Rieth József: Útiemlékek

Feketevölgy

A Feketevölgy környékének turistatérképe, és emlékoszlop

azoknak az emlékére, akik sokat tettek a környékért

Az Északi-középhegység nyugati bástyáját jelentő Börzsöny, hazánk harmadik legmagasabbra emelkedő, de viszonylag kis alapterületű hegysége. A meredek gerincek, bércek, hegyoldalak, kis kiterjedésű hegyközi (intramontán) medencék, illetve különálló kúpok jellemezte vadregényes táj, egy bonyolult fejlődésű ősvulkán együttesének maradványa. Budapesttől alig karnyújtásnyira régóta inaktív, de egykor heves kitöréseket produkáló vulkán alussza évmilliós álmát. A nagy részt természetközeli zárt erdőállományokkal borított hegyoldalak ma legmagasabbra a Csóványos 938 méteres csúcsában emelkednek. Ez a magasság azonban nem is sejteti az év tízmilliókkal ezelőtt majd jó 500 méterrel magasabb központi tűzhányóépítmény eredeti méreteit. A több ciklusú és változatos vulkáni tevékenység már 14 millió éve befejeződött, s az azóta kitartóan dolgozó külső erők (szél-, víz- és fagyerózió) mára felszabdalt domborzatú vulkáni romhegységgé pusztították le e tájat. (Persze ez az állítás geológiailag értendő, a természet szépségét tekintve ugyanis csodálatos környezet bontakozott ki ezen a tájon.)

Vilati üdülő (Feketevölgyi panzió)

Feketevölgy meghatározó létesítménye az egykori vadászház (-kastély?) helyén épült vállalati üdülő, ami a gazdasági váltság következtében "privatizálva" lett, és jelenleg mint panzió üzemel. A létesítmény fontos szerepet játszott életemben, ezért itt csak jelzés-szerűen mutatom be, másutt bővebben mutatom meg.

 

Egykor gyönyörű vadászkastély állt itt, ami a második világháború után kulcsos turistaház lett.

 

A VILATI a régi, leromlott ház helyébe modern üdülőt épített a dolgozói részére, amit később az új gazdasági rend szerint privatizáltak.

 

Ma panzió, minden kényelemmel fel van szerelve: szívet-lelket melengető igazi pihenőhely

 

Az egykori vízgondokat korszerű kút oldja meg. Energiacellás fűtésű úszómedence üdít fel. Saját szennyvíztisztító berendezés teszi a létesítményt környezetbaráttá.

 

Ma már nem szőnyegpadlója van, de ugyanolyan elrendezésű, szemet gyönyörködtető a belső elrendezése. Az emeletről ma is Fekete István szobra néz körül.

 

A híres, nagyon kiváló, bőséges, tájjellegű ételek mellé -- reggelihez, vacsorához -- ide is bevonult a "svédasztalos" ízlésszolgáló rendszer..

 

Évtizedek múltán is vissza-vissza térünk pihenni, felüdülni, nosztalgiázni, régi ismerősökkel találkozni

Geológia:

A Fekete-völgyben folyó Csarna-patak az Egyház-patak és a Fekete-patak (Postás kulcsosháznál) egyesüléséből jön létre és Kemence felé folyik, a Hamuház és a Fekete-völgyi panzió (volt: Vilati-üdülő) közötti szakaszában a Fekete-völgyben veszi útját. Régebben itt vezetett a Hamuházig közlekedő erdei vasút, annak pályáját azonban több árvíz elpusztította, azóta nagy torlatok keletkeztek. A torlatokban miocén korú amfiból-piroxén-andezit, andezitagglomerátum, biotitos tufák találhatók, a felső szakaszon ércnyomokat tartalmazó zöldkövesedett andezit is előfordul. Régi bányászati tevékenységre emlékeztetnek a Drinó-patak torkolata alatti és feletti fekete salaktöredékek, bár horpabányászatra, ill. tárókra utaló jelek nem láthatók. Az érces salakok akár a Drinó-pataki, akár a Kuruc-pataki bányákból származhattak.

A hegyvidék központi része a Magas-Börzsöny, melyet északon a Kemence-patak, nyugaton az Ipoly folyó völgye, délen a Hosszú-völgy-Kóspallagi-medence-Szokolyai-medence vonal, keleten a Nógrádi-medence határol. A legmarkánsabb geomorfológiai eleme, a 12 km hosszúságú, ÉNy-DK, majd ÉK-DNy-i irányú főgerinc, mely a Godó-vártól (574 m), a Csóványoson (938 m), Nagy-Hideg-hegyen (864 m) át, a Nagy-Inóc (826 m)-Kis-Inóc (683 m) dél felé lealacsonyodó impozáns tömbjéig tart. A Magas-Börzsöny vulkáni kalderáját átréselő Csarna-patak szűk völgyét nyugatról szinte bástyaként kíséri, a Kemence és Nagybörzsöny között húzodó, É-D-i irányú, 8 km hosszú Nyugati-gerinc.

Hamuház felé

A Feketevölgy panzió elől indulunk (itt van a kemencei kisvasút végállomása, eddig lehet kocsival is eljönni). A börzsönyi Kék Túra vonalán indulunk, jobbra elhagyjuk a volt VILATI üdülő épületét és nagy kertjét, majd hamarosan a Csarna-patak mellett a mély Fekete-völgyben gyalogolunk tovább. A bővizű patakot többször is köveken átugrálva keresztezzük, nagyobb esőzések után elég nehéz itt túrázni, a patak többször is megáradt már. A kisvasút egészen 1992-ig közlekedett itt a völgyben, akkor szüntették meg a forgalmat, azóta látványosan pusztulnak a sínek, a kaput legjobban az 1999-es nagy árvíz tette be. Az árvíz mindent feldúlt. A vasúti sínek sok helyen teljesen a levegőben lógnak, a leszakadt sínpárok ingatag hidakat képezve billegnek a patak meredek partjai közt.

Az üdülő utáni szakaszon elszomorító látvány a megrongált pálya, az eltűnt hidak és turistaút látványa.

Iszonyatosan vadregényes az egész völgy, az út gyakran a romos vasúti talpkövek közt vezet, olykor a nem túl stabilan kinéző kis hidakon, néha a zúgó patak gázlóin botorkálunk át a víz felett.

Balról két épített kutat is mellőzünk, először a közelebbi Fekete-kutat, majd az úttól kissé távolabbi Csurgó-kutat. Vízre ne nagyon számítsunk, a földből szivárog csak egy kis víz.

A legenda a Fekete-kút (-forrás) nevét Fekete István íróhoz köti, aki a hagyomány szerint sokat és szeretettel járt erre, meg-megpihenve ennél a forrásnál. Ennek azonban nincs bizonyítéka. A valóságban -- mint ezt a jelenlegi tábla is mutatja -- egy helyi intéző foglalta be. A patak és a forrás neve valószínűleg jóval korábbi és a "Csarna" elnevezésből származik. A hagyományt egyébként változatlanul életben tartja a jelenlegi Feketevölgyi Panzió emeletén álló Fekete István szobor, amit a múlt század nyolcvanas éveiben lelkes VILATI-s természetjárók állítottak, mert ismereteik szerint Fekete István igenis szorosan kötődik a völgyhöz. Lehetséges...

Háromnegyed óra alatt érünk a panziótól a Hamuházig (372 m), amely egykor az itt dolgozó favágók szállása volt. Érdekes módon a Hamuház vasúti megállóhely szépen meg van csinálva, szinte kedvet kapunk megvárni a vonatot. Tervek szerint eddig fog feljönni a kemencei kisvasút, valószínűleg elég sok víz fog még addig lefolyni a Csarna-patakon.

Godóvár

Kemence községtől 4 km-re déli irányban, a Fekete-völgy fölött emelkedő 574 m magas hegyen állt egykor a Godóvár, a 725m magas Miklóstető egyik nyúlványán. Három oldala igen meredek. Godóvár tszfm. 574 m, a Feketevölgyből mért relatív magassága kb. 300 m. Fekvése védelmi szempontból kitűnő, nehezen megközelíthető. A régészeti kutatások tanúsága szerint a terület már az őskorban lakott volt. A honfoglalást követően a területet a Hunt-Pázmány nemzetség kapta szolgálataiért. A hagyomány a Hont-Pázmány nemzetségbeli Godót tartja a falu alapítójának, a vár építőjének és névadójának. 1156-ban II. Endre király a zólyomi uradalmához csatolta. Egy 1291-ben kelt oklevél szerint III. Endre király, egy bizonyos Ferencnek adományozta a János nevű birtokostól elfoglalt területet. 1293-ban a király visszavette 6 márka ellenében és Ladomér esztergomi érseknek adta el, a birtok 1945-ig az esztergomi érseké maradt. Az 1967-es próbaásatás alapján a várat a késő bronz-kori Kyjatice kultúra idejére keltezik, a belső vár esetében nem zárható ki az Árpád-kori keltezés lehetősége sem. A palánkkal védett várnak ma már csak sáncai láthatók, alapfalait is betemette a föld.

Először 1864-ben találkozunk a nevével, majd Hőke Lajos említi 1867-ben és 1876-ben. Vastagh Gábor a sánc felszínén található égett, összeolvadt andezit kőtömbök miatt a várat az irodalomban néhol említett, Magyarországon itt elsőnek felismert „üvegvárak” közé sorolja. A vár egy felső és egy, ezt félkörben övező, alsó részre oszlik. A rövid életű vár történelmünkben nem játszott szerepet.

A Feketevölgyi Panzió felől a vár -- némiképp elhanyagolt, ritkán használt -- igen meredek turistaúton közelíthető meg. Megpróbáltuk! Az erdő csodaszép, az útjelzések helyenként eltűnnek, a visszaereszkedés egyes helyeken (esős idő után különösen!) kifejezetten veszélyes...

Túrajavaslat (Godóvár alatt)

"Kemencéről a diósjenei műúton indulunk el a jelzést követve. A falu szélét elérve a kisvasút mellett haladunk mintegy másfél kilométeres távon a kemencei Nagy-völgyben. A Kőrózsa panzió után elhaladunk az impozáns Malom-kő alatt, amire a Kőrózsa panzió mellől induló ösvényen egy 10 perces séta keretében fel is mászhatunk. 200 méter megtétele után a kemencei strandhoz, a kisvasút ideiglenes végállomásához érünk. Tovább sétálva egy ifjúsági tábor mellett haladunk el, ami után a betonút elágazik: az egyenes irány Királyháza-Diósjenő irányába vezet, a jobboldali keskenyebb út pedig a Csarna (Fekete)-völgyben kanyarog tovább. Az útelágazásban található az Erdészek emlékműve is. Mi a jelzést követve jobbra fordulunk. Egy hídon keresztezzük a Kemence-patakot, majd nem sokkal utána balra fordulunk. Elhaladunk a Börzsönyi szintezési főalappont mellett (ez egy térképészeti fixpont, amelynek az Adriai-tenger feletti magassága pontosan ismert, nagy jelentőségű volt a század közepi topográfiai felmérések kapcsán), majd elkezdünk felfelé mászni a hegyoldalra.

A jelenlegi (módosított) túraútvonalak. A Börzsönyi szintezési főalappont képei az útelágazásnál.

Utunk a fokozottan védett Godóvár alatt halad. Útközben jobbról csatlakozik hozzánk a jelzés, ami a csarnavölgyi műút végén található Feketevölgy panziótól vezet fel ide. (Amennyiben krónikus időhiányban szenvedünk, autóval egészen a Feketevölgy panzióig mehetünk, és innen is kezdhetjük a kirándulást; visszaútban ugyanis érinteni fogjuk ezt a helyet. -- jelzés változtatás miatt ez az útvonal és jelzése nemrég megváltozott, l. a térképet! R.J.) Eleinte keskeny ösvényen, majd földúton haladva, változatos környezetben érjük el a Dosnya-nyerget. Innen folyamatosan emelkedik az utunk. Kerítésmaradvány mellett haladunk, majd elérjük a balról hozzánk csatlakozó jelzést. Mi azonban a jelzést követjük tovább. Mintegy 1,5 km megtétele után érünk a 916 méteres Magosfára, a Börzsöny második legmagasabb csúcsára. A helynek két nevezetessége van: az egyik a hely történelmében keresendő - a bronzkorban itt földvár állott, melynek sáncai még ma is kivehetők." (Javasolja egy túrázó)

----------------

http://borzsony.ipolyerdo.hu/

http://kirandulastippek.hu/dunakanyar/borzsony-fekete-volgy-salgovar-hollo-ko

http://www.varbarat.hu/varak/godovar.html

http://geomania.hu/lelohely.php?lelohely=492

http://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=319&login=1