Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk
(Szentföldi utunk) --- << Holt tenger << Masada >> Kumrán >>
(Szentfödi utunk 5. napja, 1994. október 17., hétfő.) A strandolás után sivatagos vidéken haladtunk visszafelé. A keleti oldalon a halmok közt repülőtér lapul meg. A hegyek eltávolodnak a Holt-tengertől. Nyugatnak fordultunk, és már előttünk magasodott a Masadai erősség sziklatömege. A kanyargós út bizarra erodált homokpárkányok közt halad. A felsőbb rétegek keményebbek, talán a benne levő sótól, az alsóbbak lágyabbak. A lágy réteget jobban elmossa az errózió, jobban megmarja a szél, a felső keményebb réteg aztán mint egy széles karimájú kalap ül az alsó oszlopokon, ameddig a súlya miatt az éles pereme le nem omlik. Egy fogadóhoz kapaszkodtunk fel, meglehetős magasra érkeztünk a Holt-tenger szintjéhez képest, innen visz fel a függővasút a fellegvárba. Itt lenn étterem, büfé, bazár van és óriási tömeg. Hatalmas parkolóban sok busz várakozott. Vizet vettünk és sorba álltunk a felmenetelhez a függővasút állomásánál.
A Massadát körülvevő tájék részletei
Massada a levegőből
A júdeai sivatag a Holt tenger felől nézve hatalmas fennsíknak tűnik. A szárazság (évi néhány milliméter eső), az ember (aki mindent letarol, eltüzel) és az ember nyájai (melyek mindent le legelnek) kopár kőtengerré pusztították ezt a vidéket is. Az időnként hulló kevés eső, a kopár felületeken összegyűlve aztán az évszázadok során meredek mély völgyeket errodált a kialakuló hegyek köré. Massada fennsíkja a Holt tenger szélén apránként elvált a fennsíktól és magányos sziklatömbként, védett, nehezen megközelíthető sziklavárként kínálkozott biztonságos lakóhelynek, jól védhető objektumnak. Az erősséget Jonathas főpap építette, Heródes pedig bevehetetlenné fejlesztette. Amikor Titus elfoglalta Jeruzsálemet, Eleazar csapataival ide vonult vissza. Flavius Silva ostrom alá vette, és a szemközti tetőről indulva, a közben levő völgybe egy hatalmas merőleges töltést építve szintben tudta az ostromgépeket a várfalakhoz vinni. Öldöklő rohammal támadták meg a rómaiak a fennsíkot de az elfoglalás előtt a zsidók tömeges öngyilkossággal (és egymás legyilkolásával) családjukat is, egymást is megölték. A várat -- az élelmiszerraktárak kivételével -- a zsidók még az utolsó pillanatban felgyújtották. Csupán két asszony, meg pár gyermek menekült meg a mészárlásból, egy gabonaraktárban megbújva. Az 5. században bizánci szerzetesek költöztek a romok közé. A romokon a XX. század elején egy Sebbah nevű település állt. A romokat nemzetközi régész kollektíva tárta fel, nagyon alapos, de igen áldozatos munkával.
Drótkötélpálya visz fel a tetőre, bár a legvakmerőbbek a szerpentines kapaszkodót is megkockáztathatják.
A függővasút ragyogó kilátást nyújtva repít fel a Holt tenger felett 441 m-re levő tetőhöz. Ezzel már csaknem 50 méterrel vagyunk a tenger szintje felett. Fentről csodálkozva néztünk le a masszívum oldalán izzadó merész turistákra, akik -- néhányan -- halálmegvető bátorsággal, nappal és hőséggel dacolva igyekeztek felfelé a kopasz hegyoldalban kígyózó két szerpentinen és lépcsőn.
Iszonyatos lehet egy ilyen túra, hisz még a pihenőhelyeken sincs árnyék. Kiszállva a kötélvasútból a tetőig lépcsőkön kapaszkodunk fel, de ez a két emeletnyi út már árnyékot adó védőtető alatt vezet, vagy a sziklabevágás hűvösében. Útközben egy hatalmas üregébe néztünk be, ami a lépcső mellett tátongott. Megcsodáltuk a régiek gigászi küzdelmét az életért, komfortért és luxusért, hiszen itt sok ember élt, főzött, fürdött egy víz nélküli sziklafennsíkon. Azt a vizet vagy össze kellett gyűjteni itt fenn, de a nagyobbik részét valószínűleg fel is kellett ide hozni, valahonnan, talán nem is túl közelről... Ilyen gondolatokkal töprengve folytattuk utunkat a fennsíkra.
Massada vázlata, a fennsík térképvázlata és a királyi palota teraszos elrendezése.
A lépcsők végén kezdődik a tulajdonképpeni régészeti terület. A pénztár után sík, kissé dimbes-dombos tágas térségre jutunk, a fennsík rombusz alakú, legnagyobb átlóiban mérve 200x600 méteres. A sík területen körben falmaradványok látszanak, helyenként építmények nagyon épen maradt, vagy tán restaurált romjai, az északkeleti oldalon a fellegvár maradványa magaslik. Körbe jártunk a falakon.
Római tábor maradványa -- A fennsík a levegőből -- Az ostromrámpa maradványa
A nyugati oldalon láthatók az ostromfal maradványai. Egy hatalmas hegygerincet építettek a rómaiak a nyugati domboktól a fennsíkig, hogy megrohamozhassák és elfoglalhassák a magaslatot. A fennsík alatti szinteket, ciszternákat szerpentinek kötik össze. Körben, a hegy alatti síkon a mai napig is világosan kirajzolódik a római táborok nyoma. Egyenes vonalú falmaradványok nyomai látszanak innen felülről, itt-ott négyszögletes, szintén körülkerített kis terekkel. A nyolc tábort, amelyek blokád alatt tartották Masadát 5 kilométer hosszú fallal kerítették be a rómaiak, hogy se ki, se be, élő ne juthasson.
A fennsík a levegőből
A királyi palota a fennsík teraszain
A függővasút végállomásától rámpán lehet a fennsíkra jutni. -- A királyi palota a levegőből. -- A fennsík az ostrom-rámpával
Kilátás a várfalakról. -- Csoportunk a bejárattól igyekszik a palota maradványaihoz.
Feltárt épületmaradványok
Egykori építmények, tornyok, raktárhelyiségek.
Kilátás a szirtekre, melyek tetején a falak álltak.
Ősi zsinagóga.
Melegvizes fürdő
Fűtési rendszer és ciszterna
Fenn óriási ciszternák tárolták a messziről ideszállított, vagy az itt összegyűjtött vizet. A vizet természetesen nem csak ivásra használták. Teljesen római mintára készített díszes fürdők biztosították a luxust, még itt is. A fürdők fűthetők voltak, a palotában a padló- és falfűtés teljesen a másút is, mindenütt látható római szabvány szerinti. A fürdő romjai alatt fiatal férfi csontvázát találták meg, mellette egy nőét és egy gyermekét. A nő haja épen maradt a száraz levegőben, hasonlóképen szandálja. A férfi mellett nyílhegyek és egy imakönyv volt. A kutatók feltételezik, hogy esetleg Eleazar volt.
Mozaikok
A király vendégeinek fogadására hatalmas dísztermek szolgáltak, gazdag aranyozással, a márványt tökéletesen utánzó festéssel, padlómozaikkal, impozáns trónteremmel. A trón mellett láthatók a bizonyára díszes baldachint tartó rudak mélyedései. Az égési nyomok még ma is mutatják, hogy minden a lángok martaléka lett. A mozaikok piros, sárga és barna kövekből lettek kirakva. Geometrikus díszítést, vonalakat, köríveket, növényi motívumokat használtak, hogy a zsidók önérzetét ne bántsák. A mozaikok közt azonban láttunk római istennőt ábrázolót is, tehát az önérzet kímélése mégsem volt tökéletes... A zsidó felkelés alatt a várba szorult sok ember, és valószínűleg az itt élők és az utánuk itt élő emberek már nem nagyon méltányolták a művészeti értékeket, a termeket falakkal szétosztották, sok mozaik megsemmisült, vagy megrongálódott ily módon.
Ajtónyílásokon keresztül, vagy az épületek fala felett vezetett állványokról lenézve láthattuk a különböző termeket, lakószobákat, díszítéseket. Az idő sürgetett, sietnünk kellett, idegenvezetőnk szokás szerint nógatott bennünket. Nagy izgalommal, kapkodva cseréltem filmet a fényképező gépemben a nagy rohanás közben. A sietségben a leexponált film kiugrott a kezemből, és már is lenn pattogott az egyik rácsokkal védett díszterem mozaikpadlóján, emeletnyi mélységben, megközelíthetetlen helyen. Kezdtem már lemondani a filmről, mert alul vastag rács tartotta távol a turistákat a teremtől. A filmen 36 pótolhatatlan felvétel. Szerencsére azonban egyik útitársunk mérővesszőjével (2 méteres "zollstockjával") segítségemre sietett, ki tudta kotorni a kincset. Így a film is megmenekült, és én is megkönnyebbültem egy súlyos veszteség tudatától.
A teraszos királyi palota
A romok közt bizánci templom maradványai is láthatók, van egy ősi, 1900 éves zsinagóga is. A fennsík kissé dimbes-dombos. A legmagasabb északi ponton áll a fellegvár, a királyi palota maradványa. Összesen hét palota volt itt a fellegvárban. Az északi szirt alatt három teraszra ereszkedik le a palota. Ezek az alsó szintek valószínűleg pihenés és szórakozás céljait szolgálhatták. Nehéz nekünk laikusoknak megítélni távolról az egyes szintek rendeltetését, de a szép kilátás, a minden napszakban árnyékot biztosító elhelyezkedés a luxusnak és a kényelemnek az illúzióját sejteti. A csupasz sziklák látványa nem tükrözi az egykori fényűzést, de biztosra veszem, hogy itt is arany, márvány és drága kelmék szolgálták a jólérzést.
Épületdísz menorával. -- Szandál-leletek
Pénzérme lelet -- Használati tárgyak -- Egykori tükrök
Fenn a legfelső szinten piciny szobák láthatók, de sok. Ezeknek is érdekes lenne kideríteni a pontos rendeltetését. De ez talán soha sem fog már megvalósulni. A teraszok, lépcsők, csodálatos kilátást biztosítanak, olyan a kép, mintha repülőgépről szemlélné az ember. A nemzetközi kutató tábor Yiagel Yadin vezetésével 1963-1965 között hatalmas munkát végzett, amikor néhány hónap alatt feltárta a világnak ezt a páratlan palotát. Remek ereszkedéssel értünk lenn ismét földet a függővasút gépházánál.
(Szentföldi utunk) --- << Holt tenger << Masada >> Kumrán >>
----------------