legszebbnek a templom belsejét. A barnavörös műkőpadló felmelegítette az interier kék hűvösségét. A szentély feletti, előredűlő mennyezeten Krisztus születésének mennyei glóriától ragyogó jelenete ragadta meg a templomba lépő figyelmét. A bal sarokban a szentcsalád csoportja, középen a nagy örömet hírdető angyalok kara, a jobb sarokban pedig üldögélő magyaros típusú pásztorok csoportja volt látható.*

Az egykori templombelső, a főoltár és a mellékoltár.

A főoltáron Zala György Jézus Szíve műkőszobra állt. Az oltár főlé finom művű sárgaréz ívezett került, ami az oltár megvilágítását is szolgálta. A szentély falfestésének mustrái közé a hét szentség szimbólumai voltak elhintve: a kereszt, a galamb, a szőlőfürt, a bogáncslevél, a szívből kinövő virág, a két kéz és a két galamb. A jobboldali mellékoltár festménye a gyermek Jézust ábrázolta, amint Szent Józseffel , munka után kimennek a patakhoz vízért, és ott a lenyugvó nap aranyos sugarai alatt letérdelve és szeretettel egymáshoz símulva, elmondják esti imájukat. A szép képet Dr. Jankovichné Árkay Lidi festette. A baloldali oltár Szűz Mária képe Kriváchy-Szüts festőművész alkotása.*

 A Boldogságok egyike, és két állomás a keresztútból.

A főhajó lünettáiban a nyolc boldogságot a szokásos sablonoktól eltérően igen eltérő felfogásban ábrázolta Unghváry Sándor festőművész; a madaraknak prédikáló Szent Ferenc, Árpád-házi Szent Margit, a bűnbánó Mária Magdolna, anyját hallgató Szent Ágoston, a szegényeket és betegeket istápoló Árpád-házi Szent Erzsébet, Jézus az ártatlan gyermekekkel, a Szent Istvánnak hódoló magyar és Szent Gellért mártírhalála volt látható ezekben az architektúrát megtörő részekben. A keresztút stációiban Orbán Antal terrakota domborműveit a mai napig láthatjuk.*

A nagytemplom megépülte után a kicsit átalakították hittan- és közösségi teremmé, s ekkor némileg leegyszerűsítették belsejét. Az egykori díszítések és berendezési tárgyak a világháború idején pusztultak el.

A Kistemplom néhány részlete manapság

A templom már szinte megépültekor szűknek bizonyult. Ezért hamarosan felmerült a bővítés gondolata. Árkay Aladár hagyatékából lépésről-lépésre nyomon lehet követni a folyamatot, ahogyan az egyházközség növekvő igényeihez igazodva a tervező igyekezett a kicsiny templomból kiindulva minél gazdaságosabb, ugyanakkor egyre nagyobb épületet tervezni. Egy idő után mind a tervező, mind az egyházközség képviselői arra jutottak, hogy nem bővíteni kell a templomot, hanem egy teljesen új, az örvendetesen megnövekedett hívősereget befogadó, nagy templom építésére kell elszánniuk magukat.

            Nagytemplom

Az 1927-es első tervek görögkereszt alaprajzú, magas kupoladobon ülő hatalmas kúppal koronázott épületet mutatnak, amelyek főhomlokzatát kisebb saroktornyok fogják közre. Hátul Árkay Városligeti fasori református templomának tornyára emlékeztető, lépcsőzetesen karcsúsodó harangtorony emelkedik. Már ekkor megjelent néhány olyan vonás, amely a megépült templomot is jellemzi. A főbejáratot kisebb fekvő hasábok fogják közre, a templom fő tömegét kisebb és nagyobb állóhasábok adják, s a félköríves alaprajzú, megemelt szentély meghatározó eleme az oltárkép szerepét is betöltő, nagyméretű, színes üvegfestmény.

A nagytemplom alaprajza, az alapkő letétele, a templom felszentelése és a belső tere (fényfüzér világítással)

Árkay Aladár 1928-ban kapott megbízást, hogy megtervezze Győrben a gyárvárosi római katolikus templomot. Az 1929-ben felszentelt épület közbenső állomást képez a városmajori nagytemplom megvalósult formája felé. A korábbi tervektől való legnagyobb eltérés abban nyilvánult meg, hogy a győri templom már hosszházas csarnoktemplom. A városmajori templom előképei között számolnunk kell azokkal a hatásokkal, amelyeket az építész fia közvetíthetett. Árkay Bertalan a budapesti Műegyetem elvégzése után a bécsi Képzőművészeti Főiskola építész mesteriskolájában Peter Behrens tanítványa volt, majd Párizsban Thiers irodájában dolgozott. 1929-ben római ösztöndíjat kapott. Az ifjabb Árkayt ért hatások lenyomata a székesfehérvári Prohászka Ottokár emléktemplom 1929-es pályázatára beadott terve. Ezen már lényegében a megépült városmajori templom tömegelrendezését látjuk, csupán az önálló harangtorony helyett a szentély hasábját koronázza a lépcsőzetesen karcsúsodó, toronysisakszerű vasbetonrácsozat.

Az egyházi hatóság képviselőivel folytatott vita nyomán Árkay Aladár újabb tervet készített 1931 őszén, s ezen felismerhetőek mind az apa, mind a fia korábbi elképzelései, valamint a külföldi előképek egyes elemei. A vasbeton szerkezet és a nagy üvegfelületek együttes alkalmazásának egyik első példája a templomépítészetben a francia Auguste Perret 1922-23-as Notre Dame de Raincy temploma. Ezen kívül Árkay Aladár bizonyíthatóan ismerte a Karl Moser, Gustav Doppler és fia által 1925-27 között tervezett bázeli Sankt Antonius templomot. Könnyű felismerni a rokonságot a tömegkompozícióját tekintve fekvő és álló hasábokból építkező, vasbeton-szerkezetű bázeli épület négyzetes alaprajzú, karcsú pilléreken nyugvó, kazettás dongaboltozata, hatalmas figurális üvegfestményei és a megépült budapesti templom között.

Árkay Aladár 1932 februárjában bekövetkezett halála után fia vette át a tervezést. Mivel apa és fia már korábban is dolgozott közösen, nem következett be törés, s így március végén megindult az építkezés. A kiviteli terveket az építkezés előrehaladtához igazodva készítette. A vasbetonszerkezet tervezője Folly Róbert, a kivitelező vitéz Kapuváry Gusztáv volt. Az 1932 áprilisi rajzokról már eltűnt a Főhomlokzat kapubélletének és diadalívének Árkay Aladárra valló, szecessziós ízű díszítése. A június 29-én, az alapkőletétel idején készült fényképek tanúsága szerint a munkálatok már jelentősen előrehaladtak .Novemberben levették a zsaluzást és az állványzatot. A templom főkapuját és a többi asztalosmunkát Halaman János, a padsorokat és belső berendezéseket Szabó Antal készítette. A festő és mázolómunkákat a Babsch Testvérek végezték, Palka József és Johan Hugó üvegfestőmesterek valósították meg Árkayné Sztehló Lili üvegablakterveit, amelyek közül először a főoltárkép funkcióját is betöltő, hatalmas szentélyablak készült el. 1933. június 4-én, pünkösd vasárnapján Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás felszentelte a nagytemplomot.

Az épület díszítése ekkorra már korántsem fejeződött be, sőt inkább ekkor kezdődött el egy éveken át tartó hosszadalmas, olykor meg-megtorpanó folyamat. Az építkezés sem zárult le 1933-ban. 1935-36-ban felépült a templom itáliai jellegét erősítő, különálló harangtorony. A környező épületek közül messze kimagasló, karcsú, nyersbeton hasáb sisakja eltér a megszokottól: Árkay és statikusa, szellemesen a torony vázszerkezetének lépcsőzetes elvékonyodását tette láthatóvá. 1936-ban a harangtornyot, a templomot és a közösségi házat félköríves nyílású árkádsorral kötötték össze. 1938 elején travertin lapokkal burkolták a templom bejárati részét, majd ennek sikerén felbuzdulva az egész épületet kőlapokkal borították be. Ezáltal az épület elvesztette a csupasz, illetve érdesített vasbeton felületekből eredő nyerseségét, ami az építés idején különösen sokkolóan hatott. A sima és elegáns travertin burkolat a templomot elfogadhatóvá tette a közizlés számára, s még inkább kiemelte elvont mértani idomokból építkező jellegét. Ezzel az épületegyüttes külseje elnyerte ma is látható alakját.

Már az eléggé elnagyolt 1932-es engedélyezési terven is érzékelhető, hogy Árkay Bertalan és felesége egységes elgondolás alapján kívánta kialakítani a templom belső díszítését. A kettejük hagyatékában található vázlatok és a plébániahivatal irattárában lévő egyes levelek arra utalnak, hogy egyrészt az ő elképzeléseik alapján valósították meg alkotótársaik a szentély és a gyóntatófülkék bútorzatát, a templom világítását, a Szent József oltárt, a szentségház díszítését és a Szent Antal szobrot, másrészt a templombelső más elemeit is az ő felkérésükre és jóváhagyásukkal készítették el.

1942-re már a templom belső díszítése is nagyrészt elkészült, amikor a szeptember 5-re virradó éjjel Budapest ellen intézett bombatámadás súlyosan megrongálta az épületet. Egy bomba éppen a harangtorony és a templom közé hullott. A robbanás nyomán akkora bombatölcsér keletkezett, hogy láthatóvá vált a fedett Ördögárok. Azonban ennél sokkal helyrehozhatatlanabb kárt okozott a légnyomás, amely elpusztította a templom egyik legfőbb ékességét, Sztehló Lili addigra elkészült hat üvegablakát. A légnyomás hatására az épületet borító kőlapok lehullottak a homlokzat nagy részéről és összeomlott a sekrestye. A vasbeton szerkezetű épület egésze és a harangtorony sikeresen állt ellen a bomba pusztításának, így a gyorsan elvégzett legszükségesebb javítások után a hívek már 1943-ban újra birtokba vehették a templomot. (A templom megmenekülését Mária közbenjárásának tulajdonítva a bombatölcsér helyére egy Máriaszobor került, és a plébánia körmeneti zászlójára is a bombatámadás ellen kezét védően kiterjesztő Mária alakja lett hímezve. -- R.J.) Budapest ostroma azonban további súlyos károkat okozott az épületben, amelyek helyreállítása a pénzhiány miatt sokszor csak évtizedekkel később történt meg, az üvegfestmények egy részét azóta sem sikerült pótolni.

A bombatölcsér, a helyén álló Mária-szobor és a Mária-oltár az emlékező zászlóval.

            A templom leírása

A vasbeton szerkezetű, háromhajós csarnoktemplom a városmajori park délkeleti részén áll. A travertin borítású, lapos tetejű, modern stílusú épület főhomlokzata a Csaba utcára tekint.

Az egymásba metsződő, különféle méretű álló és fekvő hasábokból szimetrikusan építkező templom alaprajza téglalapba írható. A templomhajó fekvőhasáb tömegét kétoldalt a mellékkápolnák négy-négy állóhasáb tömbje támasztja. Ezek alacsonyabbak a főhajónál és a földszinten enyhén előrelépcsőznek erősítve a támasz jelleget. Az oldalkápolnákat magukba foglaló állóhasábok között három-három hatalmas függőleges ablaksáv húzódik, amelyek a kápolnák tömbjei fölé magasodva negyedhenger tagozattal kapcsolódnak a hajó tömegéhez.

Az épület két hangsúlya - a főhomlokzat és a szentély - a hajó két végén található. A bejárat egynyílású, félköríves, bélletes kapuját egy fekvőhasáb foglalja magába. A kapubéllet záradékában lévő Krisztus-monogramoktól kétoldalt hatágú csillagok és hat-hat bárány domborműve látható. A kapu homlokzatát díszítő angyalok domborműveit Ohmann Béla készítette. A diadalív fölött két további angyal fémből domborított figurája térdepel egy feszület két oldalán. A kapu tömbjét egy-egy kisebb fekvőhasáb, a keresztelőkápolna és a Hősi halottak kápolnája fogja közre. A bejárati diadalív mögött két hasáb emelkedik a hajó fölé oly módon, hogy tömegük félig belemetsződik a hajó testébe. Közöttük az oldalhomlokzathoz hasonló megoldású üvegablak magasodik, amely a templombelső teljes szélességében végighúzódó kóruskarzatot világítja meg.

A szentélyt hatalmas, toronyszerű állóhasáb hangsúlyozza, amely a bejárati pilonokhoz hasonlóan belemetsződik a hajó tömegébe. Ez a tömb a legmagasabb, s ezzel kiemeli a szentély fontosságát. Felső negyedében sarkait három sávban áttört kőrács díszíti. Az apszis szegmensíves alaprajzú, magassága azonos a főhajóéval. Öt, magas ablaksáv húzódik rajta. A szentélyt kétoldalt a sekrestye és a plébániahivatal fekvőhasáb tömbje fogja közre.

A főbejárat szélfogójában balra nyílik a kórusfeljárat csigafalépcsője, a vele szemben lévő előtérben álló feszület két oldalán Szűz Mária és Szent János evangélista szobra látható, amely Nagy Zoltánné alkotása. Az oldalbejáratok közelében nyílik a keresztelőkápolna és a Hősi halottak kápolnájának díszes, kovácsoltvas rácsú ajtaja. A 440 ülőhellyel másfél ezer hívő befogadására alkalmas épületbe lépve a meleg sárgára festett falak között a karcsú pillérek sora és a mennyezet vasbeton bordázata a templom eszmei középpontjára, az emelt terű szentélyre s a mögötte magasodó üvegfestményre irányítja a figyelmünket. A mellékhajóból az épület hossztengelyére merőleges négy-négy oldalkápolna nyílik. A bejárat felé eső két-két kápolnában gyóntatófülkéket, a szentély felőliekben mellékoltárokat helyeztek el. A kápolnák oldalfalait félköríves átjárók törik át, így lehetővé teszik a keresztút végigjárását a fal mentén. A hosszoldalakon a tömör fallal körülvett mellékterek és a köztük lévő üvegfalak váltakoznak.

            Műalkotások

A háborúban elpusztult színes üvegablakok közül ma három rekonstrukcióját láthatjuk: az egyik a szentélyablak, a másik kettő, a Kálvária- és Mária-ablak, a hozzá legközelebbi oldalablakok. A szentélyablak a templom titulusának megfelelően Krisztust ábrázolja mandorlában, dicsfénnyel koronázott feje fölött a Szentlelket jelképező galambbal. Jézus baljával szívére mutat, jobbját áldásra emeli. Evangélisták jelképei és angyalok serege veszi körül, lábánál Szűz Mária és Szent József áll. A fényképek tanúsága szerint az eredeti, s a templom építése során legkorábban, még 1933-ban elkészült üvegfestményen Krisztus arcvonásai a jelenleginél sokkal keményebbek, szigorúbbak voltak. Ez is annak a bizonyítéka, hogy a templom erőteljesen modern jellege a felépítését követő évek után egyre inkább lágyult, s ez mind a háborút megelőző, mind az azt követő évekre igaz.

Az oltárkép több felvétele, a szentély és a menyezet részlete

A szentély másik meghatározó eleme Aba Novák Vilmos két jelentős alkotása az oldalfalakon. Az alumínium lapokra festett hatalmas képek egyike Szent Istvánt az egyházalapítót, a másik a Szent Királyt mint államalapítót ábrázolja. Mindkettő 1938-ban készült. A szentélyben baloldalt nyílik a sekrestyébe vezető ajtó, amelynek a betlehemi jeleneteket ábrázoló népies ízű festése Pekáry István műve. Az Árkayék által tervezett eredeti bútorzatból csak a főpásztori karszék és két támlátlan ülőke maradt meg a szentély 1969-ben lezajlott átrendezése után.

 A szentély oldalfestményei és az oltárkép

A főhajót a szentélytől diadalív választja el, amelyet kétoldalt Pátzay Pál hat-hat apostolszobra díszít. A színezett gipszdomborművek a román kori szobrászat expresszivitását idézik. A diadalívet kétoldalt egy-egy félköríves záródású nyílás töri át. Baloldalt alakították ki a vörösmészkővel borított mellvédű szószéket. A boldog kassai vértanúk (Kőrösi Márk, Grodecz Menyhért, Pongrácz István) ereklyéit magában foglaló oltárasztalon állt korábban az a fémdomborítású, angyalfigurákkal díszített szentségház, mely a szentély 1969-es átalakításakor a diadalív jobboldali nyílásában kapott helyet. Ekkor bontották le az áldozórács középső szakaszát.

A hajó legfontosabb dísze Aba Nováknak a szentély képeivel egyidőben, 1938-ban festett freskóciklusa, amely a főhajó vasbetonfödém gerendaszerkezetéből adódó középső nagyobb és szélső kisebb kazettamezőket tölti ki. A freskók a Teremtés hét napját, Jézust, a Boldogságos Szüzet, az evangélisták, próféták és angyalok sorát ábrázolják. A főhajó mennyezete alatt kétoldalt húzódó, ferdesíkú falat liturgikus jelképek díszítik.

Az oldalkápolnákat összekötő keresztúti folyosót a diadalívtől kétoldalt egy-egy szobor zárja le. A jobb oldalon a kistemplomból származó Jézus szíve szobor áll, amely Zala György alkotása. A bal oldalon Boldogfai Farkas Sándor Lisieux-i Kis Szent Teréz szobra látható.A bal oldali első mellékoltárt Vianney Szent Jánosnak szentelték 1938-ban. A szent vörösmárványból faragott domborműve hasonló anyagból készült oltárasztalon áll. Az Illyefalvi Lőte Éva által alkotott figurát eredetileg egy-egy feliratos tábla fogta közre, de ezek a bombatámadás során megsérültek és jelenleg a Városmajor utca 54. számú ház udvarán falba építve várják, hogy kiegészítve visszaépítsék őket eredeti helyükre. A vianney Szent János oltárral ellentétes oldalon áll a Molnár C. Pál által festett Szent Imre oltár. A háború pusztításai miatt a művésznek újra meg kellett festenie az oltárkép nagy részét. A Szent Imre alakját középpontba állító festő az oldalsó három-három táblán a herceg életéből vett jeleneteket mutat be.

A hajó két, nagy festett üvegablaka közül a bal oldali a Kálvária jeleneteit, a jobb oldali Szűz Mária alakját állítja a középpontba. Eredetileg a Kálvária helyén a Szent Erzsébet életét bemutató ablak, a Mária-ablak helyén pedig a Magyar szentek-ciklus állt. A háború utáni helyreállítás során ugyan nem voltak tekintettel az eredeti elhelyezkedésre, és érthető okokból a két monumentálisabb hatású, és kompozíciójukban is egymásra rímelő üvegfestményt rekonstruálták. Az épület javítása során sajnos mindenhol elmaradt az üvegablakok felső, szintén színes, negyedhengeres szakaszának visszaállítása. Ezeken a helyeken jelenleg is bádogfedést találunk, ami előnytelen fényviszonyokat teremt.

A következő két mellékoltár közül a baloldali Feszty Masa műve. A jelenlegi Mária oltár helyén eredetileg Sztehló Lili és Gádor István kerámiából készült alkotása állt, ez azonban a templom sok más díszítéséhez hasonlóan a háború pusztításának esett áldozatul. Az ezzel szemben lévő oldalon Pátzay Pál fából faragott Szent József oltára látható, amely szintén Sztehló Lili vázlata alapján valósult meg. Az 1942-es bombatámadás előtt a templomhajónak még két ablakát díszítették Sztehló Lili művei. Egykor itt állt a bal oldalon a Mária-ablak s vele szemben a Kálvária.

Üvegablakok és mellékoltárok

A további két-két oldalkápolnában kétajtós gyóntatófülkéket találunk. Ezek kialakítása egységes, de a részletekben eltérések vannak. A kereszt alakú üvegezett nyílásokat fából faragott, aranyozott rácsok védik, amelyet evangéliumi szimbólumok diszítenek.

 

A kórus és bejárat, a Szent Antal szobor és két gyóntatószék

Az oldalkápolnákat összekötő keresztúti folyosókat a főbejárat felé eső oldalon is egy-egy szobor zárja le. A templomba belépve baloldalt Ohmann Béla Szent Antalt, jobboldalt Kopp Judit Szent Ritát ábrázoló faszobrát láthatjuk. A keresztút bronz domborműveit Götz János készítette.

A hajó bejárat felé eső végfalát vörös és rózsaszínű mészkőlapok borítják. A lapok faragásai erényeket, szentségek jelképeit mutatják be. A kórus mellvédjét zenélő angyalokat ábrázoló mozaik borítja, amely Deéd-Dex Ferenc műve. A kórust egykor a főhomlokzati oldalon magasodó Szent Cecília ablakon átszűrődő színes fény világította meg.

A hajót lezáró, vörösmészkő lapokkal díszített végfal két szélén nyílik a két mellékkápolna kovácsoltvas rácsú ajtaja. A templomba belépve jobbra található a Hősi halottak kápolnája. Az ajtóval szemközti oldalon Ohmann Béla archaikus ízű, fémdomborítású Szent László oltárát láthatjuk. A téglaburkolatú padlót Kovács Margit kilenc színes kerámiaképe díszítette. Az ábrázolások mára erősen megkoptak, így alig kivehető, hogy az egyes jelenetek Szent László életét beszélik el. A Szent László oltárral szemben Pátzay Pál kis méretű Piettáját láthatjuk egy rejtett megvilágítású fülkébe helyezve. Az ablakkal szemben lévő oldalon kapott helyet a kápolna nevét adó, csupán egy bronz pálmaággal és szűkszavú felirattal jelzett első világháborús (katonai) emlékmű. A falak travertin burkolata, a falak mentén végigfutó egyszerű vonalú ülőpad, a mennyezet rejtett világítása szűkszavú, de rendkívül elegáns összhatást teremt. A határ vadász, vagy tábori vadász a gyalogságnak különös alakzata. A vadászokat mindig könnyű gyalogságnak tekintették, melynek a csatározás (szétszórt harcmód) volt a fő feladata, ellentétben a nehéz gyalogsággal, melynek csak zárt tömegekben kellett fellépnie. Az első világháborús veterán határvadászok évről évre ebben a kápolnában szentmisével emlékeztek meg elesett bajtársaikról, majd tisztelegtek a Városmajor parkban található emlékműnél is. Az emlékművön egy első világháborús katona fog kezet egy második világháborús utódjával. Az 1941-ben állított emlékmű kuriózuma, hogy a veterán katona modellje állítólag egy fehérterrorista különítményes, Prónay Pál volt és (a csendőrökére emlékeztető) tollas sapkában volt ábrázolva. A világháború után Kisfaludi Stróbl Zsigmond kicserélte a fejet egy katonasapkásra, így maradhatott meg a szobor.

A közelben látható eredeti és átalakított határvadász emlékmű

A főbejárattól balra nyílik a keresztelőkápolna, amelynek vörösmészkővel borított padlójába süllyesztett nyolcszögletű mélyedésben áll a rézből készült keresztelőmedence. Sajnos fedője az évek során elkallódott A medence körüli részt Kovács Margit mázas kerámiaburkolata fedi, amelyen az állatövi jegyek láthatóak. Az ablakkal szemközti falon evangélista-szimbólumokkal díszített rácsot fog közre két aranyhátterű dombormű, amely Mihály és Rafael arkangyalt ábrázolja. Ezek Árkayné Sztehló Lili alkotásai.

Szót kell még ejtenünk a templom eredeti berendezéséhez tartozó szőnyegekről is. Ezek két csoportba oszlottak. A népies jellegűeket Pekáry István tervezte és a Budai Szövőműhelyben készültek. Ezeket sajnos már csak fényképről ismerjük, így például a szentély dobogóját takaró egyik szőnyeget. A másik csoport darabjai feltehetően Sztehló Lili tervei alapján készültek, s ezek közül néhány még megvan a mellékoltárok előtt. Azon a kevés helyen, ahol valamilyen oknál fogva anyaguk nem kopott el és kevés fényt kaptak, üdítően friss színeket és modern formavilágot mutatnak.

A belsőépítészeti kialakítás fontos és bravúros elemét alkotta a világítás. Itt elsősorban a hajóablakok elé függesztett, oldalanként hathat, egyenként tizenkét vonalizzóból álló fényfüzér érdemelt figyelmet. Ezek a mai igények szerint ugyan kevés fényt szolgáltattak, de vékonyságuk folytán nappali világításban alig voltak észrevehetőek, így tökéletesen érvényesülni hagyták a mögöttük magasodó színes üvegablakokat. A belső másik, ma is meglévő hatásos eleme a szentély felülvilágítója, amely nappal természetes úton, este az álmennyezet fölé rejtett reflektor segítségével vonja fénybe a templom eszmei középpontját. A tervezők arra is ügyeltek, hogy a hajó mennyezetképei lehetőleg közvetett és szórt fényt kapjanak, hogy a vasbeton bordázat minél kevesebb zavaró árnyékot vessen a képekre.

Az eredeti világítás

Az épületegyüttes közvetlen környezetében három műalkotás található. Az 1942-es bombatámadás emlékét örökíti meg a becsapódás helyén felállított Szűz Mária szobor, amely Antal Károly szobrászművész alkotása. Árkay Aladár építésznek állít emléket a fia, Bertalan által tervezett egyszerű oszlop és medence a kis és nagytemplom között. A nagytemplom előtti kis tér közepét a Mindszenty József emlékoszlop díszíti, amely azt a helyet jelöli, ahonnan a bíboros érsek az első engesztelő zarándoklatot indította a világháború után.

 

Mária-szobor, Árkay emlékoszlop, Mindszenty emlék

            Kulturális élet

A városmajori plébániatemplom az 1930-as évektől budapesti léptékben is valódi kulturális központtá vált. A templom karnagyi állását Bárdos Lajos zeneszerző töltötte be, s a vezetése alatt működő Szent Cecília kórus rangját mutatja, hogy a Zeneakadémián is koncertezett. Dienes Valéria, a mozgásszinház egyik hazai úttörője gyakran rendezett misztériumjátékokat a templomban. A kultúresteken pedig többek között Babits Mihály és Sík Sándor olvasta fel műveit. Szerencsére a plébánia pezsgő szellemi élete napjainkig megmaradt.

A templomot Aba Novák freskói avatták a római iskolások valódi szentélyévé. A Gerevich Tibor által vezetett római Magyar Akadémia első ösztöndíjasai közül került ki a templom néhány meghatározó alkotója: az építész Árkay Bertalan, felesége Sztehló Lili, Pátzay Pál, Molnár C. Pál és végül, de nem utolsósorban Aba Novák Vilmos. Eleinte ugyan mind az egyházi, mind a világi közvélemény többsége túlságosan nyersnek ítélte a templom hangvételét, s csak kevesen értékelték merész újszerűségét. Gerevich azonban sietett pártfogoltjait megvédeni. A harmincas évek végére pedig már mind a közízlés, mind a kultúrpolitika számára egyre elfogadhatóbbá vált. Ehhez maguk a művészek is hozzájárultak a templom jellegének fokozatos lágyítása által. Az itt található műalkotások színvonala nem volt egyenletes a háború előtt sem, s a ma láthatóké sem az. Mégis elmondhatjuk, hogy a Sztehló Lili által tervezett színes üvegablakok fájó hiányától eltekintve minden lényeges egykorú mű fennmaradt. Arról tanúskodnak, hogy a harmincas évek modern magyar építészete kimagasló alkotást tudott létrehozni.

(Tartalomjegyzékhez  --  Gyermekkorom)     Felső Krisztina < Ostrom után < Ministrálás < Városmajor       

----------------------

A Kistemplomra hasznos információkkal szolgált: "A mi templomunk" című könyvecske, a városmajori egyházközség 1925-ös kiadványa.

              (Szerzők: lékai Hochenburger Antal, dr. Bogsch Géza, Dr. Szőnyi Ottó, Kriegsau Emil. Betoldások, igazítások dölt betüvel.)

http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rosmajori_J%C3%A9zus_sz%C3%ADve_pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom

http://egykor.hu/budapest-xii--kerulet/varosmajori-templom/864

http://www.digicart.hu/vs_photos/krpano/bp-varosmajor.html

http://www.varosmajoriplebania.hu/index.php?name=2_tortenetunk

http://csepel.info/?p=20472