|
Rieth József: Útiemlékek Lourdesi utunk 1997-ben - Féligsikerült Andorrai kirándulással Tartalomjegyzékhez <<< Utazások
Indulás a Déli pályaudvartól 6,30-kor volt. (A magyar útszakaszról) Rábafüzest 10,40-kor értük, majd hagytuk el. (Az osztrák útszakaszról) Maria Gailba 13,50-kor értünk, misénk volt, de már indultunk is tovább. Éjszakai szállásunk Bussolongo városkában volt, a Garda-tó mellett. (Az olasz útszakaszról) Másnap mise után indultunk tovább. Ventimiliannál (15,13-kor) értük el az olasz-francia határt. Francia földön hosszú út után meg is érkeztünk Lourdes-ba, utunk célállomásába. (A francia útszakaszról) Lourdesi zarándoklat 1. 17,30-ra érkeztünk a városba, de nem találtuk a szállásunkra vezető utat. A vezetőink nem ismerték az utat, térképük nem volt a városról és a jelzőtáblát bizonyára nem vették észre. Így azonban legalább előzetes szemlét tartottunk a városban. Hosszú utazgatás, sok kérdezősködés után, csak 18,03-ra értünk szálláshelyünkre, a Szent Péter telepre. Elhelyezkedtünk a szobáinkban, majd este, vacsora után megnéztük a gyertyás körmenetet, bár az eső esett. Kanyargós úton ereszkedtünk le a Körmenetek teréhez, az Esplanadhoz. Mivel első alkalommal csak nézőként akartunk tájékozódni, az íves feljárón kerestünk megfelelő helyet, innen mintegy karzatról lehetett csodálni a léleküdítő látványt. D18
A sok ember a körmenettel a Barlangtól vonult, a folyó és a kórházak felöli oldalon sorakozott fel. Az eleje az orvosi bizottság épülete elöl indult. Az imádságos-énekes irányítás a Rózsafüzér Bazilika lépcsőiről történt, az eső miatt behúzódva a Bazilika íve által képezett védőtető alá. Az évszázados gyakorlat és a kifinomult technika csodálatos eredményeként valamennyi ima és ének mindenütt kiválóan hallható. A körmenet alatt sokféle nyelven a szentolvasót imádkozzák. Az Üdvözlégy mindegyike más nyelven hangzik el, az előimádkozók előzetes jelentkezése alapján. Az ima második felét a sok tízezer résztvevő a legkülönfélébb nyelven válaszolja. Megdöbbentő erejű ennek a miriádnyi tömegnek a kórusa. A tizedek után énekelt Lourdesi Mária-himnusz is csodálatos összhangzatot eredményez. A különféle nyelven énekelt bevezetés után a sokezer gyertya mind magasba emelkedik, és a refrénben összetalálkozik a sok ember hangja az egynyelvű dicsérettel: "Ave, Ave, Ave Maria." A himnusz eredetileg 1873-ban született, de alapja egy pireneusi népdal volt. A motívumát a kegytemplom harangjátéka újra, meg újra megismétli, így a zarándok fülében cseng napközben is..
A körmenet ünnepélyes lassú menettel kerüli meg a hatalmas tér előtt húzódó hosszú sétányt, majd beérkezve a bazilika elé, jobbra-balra kanyarogva tölti meg a hatalmas Esplanade teret. A menet élén zászlók, ministránsok, papok haladnak. A különböző csoportok zászlók, táblák vezetése alatt vonulnak utánuk. Sokan népviseletben jönnek. A betegeket kocsikon tolják, van akit kis rokkantkocsin, van akit nagyobb háromkerekűn, sokakat hordágyon hoznak kórházi tolókocsira helyezve. Sok az önkéntes segítő, akik húzzák-tolják-viszik a betegeket, igen sok az ápolónő a betegek körül. Lassan esteledik, a gyertyák lángjával egységessé kezd válni a korábbi sokszínűség, de lelkileg is az egységességet éli meg a sok hívő. A körmenet áldással ér véget.
C28, D19, 20, 21, 22
Szép lassan oszlik szét a nép, sokan még a Barlanghoz mennek. Voltak csoportok, akik egy templom előterében folytattak énekes áhítatot, de sok csoport valamelyik bazilikában tart még szentórát, vagy szentmisét.
------------------- 4. nap, Jún 27. Misénk ezen az első reggelen a Bartresi juhakol-kápolnában volt. Az oltára egy nyers nagy palatömb, a gerendáról kovácsolt vásári mérleg lóg, egyik serpenyőjébe a tabernákulum aranyozott dobozkája, a másik serpenyőbe pedig a földgömb van elhelyezve. A háttérben egy kék csillag tündöklik a falon. Az istenit és a világot alattuk a kinyitott Szentírás tartja egyensúlyban. Durván ácsolt háromlábú székeken ülnek a hívek. Az istálló végén, az oltár mögött egy földalatti, pinceszerű kis helyiség van egy szekrénnyel. Ez a sekrestye. Innen durva lépcsőkön jut a pap az oltárhoz. D24, 25
Reggeli után városnézésre indultunk. Sok hotel van a városban, töménytelen kegyszerárus bolt, valamint a turisták-zarándokok ellátását szolgáló éttermek, kávézók, bankok, utazási irodák, áruházak. Ezekről nem érdemes szólni. Szerencsére a városkának csupán néhány utcáját töltik meg a kegyszerárusok. A kegyhely területe szerencsére üres ezektől az árusoktól, ott csend és nyugalom van. Maga a kisváros csendesen éli a maga profán életét, nyilván a legtöbben valahol az idegenforgalomban dolgoznak. A kegyhely és a város egymáshoz közel is van, de jól el is különül egymástól. A város a dimbes-dombos vidék és a kanyargó folyó miatt elég nehezen áttekinthető első közelítésben.
B10 [v60]
Ami említésre méltó a város összképéről, az az óváros néhány szűk utcácskája amely megőrizte az elmúlt század sajátos hangulatát, legalábbis épületeivel, erkélyeivel. A szorosan egymás mellé épült házak parányi szobácskákat sejtettnek, sarokházaknál szinte késélnyi lehet a méteresre lekeskenyedő ház szobájának sarka, de a saroktól méternyire már ablak látható. Az utcák fölé kinyúló erkélyek gerenda váza szinte összeér a szemközti házzal. Az utcák tekervényesek, meredekek, de hogy valami mai is legyen rajtuk, aszfaltozottak. Sok a keskeny, egy-két ablak szélességnyi ház.
C14, D34
A házak falán az ottani elektromos művek jókora műanyag fedelű elosztó dobozai húzódnak meg (diszkréten a fal színével álcázva!). A fontosabb és előkelőbb utcák kőborításúak. A városka látnivalóit parányi turista vonattal is végignézhetik a látogatók. Természetesen ezen a vonatutánzatú autókon hangszóróból többnyelvű idegenvezető szöveg hallható.
[v41]
A városnak a kegyhellyel ellentétes, túlsó oldalán is hatalmas hegy emelkedik, a Pic du Jer. A 948 m magas hegyre kábelvasút közlekedik. A csúcson hatalmas kereszt áll, ezt esténként kivilágítják. A hegyről csodálatos kilátás van a völgyre és az egész környékre.
[v26]
Lementünk a látomás barlangjához. A barlang előtti téren, mindjárt az oltár előtti lépcsőfok közelében padok vannak az imádkozni szándékozók számára. Sokan csak állva, vagy térdelve imádkoznak hosszan a barlang előtt. Időnként a tér megtelik a tolókocsiban, hordágyon odahozott, imádkozó betegekkel. Az oltár és a szobor előtt hatalmas gyertyatartó állványon mindég égnek a hatalmas gyertyák. Amikor ott jártunk, a nagy eső éppen eloltotta a gyertyák javarészét, de a segítők kis kocsival rögtön jöttek, és rendbehozták az állványt, hogy ismét teljes fényben világítson.
D23
Hasonlóképpen a barlang mellett is egy sor fedett gyertyaégető állvány van, szüntelenül égő gyertyákkal. Itt segítők veszik át a gyertyát és ők helyezik el az égető állvány rekeszébe, sokszor kötegbe fogva. A partoldal kőfalában csapok sora található, melyekből a forrás vize folyik. A csapokon túl önkiszolgáló rekeszekből lehet a különböző vastagságú gyertyát megszerezni. Távolabb a hegy lábában hosszú terasz alatt várakoznak a fürdő vendégei. Benéztünk a gyóntató kápolnába. Sokan várakoztak a lelki tisztulásra.
A folyó túlsó oldalán orvosi iroda vizsgálja meg a jelentkező betegeket. A szomszédságában található a hatalmas kórházépület, mellette a Szent Bernadette templom. Van egy szentségimádási kápolnája, de a szakadatlan jövés-menés nagyon zavarja az elmélyedést. Meglátogattuk a földalatti X. Piusz bazilika hatalmas földalatti termét. A mise képeit kivetítik. A városban eléggé elrejtve található a plébánia templom, ahova annakidején Bernadett is járt. A templomban van Bernadett keresztelő kútja. Oldalról lehet a kriptába lemenni, kinn pedig látható Bernadett és a plébános szobra. Meglátogattuk Bernadette szülőházát, apja malmát, nagyszüleinek házát és a család börtönben kialakított kényszerlakhelyét.
A városnézés és ebéd után a csoportunk egyik része a fürdőbe, merítkezésre ment, a többiek részére szabad program volt. Kora este a betegek körmenetére és megáldására mentünk le. Vacsora után ismét elszomorodott az idő, de a fáradtságunk is indokolta, hogy pihenőt tartsunk, csak néhányan mentek le a csoport tagjai közül a gyertyás körmenetre. A pihenéssel a következő napi Andorrai útra is erőt igyekeztünk gyűjteni. Kirándulás Andorrába Az 5. napon, június 28-án a reggeli misénk után autóbuszunk elindult egy kirándulásra Andorra irányába. Esőben, ködben, szerpentineken kapaszkodva értük el a Port d'Envalira hágót, 2407 m magasságban. Ez Andorra állam határa. Télen ide nem is lehet feljutni, ezért alagútat terveznek a hágó elkerülésére. A hágónál nem jutottunk tovább a zord időjárás miatt. Köd volt és havaseső esett. Nem mentünk tovább Andorrába, de gyerekeink nagy hógolyózásától lett hangos az andorrai hágó. C34, 35 Pár perces játék után nagy futással igyekeztünk vissza, le a parkolóba, autóbuszunkhoz. Mindenesetre meg kell vallani, jól esett visszatérni az autóbusz kellemes atmoszférájába... A hágótól a busszal visszaereszkedve a városkába, nagy vásárlásba kezdtünk. Az eső egyre csak zuhogott, a tetőkről és az üzletek előtti vászontetőkről bőségesen zúdult az utcára a víz. Az üzletek árukészlete bőséges, bár a választék szerintem nem túl nagy. Javarészt élelmiszer áruház sorakozott egymás mellett, volt néhány ruházati cikk és kempingfelszerelés bolt is. A hangsúly a szesz- és dohányárun volt. Ezekből külön szintek voltak az áruházaikban. Nagy nehezen mindenki kielégítette vásárlási hajlandóságát, és 14,45-kor indultunk vissza Lourdesbe. Útközben egy autós pihenőben megálltunk, mert vándorárusok itt árusították bódéikban, sátrakban falusi termékeiket. Hatalmas kenyerek halmaza, nagy tábla húsok és szalonnák, sokféle gyümölcs, speciális sütemények választéka sorakozott ezeken a polcokon. A francia vevőknek nem kellett felkapaszkodni a határig, mert már itt is megvehették ezeket az élelmiszereket.C3, 4 A francia vámtisztviselők persze éberen riogatják a bevásárlóturizmust túllépő utasokat. Útközben láttunk egy félreállított autóbuszt, éppen akkor kutatták át a fináncok. Meg kell vallanom, én is láttam turistákat, akik több karton amerikai cigarettát, és több láda italt pakoltak be az autóbuszuk csomagtartójába. Francia busz volt. Minket a vámosok szabadon tovább engedtek, bár mi ilyen nagy vásárlást amúgy sem csináltunk. Kissé szomorúak voltunk, az Andorra belsejébe tervezett kirándulásunk elmaradása miatt, mert kíváncsiak lettünk volna az országocska belsejére is. Később amikor lejjebb értünk és az idő is kissé kitisztult, az autóútról visszatekintve meglepetéssel láttuk, hogy a hegyek telve voltak hóval.C25, 31, 32 Lourdesi zarándoklat 2. Hazatérve, bár az eső közben már újból szakadatlanul esett, vacsora után lementünk a gyertyás körmenetre. A tömeg az eső miatt sem csökkent, fegyelmezetten ment mindenki körben a szokásos úton, imádkozott és énekelt. A gyertyáink papír szélvédője volt az, ami a szolgálatot először felmondta. Az eső hamarosan ronggyá áztatta a papírt, az bánatosan összerogyott, zsebre kellett vágni, mint felesleges hulladékot. Cipőnk, ruhánk jobban bírta, no meg mi is. A körmenet után Zsuzsóval mi ketten a felső bazilikába mentünk szentségimádásra. Itt ugyan hangos szentórát tartott egy olasz csoport, de minket ez nem túlságosan zavart, el tudtunk mélyedni. A szentségimádás után – mivel a templomot már zárták – mi lementünk vízért a Grottához, majd a Barlangban mégegyszer körbe járva még hosszan imádkoztunk.. -------------------- 1997 (6.) nap. Jún 29. vasárnap Nemzetközi mise volt a X.Piusz földalatti bazilikában. Hatalmas tömeg gyülekezett, mire mi leértünk a csoporttal. Látva a nagy nyüzsgést, ketten úgy határoztunk, hogy megpróbálunk valahol egy csendesebb szentmisét keresni. A Szent Bernadette templom kis különtermében (a HemyCikle templomban) angol nyelvű misét találtunk. Nagyon családias és szép volt. Egy néger pap koncelebrált egy szikár angol atyával. Örültünk, hogy itt nyüzsgés és tömeg nélkül vehettünk részt egy szép misén. Mise után még benéztünk a földalatti bazilikába, ott éppen az áldoztatásnál tartottak. Egyidejűleg nagyon sok pap áldoztatott, körbejártak a padok közt. Az itteni mise befejezésekor megint csak ketten, külön felmentünk és a keresztutat végeztük el. Délután Este nemzeti zászlóval vettünk részt a gyertyás körmeneten. Szép időnk volt és így különösen jól tudtunk imádkozni. A zászlót vívő és kisérői a körmenet beérkezésekor a Rózsafüzér Bazilika lépcsőjére mentek külön, míg mi többiek a néppel együtt a tér közepén imádkoztunk. --------------------------7. nap, június 30. hétfő Misénk ismét a Jeremiás kápolnában volt. Reggeli után 8 órakor elindultunk hazafelé.Hazautunkban csak néhány helyen álltunk meg, Franciaországban (a hazaúton egy rövid látogatásra megálltunk Arles-ban), Olaszországban és Ausztriában csak rövid pihenőket tartottunk. Magyarországon is gyorsan végigrobogtunk. Hatalmas esőfelhők kezdtek fölénk tornyosulni. Nagy eső kapott el minket Budapest határában. Mire azonban a Déli pályaudvarhoz érkeztünk 16,15-kor, az eső már teljesen elcsendesedett. A résztvevő gyermekek: Kucsera Szilvia(10) XIX. Hunyadi u 74. 280 - 59 - 64 Nothnágel Mária(10) XI. Sáfrány u. 10. 208 - 40 - 01 Kálvin Erika(11) 4375 Ripcse, Táncsics út 45 Csorba Attila(9) XIX. Derkovits Gy.út 19 280 - 59 - 10 Tartalomjegyzékhez <<< Utazások ----------------------------------------- IRODALOMJEGYZÉK A-E Saját fényképfelvételek negatív száma AU Pethő Tíbor–Szombathy Viktor: Ausztria - Negyedik kiadás (1978,1879) - Panoráma kiadó AV Giovanna Magi: Avignon - Bonechi, 1994 FR Pálfy József: Franciaország - (1967) - Panoráma kiadó IT Fajth Tíbor: Itália - Ötödik kiadás - (1973) - Panoráma kiadó K Kivágások prospektusokból, újságokból. Képeslapok LO Giulia Menotti: Lourdes - Bonechi, 1995 PB Lourdes - Pilgerbuch - Führer durch das Heiligtum - Italien - 1995-1996
|