A Szent Ferenc Kórház története

A Kénos Vilmos által tervezett intézményt Angelo Rótta apostoli nuncius szentelte fel 1937. augusztus 19-én. A kórház kápolnája az egyetlen Magyarországon, amely megalapítása óta megszakítás nélkül működik.

 

Már a kezdetektől számos egyházi személyt gondoztak, ápoltak a kórházban, melynek ellátási területébe a II. és a XII. kerület, illetve a Budapest környéki települések egy része, Budajenő, Tök, Perbál, Zsámbék, Nagykovácsi tartozott. A háborús években az apácarend vezetői az anyaházban, a kórház igazgatósága a kórházban bújtatta az üldözötteket. A Francia Intézet iskolájának tanárnői közül sokakat a nővérek szerzetesruhába öltöztettek, így mentve meg őket az internálástól. Kivette a részét a kórház a sebesültek ellátásából is, az orvosok a szovjet parancsnokság kérésére segédkeztek a Csatárka utcai szovjet katonai egészségügyi intézmény munkájában.

 

1950-ben a hatalom feloszlatta a rendet, ingatlanait államosította. A kórházat még ebben az évben az EUGE papi szervezet vette át papok és szerzetesek részére, majd röviddel később az intézmény ismét állami kezelésbe került. Ezt követően az ágyak huszonöt százalékát az egyház részére tartották fenn, és olyan legendás egyházi vezetőket kezeltek, mint Grősz József érsek vagy Lékai László bíboros.

 

1968-ban, az egészségügyi átszervezést követően a kórház - eredeti nevét elveszítve — a János kórház Széher úti részlegeként működött tovább. A Budapesti Szent Ferenc Kórházat az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció nővérei alapították 1936-ban, 1950-ben államosították, majd 1994-ben a Kongregáció visszakapta a tulajdonjogot, 1996-ban pedig a működtetési jogot is. A Kórház jelenleg is a nővérek tulajdonában van.

 

A nyolcvanas évek közepén, az egyház támogatásának köszönhetően, jelentős fejlesztések történtek az intézményben. 1993-ban a szerzetesrend visszakapta az intézményt, amely 1996-ig még a János kórház keretében működött, majd ezt követően önálló igazgatású, egyházi tulajdonú kórházzá alakult. Az intézményben folyó gyógyító tevékenységek közül kiemelkedik a kardiovaszkuláris rizikóbetegségek kezelése.

 

1991-ben dr. Szele György, Amerikában élő magyar orvos segítségével partnerkapcsolat épült ki két amerikai kórházzal, majd jelentős amerikai kormánytámogatáshoz jutott a kórház. Ennek köszönhetően sikerült létrehozni a kardiológiai fekvő- és járóbeteg-részleget, valamint a korszerű automatikus labort és rehabilitációs egységet. Megkezdte munkáját az intenzív osztály, továbbá a szubintenzív részleg és a kardiológiai ambulancia. Az új részlegek műszerezettsége világviszonylatban is korszerűnek mondható. (1999-ben vette át a Kórház irányítását Dr. Tahy Ádám igazgató főorvos. L. a vele készült Hegyvidék interjút. -- saját megj.)

 

Az új évezred első éveiben ismét jelentős beruházások történtek az intézetben: számos kórterembe több korszerű műszert szereltek be, új előadóterem és új konyhaüzem épült, felújították a fűtésrendszert.

 

 

Assisi Szent Ferenc Leányai

Az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregációt az osztrák származású Brunner Anna Margaréta anya alapította 1894-ben Budapesten. A rend alapítási napja Jézus Szíve napján van, mert 1901. június 25-én (Jézus Szíve napján) kapta meg az első egyházilag engedélyezett szabályt. 1935-től a rend pápai jogú, 1940-től pedig az Assisi Szent Ferenc I. és II. rendjéhez csatolódik. XII. Pius pápa 1943-ban végérvényesen engedélyezte a Szabályzatot, amely a II. Vatikáni Zsinat után többször módosítva lett, legutóbb 1992-ben. A módosított konstitúció 1995-ben lépett életbe.

 

Céljuk Krisztust szolgálni a betegekben és elhagyatottakban. Betegápolást, lelki gondozást végeznek kórházakban, magánházakban és szociális intézetekben. Helyi és időszerű szükség szerint szentelhetik magukat az ifjúság tanításának és nevelésének is. Szolgálatukat teljesen az egyház küldetésébe iktatják be. Bekapcsolódnak a plébániai apostolkodásba is.

 

Az Egyház előtt három nyilvános fogadalmat tesznek tisztaságra, szegénységre, engedelmességre és kötelezik magukat az evangélium átélésére Szent Ferenc Harmadik Rendjének Regulája és az Assisi Szt. Ferenc Leányai Konstitúciója szerint.

 

Lelkiségük különös jele a szegénység, alázatosság és a szeretetben Istennel való egyesülés.

 

Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és az amerikai Illinois államban vannak tartományai a rendnek, két régió Ukrajnában és Mexikóban.

 

A Kongregáció élete M. M. Kuczera Matild Flóra anya életében virágzásnak indult. Flóra anya 1880. március 1-jén született Neudörflben Ratibor járásban Felső-Sziléziában, a rendbe 1898. augusztus 20-án lépett Budapesten. Beöltözése 1899. március 19-én volt, fogadalmat pedig 1902. december 8-án tett, határozatlan időre. 1910 szeptember 24-én választották generális elöljá-róvá. Ezt a hivatalát ismételt újra választása után egészen haláláig (1944) ellátta. A jó Isten áldásának és az ő egyéniségének köszönhető az anyaház felépítése Budapesten a Tárogató u. 45. szám alatt 1931-ben. A Magyarországi Betegápolók és Ápolónők Országos Egyesületének alapító tagja volt 1932-ben. A rend 1935-ig 22 házat létesített Flóra anya vezetésével. Budapesten 1937-ben felépült a jelenlegi Szent Ferenc Kórház, amely szanatóriumként működött. A nővérek Budapesten a Szent Ferenc Kórházban és a Korányi Frigyes Kórházban dolgoztak.

 

M. Flóra anya halála után 1945-től Wagner Márta M. Bernadett lett az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció generális elöljárónője. 1950-ben a magyarországi szerzetesrendek feloszlatásakor Bernadett anya is száműzetésbe kényszerült. Magánlakásban élt Budapesten, állandó rendőrségi felügyelet alatt állt, s ez korlátozta kötelességei teljesítésében. A nővérek mindmáig hálával gondolnak anyai szívére. 1950-ben Magyarországon kb. 250 volt a nővérek létszáma.

 

Egyházjogi státusza: pápai jogú női szerzetes intézmény. A közösség jogi személy.

(http://uj.katolikus.hu/rendek.php?h=2)