Rieth József: Útiemlékek

Ó-Kairó

(Egyiptomi út)  <  SZAKKARA  <<<  Ó-KAIRÓ  >>>  MÚZEUM      

 

szakkarai kirándulásunkból a szállodához visszatérve még bőven volt időnk, ezért hosszú alkudozás eredményeképpen megfizettük a gépkocsivezetőt és az elvitt minket Ó-Kairóba.

Az arabok 641-ben hódították meg Egyiptomot Amr ibn al-Ász vezetésével. Ő alapította meg Fusztát városát 643-ban (a mai Kairó déli részén), mely sokáig a tartomány központja és az észak-afrikai terjeszkedés kiindulópontja volt. Ezt a várost illetik Ó-Kairó néven. Az al-Fustat ásatásától délre, Kairó koptok lakta negyede található, amely a mostani Ó-Kairónak felel meg. A római erődből ma már csak két torony és egy falrészlet áll. Az erőd i. e. 30 körül épült. A fal egykor az egész kopt Kairót körbevette, de a britek lerombolták a 19. században.

A "kopt" szó az új-egyiptomi hikuptah, 'Ptah lelkének háza' kifejezésből v. a felső-egyiptomi Qoptos-ból (=2000): Quft város nevéből (arab qibtiy, qubtiy, többesszáma 'aqbát; egyiptomi tájszólásban 'ibtiy, 'ubtiy, többesszáma 'qbát; gör. aigiptosz) származik. A koptok a régi egyiptomiak egyeneságú leszármazottai. 

Megint elszegényedett zsúfolt városnegyedeken mentünk keresztül. Tömegek voltak mindenfelé az utcán, férfiak ülnek a kávézók előtt, szamarak, gyermekek, szeméthalmok, tócsák mindenfelől.

 

Városnézés

A többnyire magasan vezetett út mellett kopott, de befejezetlen házak álltak. A házak szinte félkészek voltak, fenn a tetőszinten kiálló betonvasakkal. Az épületek tetején mindenfelé nyomorúságos kunyhókat, vagy pusztulásuk után romos maradványokat láthattunk. Azután egyszerre római vízvezeték maradványai mellett haladtunk. Elcsodálkoztunk. Kiderült, hogy a vízvezeték a citadellát látta el, 1311-ben épült.

Egyszeriben két érdekes látványra lettünk figyelmesek. A széles, nagyforgalmú út mindkét oldalán kb. két méteres falak húzódtak. A fehérre meszelt falat sűrűn megszakították bástyaszerű kis kerek tornyocskák, derékmagasságban lőrésekkel. Jobban odafigyelve láttuk, hogy se bástya nem volt ez, se nem lőrés. Szimbólum volt minden, vagy dísz. Ez volt az egyik érdekes látvány. A másik figyelemre méltó a fal mögött bentebb gomolygó sűrű füst. Amikor a fal felett átláthattunk, mindkét oldalon nyomornegyedet láttunk. Lehetetlen sátrak, bádogfedelek, vagy tán szemétbevájt odúk voltak ott mindenütt, alattuk-felettük óriási  szeméthalmokkal. Fallal körülvéve nem sok látszott, de a szeméthalom csaknem mindenütt túlnőtte a fal magasságát.

A hivatalos egyiptomi elnevezés a nyomornegyedekre ásav'i (jelentése véletlenszerű), amivel arra utalnak, hogy ezek a negyedek többnyire illegálisan épültek fel híján mindenféle tervezésnek, városrendezési szempontnak, hivatalos engedélyeknek, hatósági felügyeletnek. A kifejezés negatív értelmet kapott, mára egyet jelent a klasszikus, bűnözéssel és szegénységgel sújtott nyomornegyeddel, jóllehet az adott negyedek nem feltétlenül jelentenek kizárólag szegény környéket.

"A legnagyobb gondot az egerek és a kígyók jelentik, amik a szemétből jönnek elő. Egyszerűen nem tudsz megszabadulni tőlük" - idézi a Londoni Egyetem nyomornegyed-jelentésének Kairóra vonatkozó résztanulmánya Um Isakot, aki egy háromszobás, 50 négyzetméteres lakásban él. Háza szomszédságában lakik a legtöbb kairói guberáló: a szűk utcácskákat papírral, fémmel, üveggel töltött zsákok szegélyezik, a falak tövében hegyekben áll az újra fel nem használható szemét, a kupacokban kecskék, csirkék, és macskák keresik mindennapi élelmüket.

Mansiet Nasszerben körülbelül 600 ezer ember él, a negyed az 1960-as évektől kezdődően fejlődött ki. A sivatagos, állami tulajdonban lévő területen engedélyek nélkül kezdtek építeni az önkényes területfoglalók -- főként Felső-Egyiptomból származó bevándorlók és Kairó központi kerületeiből kiszoruló szegényebb lakói. A negyedben nincs vízvezeték- és csatornarendszer, nincs szeméttelep, híján van a szociális szolgáltatásoknak, iskoláknak, egészségügyi ellátásnak, sport és szórakoztatóközpontoknak, parkoknak, köztereknek. A Nasser azonban nem véletlenül ilyen mocskos. Az itt lakók gyakran havi 50 dollárnál is kevesebb pénzből próbálják előteremteni a napi betevőt és gyakorlatilag a szemét az egyetlen olyan dolog, amiből hasznot húzhatnak. Egész Kairóból özönlik a szemét a Nasserbe, amit az itt lakók szétválogatnak, osztályoznak és amit lehet, megpróbálnak újra eladni belőle. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a nyomornegyed az egyiptomi főváros legtöbb alkalmazottat foglalkoztató újrahasznosító üzeme... A nincstelen szegényeken két híres nővér fáradozott és fáradozik segíteni: "Emmanuelle nővér" és "Maggi mama".

EMMANUELLE-NŐVÉR 1908-ban Belgiumban született, mint Madeleine Cinquin. Édesapját hat éves korában elvesztette, és a 12 éves kitünő tanuló gyermek rádöbbent a hivatására Damien belga misszionárius pap nyomán, aki Hawain leprásokkal foglalkozott. Madeleine a Sorbonnon szerzett filozófia diplomát. 1929-ben fogadalmat tett, és Istambulban jómódú gyermekeket kezdett tanítani, de mindég a legkiszolgáltatottabbakat kívánta szolgálni. 1971-ban a kairói nyomornegyedbe költözött a szemét és hulladék gyűjtők közé. A 60 éves Emmanuelle ott élt a nincstelenek közt egy kis kunyhóban 22 évig. A "guberálók anyja" néven emlegették, Sokat tett a szegények életminőségének javítása érdekében. Megnyitott egy óvodát a gyermekek részére, a férfiaknak és fiataloknak pedig egy komposztáló üzemet hozott létre. 1993-ban visszatért Franciaországba, de ott is a szeretet művén dolgozott. 2008-ban hunyt el.

MAGGIE GOBRAN (1949-ben született Egyiptomban) kopt ortodox „nővér”, a Szent István Gyermekei szervezet alapítója. Komputerismeretek professzora volt a kairói Amerikai Egyetemen, házas, egy fia és egy lánya van. Gyakran említik őt úgy, mint a kairói Teréza anyát, még inkább Maggie mamaként ismert hazájában, s azon kívül is az USA-ban, Hollandiában, Angliában, Dél-Afrikában és másutt. Talán már kicsit nálunk is. Életmódját az egyszerűség és az irgalmas szeretet jellemzi. Érdekes, hogy keresztyén nőként soha nem tapasztalt vele szemben üldözést. 1989-ben adta fel akadémiai karrierjét, s ekkor felszentelt szolgájává vált a Kopt Ortodox Egyháznak. Azt a felső-belső elhívást kapta, hogy a legszegényebbek szegényeinek legyen az „anyja”. Ez után alapította meg segélyszervezetét, azokét, akiket „nem szeretnek”.

 De mi ez a nagy füst? Egyesek szerint a szemetet égetik (a hatóságok egyszerűen rágyújtják a szemetet a guberálókra és az ott nyomorgókra), de aztán a baloldalon megláttunk a falon túl egy mészégetőt, a környékén minden vakító fehér. A másik oldalon csak sejteni tudtuk, hogy cserépégetés folyik, mert egyes helyeken a fal tövében-fal tetején cserépárut láttunk. Máz nélküli korsók, vázák, amfórák, meg ezerféle cseréptárgy volt kirakva. Benn minden fekete, koszos (az emberek is), a tiszta falak előtt az áru ebből a távolságból tiszta cserépnek látszik (közelről lehet hogy az is szutykos).

Babilon falai

Balkéz felől vastag fal tűnt fel. Kr.e. 30-ban Augustus alatt épült a Babylon erődítmény. Az építés módja az alkalmazott római minta szerinti: öt réteg mészkő három réteg vörös tégla. A vár és a templom, tartalmaznak ilyen mintákat. A torony majdnem 10 méter magas és 31 méter átmérőjű. A falak közel 3 méter vastagok. Többször átépítették, ma a kopt-negyedet határolja, szinte az erődre építkeztek itt. Az Ó-Kairóban található, Babilon-erődnek nevezett római kori erődváros Kairó legrégibb része. Az erődítmény stratégiai helyzetének köszönhetően uralta a Nílus menti Egyiptomot. Az üldöztetések elől menekülő kopt egyiptomiak az erődben kerestek menedéket, amelynek falain belül számos templomot és kolostort építettek.

Amr-mecset

Elhagytuk ezt a mecsetet, Egyiptom legrégebbi mecsetét, Amr Ibn el-Ász, Egyiptom meghódítója építtette 642-ben. Újjáépítették a 15.században. 1983-ban tatarozták utoljára. Az átépítések következtében az eredeti állapot szinte teljesen kicserélődött. 150 korintusi oszlop övezi az udvarát. Itt volt az iszlám hódítók el-Fuszfát nevü táborhelye.

Ó-Kairó

A buszunk a metró megállójánál állt meg, a római korból maradt falak tövében. Megnéztük a falakat, a csonka bástyát, pincéjében a talajvíz áll, mögötte látszik a pálmafák közt a falakra épített templom. Az utcán gyermekek vettek körül minket. Széparcúak, mosolygósak, kedvesek voltak. Pénzt kértek, aranyosan, kitartóan, nem szemtelenül, de azért kissé tolakodóan. Nem volt kellemetlen a találkozás velük.

Szent György görög-ortodox kolostor.

Aránylag szűk kapun léptünk be egy kolostor területre. Széles, impozáns lépcső vezet fel a körbástya szerű templom mellvédhez. Szemben vakító fehér Szent György dombormű fogadott minket. Áramszünet miatt a templomban csak sejteni lehetett az ikonosztáziont. A templom külső fülkéjében egy kegykép van, itt sok-sok kegyeleti gyertya ég. A gyertyaárusító ember láncokkal bilincselte meg jelképesen a híveket: derekukhoz, nyakukhoz, homlokukhoz érintette a láncot. A szertartás után papírpénzt adtak neki.

Észak felé nem messze római eredetű fal alá lépcső vezet le. A város szintje alatt voltunk. Itt van a kopt negyed kapuja, majd enyhe emelkedővel jutottunk vissza az utca szintje fölé. Ez itt egy másik világ, a kopt negyed. A tisztaság a legfeltűnőbb kontraszt az előző környék látványával szemben. Szűk utcán haladtunk, majd jobbra kanyarodtunk egy templomnak nem is tűnő épülethez.

Szent Sergius (Abu Szerga) templom.

A 10-11.században épült a jelenlegi templom, de 8.századi alapokon. Szent Sergius és Bacchus római vértanúk voltak. A templomban márvány szószék, berakásos ikon található, ezek Krisztus születését és a kenyérszaporítást ábrázolják. Egyiptom legrégebbi templomaként tartják számon, noha építészetileg nem az. A templom alatt található az a barlanglakás, ahol a szent család bujkált egyiptomi menekülésük alatt. Ez a hely később zarándokhely lett, és ezért kapta a templom ezt a megtisztelő címet. 10 m mélyen víz alatti kripta található. A hagyomány szerint a Szentcsalád lakott volna itt. Sajnos zárva volt, nem tudtunk bemenni.

Szent Borbála (Szit Barbara) templom.

Az utcáról lépcsőn és szűk kapun keskeny udvarba jutottunk. Sok lépcsőn, előtéren, majd kis udvaron át értük el a templomot. Itt is sötét volt, de a templom tele volt, az emberek valamilyen előadásszerű beszédet hallgattak csendben. Az előtérben a kegyszer-árustól videokazettát vásároltunk Kairóról.

Ben Ezra zsinagóga

Eredetileg kopt templom volt, de zsidó telken állt, ezért a 12. században  átengedték a zsidóknak. Az egyiptomi zsidó közösség egyik leghíresebb zsinagógája szent hely. A legenda szerint ezen a területen vetette őt partra a víz, itt emelték ki a Nílusból, itt élt. Valamint itt volt az a találkozóhely, ahonnan elindultak a zsidók az újvilág felé, a híres Exodus. A zsinagógában őrzik az egyik legrégebbi Tóra tekercset, mely az V. századból származik. 1894-ben itt 200-ezer papirusztöredéket találtak, héber, arám, arab szöveggel. A Ben Ezra Zsinagóga eredetileg egy templom volt. Értékesíteni kellett, mert az egyháznak fizetnie kellet volna a kormány által 882-ben kirótt éves adókat.  A zsinagóga névadója Abraham Ben Ezra aki megvette a templomot 20.000 dinárért. A bazilika-szerkezet a hajónál és a két folyosónál még mindig felismerhető.

Kopt Múzeum

A Szent Sergius templom előtti utca lépcsőin felkapaszkodva jutunk be a múzeumba. Kopt művészetet mutat be: kövek, szövések, osztrakon, fafaragvány.

Az egyiptomi keresztények többségét kitevő koptok a Kopt Ortodox Egyház hívei. Az ókori egyiptomiak leszármazottainak tartják őket, és úgy tartják, hogy az elsők közt voltak, akik áttértek a keresztény vallásra. A „kopt” szó maga is az arab „Qibt” - vagy „Gibt” - szóból ered, amely a görög „Aigüptosz” szóból származik, amelynek a jelentése: „Egyiptom”. A szó ókori egyiptomi gyökere a „Hikaptah” (Ha-Ka-Ptah). Ezt a nevet viselte Kr.e. 3100-ban Memphis, az ókori Egyiptom első fővárosa.

El-Muallaga

A közelben két római erődtorony maradványa áll. Innen D-re a falakon belül található az el-Muallaqa függő templom, amely 4.századi alapokon a 10.században épült. Alatta átjáró van, innen a név. Nevezetes csontberakásos ikonosztáza, szép domborművei. Az V. században alapították azt a kis szentélyt, amiből a VII. században létrehozták az eredetei templomot. Mindez egy római erődítmény - Babylon - két tornyára épült úgy, hogy a tornyok közötti légüres teret gerendákkal ívelték át. Ezért hívják függő templomnak.

Szitt Mirjam

Itt van a híres Mária templom, a Szitt Mirjam. A kopt temető közepén található ez a Szűz Mária Templom, ahol a csecsemőgyilkosság elől menekülő szent család hónapokra húzta meg magát és a kápolna aljában található kútból oltották szomjukat.

Roda szigete

             A kopt városrész magasságában van. Déli csúcsán található a 862-ben, vagy 716-ban épült Nilométer, Szolimán szultán építtette. Ez a Monaszterli kert vége, egy nyolcszögletű kút, csúcsos tetővel. Oldalán "dzira" található, ezek kufi feliratok. Az Asszuáni gát megépítéséig itt mérték a Nilus áradását, és az áradás szintje alapján vetették ki az adót.

A szigeten található a sok fafaragást és kerámiát bemutató Manjal palota, de azt nem néztük meg. Sötétedett már, amikor buszunk visszaérkezett a hotelünkhöz.

(Egyiptomi út)  <  SZAKKARA  <<<  Ó-KAIRÓ  >>>  MÚZEUM      

---------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_iszl%C3%A1m_Kair%C3%B3

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kair%C3%B3

http://lexikon.katolikus.hu/K/koptok.html 

http://www.ujhajtas.net.ua/marc07.php#  (Emmanuel-nővérről) 

http://bekefy.agnusradio.ro/2014/01/maggie-mama-imakincse-es-hitvallasa.html  (Maggi-mamáról)

http://www.origo.hu/archivum/20070314meganyomor.html?pIdx=3

http://aztaqrva.blog.hu/2010/09/16/sitt_city#more2300205 

http://hu.egypt.travel/product/index/coptic-egypt#sthash.evvFJy7L.dpuf 

http://hu.egypt.travel/attraction/index/babylon-fortress#sthash.NoxU3BJ7.dpuf

http://www.catholic.org/news/international/middle_east/story.php?id=30181

http://www.divehardtours.com/egyiptomi-varosok