Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz

Jerikó - Krollnál

<< Jerikó <<     

 

Jerikó környéke             Jerikó környéke - Pusztaság - Légifelvétel - Városfalak - Újszövetségi Jerikó - Téli palota - Fogadóterem - Fürdő - Jeruzsálemi út - Betánia

 

127. kép. Jerikó környéke és a Jordán völgyének déli vége, továbbá a Jeruzsálembe vivő út

 

Pusztaság

 

217. kép. Az Efraimtól keletre elterülő pusztaság

 

A kelet felé lejtő hegyek fölött messzire ellátni: a kép előterében a kopár mészkőhegységet és a Jordán völgye felé futó száraz völgyeket látjuk. A kép közepe táján keresztben húzódó sötét vonal a Jordán medre; a háttérben a kelet-jordániai hegyek látszanak.

 

Légifelvétel             Jerikó környéke - Pusztaság - Légifelvétel - Városfalak - Újszövetségi Jerikó - Téli palota - Fogadóterem - Fürdő - Jeruzsálemi út - Betánia

 

218. kép. A régi Jerikó romjai és a Heródes által épített város lóversenytere (hippodromja)

 

A kép jobb felének közepén látható egy 300 m hosszú és 160 m széles, tojásdad kiemelkedés, a Tell-esz-Szultan, az ókori Jerikó romjait magában rejtő domb. A felszínen látható árkok a régészeti feltárások nyomai. Már az eddigiek során is többször találkoztunk a ,,tell'' névvel és a ,,dzsebel''-lel is. A kettő között az a különbség, hogy a ,,dzsebel'' hegyet, dombot jelent, amely geológiai képződményként jött létre. A ,,tell'' ezzel szemben olyan domb vagy kis hegy, amelynek létrejöttében az embernek is szerepe volt. Lássuk csak, hogyan.

 

Az ősi települések források mellett keletkeztek, kedvező természeti környezetben. Mikor már városokat építettek, azokat fallal vették körül. Ha valami természeti katasztrófa vagy ellenség pusztította, lerombolta a házakat, a szél és az eső hamarosan elegyengette a falon belül a terepet. A felszín homokká és porrá omlott, a mélyben lévő alapfalak azonban konzerválódva megmaradtak. Ha egy következő nemzedék újra benépesítette a helyet, egyszerűen ráépítettek a régi település romjaira. Ha sorozatosan ismétlődött a pusztulás és újjáépítés, a felszín egyre magasabbra emelkedett, a domb, a ,,tell'' egyre nőtt. Az egyes építési periódusok úgy maradtak meg a dombon belül, mint egy torta rétegei.

 

Jerikóban 20 méter magas a romokból felmagasodott domb. Tőle jobbra, azaz keletre látszik az Elizeus-forrás oázisa. A dombtól délkeleti irányban induló út határolja a forrás területét és a mai város, Eriha felé tart.

 

Az a Jerikó, amelyben Jézus is járt, a dombtól délnyugat felé, 2 km távolságban állt. A kép alján, pontosan középen látszik a hippodrom északi fordulója. Ezt Nagy Heródes építette. Ebben a hippodromban akarta a nővérével lemészároltatni Heródes a sok előkelő zsidót, hogy halálakor gyász legyen az országban. A felvétel a reggeli órákban készült. A kép alsó széle délkeleti irányban áll.

 

Városfalak             Jerikó környéke - Pusztaság - Légifelvétel - Városfalak - Újszövetségi Jerikó - Téli palota - Fogadóterem - Fürdő - Jeruzsálemi út - Betánia

 

219. kép. Az ószövetségi Jerikó.

 

A háttérben a ,,Kísértés hegye''. A tudósok valószínűnek tartják, hogy Jerikó neve annyit jelent, mint ,,Út'', s különös, hogy éppen ebben a városban lehet 10 000 évre visszamenőleg figyelemmel kísérni az itt élt emberek életét. Kathleen M. Kenyon 1952--58 között itt próbálta ki tökéletesített rétegvizsgáló módszerét, és nagy sikert ért el.

 

A módszer lényege az, hogy az egész terület feltárása előtt kutatóárkokat nyitnak, és előzetesen megállapítják az egymás felett fekvő rétegek sorrendjét. A dombot három ponton ,,lékelték'' meg: északon, délen és középütt, mégpedig úgy, hogy a várost bekerítő falat mindegyik ponton érintették. A képen a középütt nyitott árok és a tőle nyugat felé eső terület látható (l. a 218. képet).

 

A függőleges kutatóárokban feltárult a város története. A legfelső réteg Kr. e. 1550 körül épült, a legalsó, nyers sziklára támaszkodó épületek Kr. e. a 8. évezredből valók. A korai bronzkori városra (Kr. e. 3100--2300) feltűnően erős védelmi rendszer jellemző. A kép jobb oldalán álló falban több fal áll egymás fölött. Napon szárított agyagtéglákból épültek. A középső bronzkor kezdetén (Kr. e. 2200) szerte Palesztinában, így Jerikóban is, új védelmi forma jelent meg: meredek sáncokra emelték a téglafalakat. Három ilyen védelmi vonal bukkant elő ebben a kutatóárokban. A harmadik sánc, amelynek oldalát gondosan kirakták kövekkel, 4,75 m magasságig megmaradt. Az egyiptomiak Amoszisz fáraó idején (Kr. e. 1552--1527) rombolták le.

 

A dombról szabad kilátás nyílik a Dzsebel-Karantal felé. Meredek oldallal 348 m magasba emelkedik a Jordán völgyéből a csupasz sziklahegy. A 12. század óta él a hagyomány, hogy ez volt a Kísértés hegye. A szinte függőleges sziklafal félmagasságában mint valami fecskefészek függ egy ortodox görög kolostor. Már a 4. században éltek itt bizánci remeték. Fenn a csúcs 100 x 40 méteres platóján állt a Makkabeusok erődítménye, Dok vára. Mivel a csúcs nyugat felől is meredeken kiemelkedik a környezetéből, megközelítése igen nehéz volt. Oszloptöredékek, ión oszlopfők és egyéb épületmaradványok emlékeztetnek a tragédiára, amikor Kr. e. 135-ben Simon főpapot és két fiát a veje, Ptolemeusz egy ünnepi lakoma csapdájába csalta, és megölette őket (1Mak 16,11--16). A vár helyére bizánci templomot építettek, néhány pillértöredék jelzi a helyét. Az első világháború előtt elkezdték az újjáépítését, de félbeszakadt. A hegytetőről nyugat felé végig lehet látni a júdeai hegyeket egészen az Olajfák hegyéig.

 

Újszövetségi Jerikó             Jerikó környéke - Pusztaság - Légifelvétel - Városfalak - Újszövetségi Jerikó - Téli palota - Fogadóterem - Fürdő - Jeruzsálemi út - Betánia

 

220. kép. Az újszövetségi Jerikó

 

Néhány pálma még ma is jelzi a ,,Pálmák városának'' egykori helyét a Vádi-el-Kelt torkolatánál, a Jordán völgyében. Josephus szerint az öntözött terület 70 stádium hosszú és 20 stádium széles volt, azaz több mint 45 négyzetkilométeres terület volt. A vizet öt vízvezeték hozta a hegyekből a városba és környékére. Kettő közülük az Ain-Fara forrásvizét hozta, és 12 km hosszúságban kígyózott Júdea hegyei között. A vízvezetékből hatalmas víztárolóba gyűjtötték a vizet, amelyet ma Birket-Musza-nak hívnak. Ebbe a medencébe torkollott a másik három vízvezeték is, amelyek az Ain-Keltből hozták a vizet.

 

A kép előterében a heródesi paloták helyén végzett feltárás területe látható, a háttérben lévő legmagasabb csúcson állt egykor Kyprosz erődítménye.

 

Téli palota             Jerikó környéke - Pusztaság - Légifelvétel - Városfalak - Újszövetségi Jerikó - Téli palota - Fogadóterem - Fürdő - Jeruzsálemi út - Betánia

 

222. kép. A Tulúl-Abu-el-Alayik területén végzett feltárások

A terület vázlatos térképe a feltárt épületek alaprajzával (J. L. Kelso és J. B. Pritchard 1951. és E. Netzer 1973. szerint)

 

222.1. A Hasmoneusok téli palotája - 2. tell.   Nagy Heródes téli palotája - 1. tell.

1 központi épület

2 pavilon

3 vízmedence

4 a régi palota

5 magánvilla (1. tell)

6 exedra és kertek

7 új palota és fogadóterem

8 medence

 

A területet 1950--51-ben két amerikai régész, J. L. Kelso és J. B. Pritchard kutatta át. A vádi északi oldalán, a 2. számú tellen jelentős méretű téglafalakat és egy négyszögletes torony maradványait fedezték fel. A déli oldalon lévő, 1. számú tell körül pedig kibontakoztak az újszövetségi Jerikó maradványai. A feltárások során sok kerámiamaradvány került felszínre a késői kőkorszakból és a korai bronzkorból. Ez annak bizonysága, hogy ezen a területen már Kr. e. a 3. évezredben lakott település volt, de városfalat az 1. tell körzetében nem találtak. Az itt élő emberek valószínűleg sátrakban laktak. Utánuk a hely sokáig pusztaság volt, egészen a hellén korszakig, amikor már erődítménymaradványok tanúskodnak az akkori életről.

 

Az 1973-ban E. Netzer jeruzsálemi régész által irányított feltárás eredményei alapján néhány korábbi feltételezést és a belőlük levont végkövetkeztetéseket helyesbíteni kellett. Így pl. J. L. Kelso véleménye, mely szerint a 2. tellen talált négyszögletes alapfalak a Threx vagy a Taurosz maradványa lenne, nem igazolódott. További nagy meglepetést okozott a Hasmoneusok téli palotájának fölfedezése, amelyet az amerikai régészek nem vettek észre.

 

 

Ez a téli palota a Vádi-el-Kelt északi oldalán állt, és a 2. tell tetején egy központi épületből, egy különálló, kisebb pavilonból és vízmedencéből álló együttes volt (1, 2, 3). A kb. 50 x 60 méteres központi épület külső fala, amely itt-ott 6 méteres magasságig áll, egy hatalmas udvart kerít körül. A falakon freskó- és stukkómaradványok voltak láthatók. A főépülettől északkeletre egy 34 x 20 méteres medence állt. A víz 6 km hosszú vezetéken érkezett ide az Ain-Dukból. A medence 4 méter mély volt, és egy 6 méter széles fal osztotta ketté. Három oldalról kövezett út vette körül. A környékét valószínűleg díszbokrok és virágágyak díszítették. A medence déli oldalán álló pavilon feltehetően a fürdő kiszolgáló helyisége volt.

 

A területen talált pénzek Antigonusznak, az utolsó hasmoneus uralkodónak az idejéből (Kr e. 40--37) valók. Antigonuszt a rómaiak Antiochiában kivégezték. Más nyomok ellenben egészen Alexander Janneuszig visznek vissza (Kr. e. 103--76). Úgy látszik, hogy Nagy Heródes uralkodásának kezdetén még ebben a palotában lakott. Talán ez a medence egyike azoknak, amelyekről Josephus beszél, amikor elmondja Arisztobulosz főpap meggyilkolását.

 

 

Néhány évvel később Heródes a vádi déli oldalán építtetett fel egy másik palotát, amely kielégítette igényeit (4). Egy 87 x 46 méteres épületben fogadóterem, lakóhelyiségek és fürdők vettek körül egy nagy, központi udvart, amelynek déli oldala nyitott volt a Holt-tenger felé. De a hatalmában és tekintélyében megerősödött Heródes még ennél is többre vágyott, és az addigi épületektől egészen eltérő formában, a lehető legnagyszerűbben tervezte meg új téli palotáját:

 

Először összehordatott egy mesterséges dombot (ez az 1. sz tell, l. az 1. kép jobb felső sarkában). A domb jobb oldalán, pillérekre állított 50 méter hosszú, meredek lépcső vitt fel a dombtetőre. Fenn négyszögletes alapfalakat találtak, de a falakon belül a teret kör alakban képezték ki (5). Vajon ez lehetett a király magánvillája? Innen felülről mindenesetre az egész környék különleges látványt nyújtott.

 

Az 1. telltől északra, a vádi déli oldalán egy 113 m hosszú falat szabadítottak ki a földből, amelynek mindkét végén derékszögben egy-egy oszlopcsarnok indul. A fal egyenlő részekre van tagolva: közepét egy exedra jelenti, s tőle jobbra is, balra is 25--25 fülke áll, szögletes és félkörös formákban váltogatva egymást. Az exedra olyan, mintha szabadtéri színpad lenne, s a domboldalban mintha a nézőtér üléssorai emelkednének lépcsőzetesen fölfelé. E feltevést azonban cáfolják azok a virágcserepek, amelyeket eredeti helyükön találtak meg, s inkább egy teraszosan kiképzett virágoskertre utalnak. Az exedra előtt medence állt. A kert északi fala, amelyből csak az északnyugati sarkon maradt meg egy darab, a vádival párhuzamos volt.

 

Fogadóterem             Jerikó környéke - Pusztaság - Légifelvétel - Városfalak - Újszövetségi Jerikó - Téli palota - Fogadóterem - Fürdő - Jeruzsálemi út - Betánia

 

222.2. Heródes téli palotájának fogadóterme. A jobb felső sarokban az összehordott domb (1. tell).

 

A kerttől keletre 1973-ban felfedeztek egy 90 x 42 méteres medencét (8). A többi épülethez viszonyítva ferde a tengelye, ezt valószínű a felszíni adottságok kényszerítették így. A kert és a medence között híd ívelt át a vádi északi partjára, ahol a téli palota főépülete állt (7). Ezt az északi részt a vádi szinte pontosan felébe vágta. A lejtőt fel kellett tölteniük, hogy az északi szárny részeit (két udvart, egy nagy fogadótermet, fürdőket és lakóhelyiségeket) fel tudják építeni. A fogadóterem egykori szépségéről a padlózat lenyomata tanúskodik, amelynek márványkövei ugyan elvesztek, de az alapot adó malterban a lenyomatuk ott maradt (l. 1. kép). A 29 m hosszú és 19 m széles fogadási csarnokba 5 méter széles bejárat vezetett. A csarnokot három oldalról oszlopok vették körül. A márványlapokhoz hasonlóan az oszlopok is elvesztek az idők folyamán (elpusztultak vagy máshová szállították őket), a lábazatuk nyomaiból azonban számukra is, nagyságukra is következtetni lehet. A képen is látható, hogy a csarnok közepén a padló nem malterba ágyazott márványlapokkal, hanem (néhány mozaikszem tanúsága szerint) mozaikkal volt lerakva.

 

Fürdő             Jerikó környéke - Pusztaság - Légifelvétel - Városfalak - Újszövetségi Jerikó - Téli palota - Fogadóterem - Fürdő - Jeruzsálemi út - Betánia

 

222.3. Frigidarium (hidegvizes fürdő), amelynek római technikájú falazása (opus reticulatum) egész Keleten egyedülálló

 

A fogadóteremhez kelet felől udvar csatlakozott, amelyet három oldalról korinthusi oszlopok kerítettek be. A negyedik oldalon apszis állt. Ennek az udvarnak az északi oldalán volt a római rendszer szerint épített fürdő (2. kép). A római minta szerint frigidáriumból (hideg fürdő), caldariumból (forró fürdő) és más szükséges helyiségekből állt. Az építőnek természetesen arra is volt gondja, hogy a fürdő mellett egy kis bárt nyisson. A 8 méter átmérőjű, köralakú frigidárium oldalában négy félkörös fülke nyílott. A fényképen nagyon jól lehet látni az opus reticulatum különleges falazási módját.

 

Az épületek korát a bennük talált pénzek alapján lehet meghatározni: 12 érme származik Nagy Heródes idejéből; 22 Archelausztól, 3 a római helytartóktól és 5 I. Heródes Agrippától. A régészeti leletek összhangban állnak azzal, amit Josephus Jerikóról ír. De röviddel Nagy Heródes halála után (Kr. e. 4.) a galileai Ezekiás fia, Júdás betört a palotába, majd a király egyik rabszolgája, Simon felgyújtotta. Archelausz építette fel újra atyja palotáját.

 

Jeruzsálemi út             Jerikó környéke - Pusztaság - Légifelvétel - Városfalak - Újszövetségi Jerikó - Téli palota - Fogadóterem - Fürdő - Jeruzsálemi út - Betánia

 

223. kép. A Jerikóból Jeruzsálembe vivő út a Vádi-el-Keltben (vö. a 127. képpel a 211. oldalon)

 

A zsoltáros a ,,Halál árnyékának völgye'' névvel illeti a mély szakadékot, amelynek meredek, déli falában (a képen a szakadék bal oldala) vezetett le az út Jeruzsálemből Jerikóba. Ha valaki figyelmesen nézi ezt a képet, megérti a zsoltárt: ,,Ha a halál völgyében járok is, nem félek a rossztól, mert te ott vagy velem'' (22,4).

 

A Jordán nyugati oldalán leginkább ebben a völgyben mutatkozik meg a természet nyers vadsága. A szakadék néhány helyen olyan szűk, hogy az egymás közelében álló hegyfalak közé csak néhány percre szökik be a napsugár, és lenn a mélyben a téli időszakban patak zúgása hallatszik. Ez Júdeában az egyetlen olyan völgy, amelyben több forrás is fakad. Nyilvánvalóan ez a magyarázata annak, hogy Heródes éppen ennek a völgynek a kijáratához építette két palotáját. A forrásvizet vízvezeték vitte végig a szakadék oldalában (l. a baloldali sziklafalon az út alatt). Lenn a síkságon aztán csővezeték osztotta szét a palotákhoz a vizet. Ezzel töltötték fel a nagy medencéket és a kerti tavakat, majd tovább vezették a híres balzsamültetvények öntözőcsatornáiba. A vízvezeték maradványai még ma is ott kígyóznak a Halál völgyének oldalában.

 

Betánia             Jerikó környéke - Pusztaság - Légifelvétel - Városfalak - Újszövetségi Jerikó - Téli palota - Fogadóterem - Fürdő - Jeruzsálemi út - Betánia

 

224. kép. A Jerikóból Jeruzsálembe vezető út vége, Betánia és a Templomtér

 

A légifelvétel kelet felől készült, kora délutáni órában, 3000 m magasból. A Jeruzsálemtől délkeletre fekvő területet látjuk, az Olajfák hegyének utolsó, déli nyúlványait és a júdeai pusztaság felé lejtő száraz völgyeket. A kanyargó, keskeny fehér sáv a Jerikóból jövő út utolsó szakasza: a kép alsó szélétől a Vádi-el-Hodban kapaszkodik felfelé és Betánia felett érkezik meg Jeruzsálembe. Betániát a 226, 2. sz térkép segítségével meg lehet találni a képen. A jobb felső sarokban a Templomtér és a Szikladóm déli része, tőle délre a Géhinnom- és a Kidron-völgy találkozása látszik. E két völgy folytatását jelenti a Vádi-en-Nar, amely az Olajfák hegyének legdélibb nyúlványának lábánál elhaladva a Holt-tenger felé tart.

 

             Jerikó környéke - Pusztaság - Légifelvétel - Városfalak - Újszövetségi Jerikó - Téli palota - Fogadóterem - Fürdő - Jeruzsálemi út - Betánia

<< Jerikó <<     

-----------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Jerik%C3%B3 

G. KROLL könyve szerint: