Vándorfi Győző

Nem vesszük komolyan a cukorbetegséget - a kezelés szükségessége

(Lásd még a cukrosdiétáról és a cukorbetegségről mellékelt cikkeket.)

A cukorbetegség úgynevezett kettes (2-es) típusában szenvedők nagy része -- az évek óta folyó egészségnevelő, felvilágosító kampányok ellenére -- még most sincs tisztában az őt érintő kór alapvető jellemzőivel, a vércukorérték nyomon követésének fontosságával és mibenlétével.

Az ismerethiány az esetek csaknem felében (40 százalék feletti arányban) jelentős állapotromláshoz, szövődmények kialakulásához vezet -- derül ki a Szonda Ipsos által végzett legfrissebb felmérésből. Az érintettek közül sokan nincsenek tisztában alapfogalmakkal, nem mérik rendszeresen vércukorszintjüket, aminek következtében csökken számukra annak esélye, hogy elkerüljék a betegséggel járó súlyos szövődmények kialakulását - fogalmazott Vándorfi Győző, a Magyar Diabétesz Társaság (MDT) vezetőségi tagja, hozzátéve: a 2-es típusú cukorbetegség általában 40 éves kor felett alakul ki, hátterében elsősorban a túlsúly, a helytelen táplálkozás és a testedzés hiánya áll.

A megkérdezettek többsége csak heti egy-két alkalommal ellenőrzi vércukorszintjét. Valószínűleg azért, mert igen kevesen értik a folyamatos figyelés, az állapot biztonságos nyomon követésének jelentőségét. A többségben ráadásul ellenérzést vált ki a vércukorszint mérése. Ezért aztán – bár a betegek 70 százalékának van otthon saját vércukormérő készüléke –, 40 százalékuk heti egy alkalomnál ritkábban, 23 százalékuk naponta egyszer mér. A megkérdezettek 26 százaléka hivatkozott arra, hogy a diabetológus szakorvos utasítását, 47 százaléka a háziorvos javaslatát követi, egynegyedük viszont saját döntése szerint mér.

A cukorbetegeknek mindössze tizede ismeri az utóbbi három hónap vércukorszintjének élettani átlagát megmutató HbA1c érték jelentését és jelentőségét, derült ki a felmérésből. Holott ma már minden érintettnek tisztában kellene lennie azzal, hogy ezen érték 7 százalék alatt tartásával jelentősen csökkenthető a késői szövődmények kialakulásának kockázata.

A legújabb szakmai ajánlások kiemelik a minél jobb anyagcsere egyensúly elérését, ami az alkalmazott terápiák meghatározásának is alapja - hangsúlyozta Vándorfi Győző. A terápia első lépése az életmódváltoztatás melletti tablettás kezelés – a rendszeres vércukorszintmérés, a HbA1c szint nyomon követése megmutatja, hogy az adott beteg számára megfelelő-e. Ha a mért értékek ennek nyomán nem kerülnek az ideális tartományba, terápiát kell váltani. (Az új ajánlások megállapítása szerint a HbA1c szintet folyamatosan 7 százalék alatt kell tartani, az étkezés előtti, orvosi szóval éhomi vércukorszint saját méréssel legyen 5,5 mmol/l , az étkezés utáni vércukorszint pedig maradjon 7,5 mmol/l alatt. Ha ezt a tablettás terápiával nem lehet elérni, a nemzetközi szakirodalom javaslata szerint meg kell kezdeni az inzulinkezelést. )

A Szonda Ipsos felmérése szerint az érintettek többségét akkor is nehezen képes az orvos rábeszélni az inzulinkezelés megkezdésére, amikor állapota már régóta indokolttá tenné. Főleg az ismerethiány okozza a félelmet. Holott ha azt sikerül legyőzni, a beteg felismeri, hogy állapota jelentősen javul. 

MTI

Kapcsolódó anyagok

 Megvan a cukorbetegség és a kövérség elleni szer
 Jön az inzulintabletta cukorbetegeknek
 Rákot okozhat a magas vércukorszint
 A magas vércukor növeli az Alzheimer-kór kockázatát
 Hasznos tanácsok cukorbetegeknek

---------------------------------------------------------------------------------------------------

Nem vesszük komolyan a cukorbetegséget

 

Interneten megjelent cikk feldolgozása kapcsolat nélküli használatra.

Bedolgozta: Rieth József - 2007. március

Forrás: [origo]. 2007. március 30. 11:05