Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz

Az Angyali Üdvözlet temploma - Krollnál

<< Názáret <<    

Alaprajz           Alaprajz - Barlang - A Barlang alaprajza

 

A rajz az Angyali Üdvözlet barlangját (G) mutatja és a körülötte levő barlangokat, gabonasilókat és szőlőpréseket, amelyek az ókori Názáretből valók (1--29), továbbá a templomok alaprajzát a következő történeti sorrendben:

 

1. (Pontozott sáv) A zsidókeresztények 2--3. századból való istentiszteleti helyének déli fala egy martyriummá átalakított sziklabarlang (F), ahová két lépcső vezet le; a déli lépcső előtt a baptisztériumként használt vízmedence (B).

 

2. Az 5. század első feléből való bizánci templom (hálózott sávok). Alapfalait csak részben sikerült megtalálni. A főhajó (H) 19,5 m széles volt, apszis zárta le. A 15,35 m hosszú és 2,85 m széles déli mellékhajóhoz (5) csatlakozott a bizánci kolostor (Kl). A hajó meghosszabbításában volt a sekrestye (Sa). Az északi mellékhajó az Angyali Üdvözlet grottájával (G) és a martyriummal (F) volt határos, de ezek akkor még kívül voltak a templom épületén. A templomban talált mozaikmezőben a Krisztus-monogram (M) a martyrium felé néz, amelynek előterében a Konon-mozaik van (K). Nyugat felől a templom előtt egy 20,5 m hosszú és 16 m széles átriumot alakítottak ki (A). SZENT KONON vértanú Július 2. vagy július 3. +Magüdosz, 251. (vagy a következő évek) március 6. Az Egyház egy kertészt is vértanúi közé számít: Konont, a kisázsiai Pamfiliában lévő tengerparti város, Magüdosz császári kertjeinek egyszerű munkását. Konon életéről csak azt tudjuk, hogy Názáretből származott és Jézus rokonai közé számította magát, s hogy jámbor és szilárd jellemű keresztény volt.

 

65. kép. Az Angyali Üdvözlet templomának alaprajza, Názáret (B. Bagatti OFM rajza)

 

3. A keresztesek temploma magába zárta a bizánci templomot és az Angyali Üdvözlet barlangját is. A templom 75 m hosszú, 35 m széles, háromhajós volt, és mindegyik hajót 6--6 boltszakasz fedte. A hajókat félkör-apszisok zárták le, mindegyik előtt nyújtott előtér volt. Mindegyikben megtalálták az oltárok alapjait. A főhajó apszisának első részét a sziklába vágták, s bevésték sok kőfaragó jelét, többek között az ,,Ogier'' nevet is. A baloldali mellékhajó apszisának hatalmas faltömbjében vezetett fel a lépcső a felső szintre. A belső tér tagolását a pillérek elhelyezéséből láthatjuk. A baloldali pillérek közül a hatodik (16 oldalú) pillér alapja épen maradt. Az ötödik pillér a sziklabarlang előterének falán áll (F). A román stílusú belső díszítés gazdagságáról szobortöredékek vallanak.

 

4. A negyedik templom helyét csak szaggatott vonalakkal jelzi a rajz. A ferencesek 1730-ban emelt szükségtemploma a keresztesek templomának romjaira épült. A 22 m hosszú és 17 m széles épület magába foglalta az Angyali Üdvözlet barlangját. A barlang felső részén a sziklát márvánnyal borították be és az oltárt itt állították fel. A barlangba széles lépcsőn lehetett lejutni.

 

5. 1960--69 között új bazilikát építettek. Ez a templom a keresztesek templomának alaprajzát követi, kivéve a nyugati oldalt, ahol a homlokzat 5 méterrel beljebb van, mint a keresztesek templomáé volt. A két egymás feletti templom kívülről egyetlen hatalmas kockának látszik, amely 44 m hosszú, kb. 27 m széles és 20 m magas. Keletről és nyugatról épületek veszik körül. Az altemplom főbejárata a nyugati homlokzatban nyílik. A kupolát, amely az Ige megtestesülésének helye fölé borul, nyolcszögletű dob tartja. A tervezőnek az volt a szándéka, hogy a régebbi épületek maradványait a hagyomány tanúiként mind fölhasználja az új templomhoz. Ezért az altemplom padlószintje azonos a bizánci temploméval. Keleti részéből 7 lépcső vezet le egy nyolcszögletű, enyhén lekerekített, 20 x 8 méteres helyiségbe, amely az első zsinagógatemplom szintjén van. Ez a tér foglalja magába a szabadon álló Angyali Üdvözlet barlangját, s az előtte fekvő területet, amelyen a hagyomány szerint Szűz Mária háza állt. Nagy, négyszögletű oltár áll a térség közepén, és jelzi az egész szentély középpontját. Ehhez képest a felső templom 9 méterrel magasabban van. Egy 7,5 m átmérőjű, csillagformájú nyílás a felső templomból is láthatóvá teszi az altemplom szent helyeit. Efölött kb. 40 m magasban borul a hely fölé a nyolcszögletű dobra emelt kúp formájú kupola. A felső templom főbejárata az északi homlokzatban nyílik, amely elé a templom szintjével egymagasságú, trapézformájú teret képeztek ki. Ez a nagy terasz óvja a régi Názáret feltárt településmaradványait.

 

Barlang          Alaprajz - Barlang - A Barlang alaprajza

 

66. kép. Az Angyali Üdvözlet barlangja

 

Az évszázadok nem múltak el nyomtalanul a barlang fölött, amelyet a megtestesülés misztériuma tett szentté. A kép a grotta jelenlegi állapotát mutatja az új bazilika altemplomában. A zárójelbe tett számok a következő, 67-es ábrára hivatkoznak. A barlang ,,történetének'' jobb megértéséhez jó lesz a hagyomány adatainak szemmel tartása.

 

Az Angyali Üdvözlet barlangjáról az első adat 1106-ból való. Az orosz Dániel apát meglátogatta ezt a szent helyet, és úgy találta, hogy az Angyali Üdvözlet oltára -- egy oszlopon nyugvó márványlap -- a keleti apszisban (1) áll; József sírja a nyugati bejárat bal oldalán (2), a Szent Szűz szobácskája pedig a déli falnál van, amelyen keresztül ma a bejárat nyílik a barlangba.

 

A korábbi zarándokbeszámolók a 6--7. századból csak a templomról emlékeznek meg, amely ott áll, ,,ahol a ház van, amelybe belépett a Szent Szüzet köszöntő angyal'' (Arkulf 670-ben). Ezért meg kell kísérelnünk, hogy a köveket bírjuk szóra.

 

A konstantini bazilikából, amelynek főhajójában a betemetett keresztelőmedence (B) felett egy Krisztus-monogramot tartalmazó mozaik van (M), lépcső vezetett le a barlang felé először abba a térségbe, amelyben a Konon-mozaik (3) van. (Kononról.) A mozaik a zsákszerű barlang felé irányul, amely a legújabb ásatási eredmények szerint a zsidókeresztények martyriuma volt. Azok a freskómaradványok, amelyeknek szimbólumai a zsidókeresztények számára a paradicsomot jelentették, biztossá teszik ezt a feltevést. A martyrium előterében négyszög alakú mozaik volt a padlón (4) Krisztus-monogrammal.

 

Szent Konon

 

A Konon-mozaikhoz keleti irányból csatlakozik az ,,Angyalkápolna'' (5): 2,7 m széles, s a hosszát 1730-ban a negyedik templom építésekor 0,91 m-rel 7,7 m-re nyújtották meg.

 

Mikor vághatták a sziklába ezt a szögletet? Mária házának is része volt már? Nem tudjuk, mert a régészek képtelenek határozott választ adni a kérdésre. Csak annyit tudunk mondani, hogy a közvetlen közelben emberi lakás nyomai vannak, s a hely már a legkorábbi időkben különleges tisztelet tárgya volt. Még 1895-ben találtak régi freskómaradványokat a ,,Gábriel-oltár'' alatt. Ez az ,,Angyalkápolna'' északnyugati sarkának meghosszabbításában állt. Az Angyali Üdvözlet barlangjának keleti apszisában szintén találtak mozaik-nyomokat (1). Nem lehetetlen, hogy ez a négyszögletes tér az első istentiszteleti hely tartozéka volt, s a grottával és a martyriummal együtt alkotta a szentély egészét. Az ,,Angyal-kápolna'' északi sziklafalát csak 1500 körül törték át, hogy széles bejáratot nyerjenek az Angyali Üdvözlet barlangjához. Az eredeti bejárat a Gábriel-oltár mögött volt, s B. Vlaminck épp nemrég fedezte fel: a keresztesek templomának ötödik pillére alatt két oszlop között vezetett le (6--7) a grottába. A két májvörös, porfír oszlop tartotta a sziklamennyezetet, amely fölé a keresztesek a templomuk északi mellékhajóját emelték. Az elöl álló (6) oszlopot félig befalazták a pillérbe. Ezt az oszlopot Gábriel arkangyalról nevezték el. A másik (7) oszlop helyét már a keresztesek előtt Szűz Mária emlékezetének szentelték. Az akkori hagyomány szerint Mária itt állt, amikor a keleti apszis helyén megpillantotta az angyalt (1). A grotta mintegy 7 m hosszú, 6 m széles és 3 m magas. A mennyezet egy darabját az északi oldalon kővel falazták ki. A barlang északi és déli felének padlószint különbségét két lépcsőfokkal kiegyenlítették. Keleti oldalát a sziklába vájt apszissal (1) bővítették, s Dániel apát tudósítása szerint az Angyali Üdvözlet oltára itt állt. A ferencesek az 1730-as építkezéskor az oltárt beállították a barlang közepére (8), hogy a barlangba lépő mindjárt láthassa. Az oltár menzája alatt a márványlapon e felirat olvasható: ,,VERBUM CARO HIC FACTUM EST -- Az Ige itt lett testté!'' A grotta északi részét Szent József emlékének szentelték. Oltára az északi kiszögellésben állt. Amikor 1624-ben a sziklafalban itt, az északi oldalon lépcsőt vágtak, a Szent József-oltárt az Angyali Üdvözlet-oltár háta mögé tették, s fallal választották el.

 

A legutóbbi újjáépítéskor arra törekedtek, hogy a természetes viszonyokat és a régi épületmaradványokat a lehető legjobban láthatóvá tegyék. A kép közepén levő négy gyertyatartó oszlop nagyon megkönnyíti a rajzon való tájékozódást. E négy oszlop mögött helyezkedik el az ,,Angyal-kápolna'' (5). A bejárattól balra áll Gábriel arkangyal oszlopa (6), s egy faldarab felett látszik Mária oszlopa (7). A barlangtól jobbra áll a VI. pillér tizenhatszögű alapja. A képen a IV. pillér is látható és a háttérben húzódik a keresztesek templomának hatalmas, 3,6 m vastag északi fala is. Baloldalon egy falrészlet mögött van a Konon-mozaik (3), s mögötte a martyrium (2). Az előtérben álló oltár (9) a 2--3. századi szentély helyére emlékeztet, s tőle jobbra a bizánci bazilika apszisa látszik.

 

Nem tudhatjuk, hogy a grotta eredeti formája milyen volt. Az egymás után rombadöntött templomok azonban mind a mai napig megőrizték a Megtestesülés misztériumának helyét.

 

A Barlang alaprajza          Alaprajz - Barlang - A Barlang alaprajza

 

67. kép. Az Angyali Üdvözlet barlangjának

                     alaprajza

1 a keleti apszis

 

2 a martyrium

 

3 a Konon-mozaik

 

4 a martyrium előtere

 

5 az Angyal-kápolna

 

6 Gábriel oszlopa

 

7 Mária oszlopa

 

8 az Angyali Üdvözlet oltára

 

9 az új oltár

 

B a keresztelőmedence

 

M mozaik a Krisztus-monogrammal

 

IV, V, VI a keresztesek templomának pillérei

 

 

Régi alaprajzok

          Alaprajz - Barlang - A Barlang alaprajza

<< Názáret <<    

--------------

G. KROLL könyve szerint: