Háttéranyag Izraeli utazásunkhoz
Betánia - Krollnál
Térkép Betánia - Barlang - Látkép - Templom - Feltárás - Mozaik - Templomkörnyék - Lázársír - Sírbejárat - Sírlépcső
210. kép. Betánia térképe
Jeruzsálemből két úton lehet eljutni el-Azarijébe: vagy az Olajfák hegyén át Betfáge mellett, vagy a Jerikóba vivő úton. Lásd a fenti 210. számú térképet.
A közeli Jeruzsálem felől érkező út két 90 fokos kanyar után szinte teljesen megkerüli a mai falut. A régi Betánia a mai el-Azarijétől 250 méterrel odébb, az út mentén feküdt, 500 méternyire az útelágazástól. A keleti, déli és nyugati oldalon lévő sírokból a helyiség kis méreteire lehet következtetni. A régészeti leletek ezt a feltevést megerősítették.
A régi Betánia a Rász-es-Sijah egyik nyúlványára épült, amely alacsony nyelvként emelkedik ki a körülötte három oldalról mélyedő völgyek közül. Dél felől a Vádi-Abu-Disz határolja. A sírok, amelyek mind a Kr. u. 70. esztendő előttiek, a régi út mentén vannak. Lázár sírja jelenti a falu keleti határát (l. a 210. képet). Tőle 500 méternyire kelet felé tisztelik a görög kolostorban azt a helyet, ahol az Úr Mártával találkozott. A görögök 1881-ben építették újjá templomukat, amely egy régebbi templom apszisát és falait foglalja magába. A legrégibb templom, amely ezen a helyen áll, a bizánci időből való. Legutóbb újra fölfedeztek itt egy forrást és sok ciszternát, ami annak a jele, hogy a hely vízben gazdag volt.
A zarándok Bernard (870 körül) látott egy nagy medencét (piscina) Lázár sírjától északra; az orosz Dániel apát pedig (1106--7) beszél egy nagyszerű forrásról, amelyhez lépcsőkön kell lemenni. A 7--8. századi zarándokbeszámolók mind magasztalják ezt a vidéket gazdag növényzete, olaj- és fügefái miatt. A déli lejtőkön ősidőktől fogva szőlőt is termeltek, erről a sziklába vágott sajtók tanúskodnak.
El-Azarijéből az út északkelet felé hosszan elnyúló kanyarral ereszkedik alá a Vádi-el-Hodba. Az egyik fordulóban van a Nap-forrás (Ain-el-Hod), amely Józsue könyvében En-Semes néven szerepel (15, 7; 18, 17). A 14. század óta hívják Apostol-forrásnak.
Betánia - Barlang - Látkép - Templom - Feltárás - Mozaik - Templomkörnyék - Lázársír - Sírbejárat - Sírlépcső
211.1-2 lépcső és metszetrajz, valamint 211.3. a graffitó.
211. kép. A betániai sziklabarlang.
1. A barlang lejárati lépcsője belülről nézve
2. A barlang alaprajza (A) és keresztmetszete (B) a ,,Revue Biblique'' 1951. alapján
3. A ,,'' a barlang északi faláról: ,,URAM, ISTENEM, AKI LÁZÁRT FELTÁMASZTOTTAD A HALÁLBÓL, EMLÉKEZZÉL MEG SZOLGÁDRÓL, ASZKLEPIOSZRÓL ÉS SZOLGÁLÓDRÓL, CHIONIONRÓL''
Mészkősziklába vágott lépcsőkön jutunk le a barlanghoz, amely 5,4 m széles, 4 m hosszú; magassága a bejáratánál 3 m, a hátsó falnál 2,2 m. Feltűnő, hogy egy keskeny fallal már nagyon régen két részre osztották a 7 fokból álló lépcsőt, ahogyan manapság egyirányú forgalmat alakítanak ki egy-egy forgalmas lépcsőn. A bejárat előtt a déli és a nyugati oldalon egy-egy 50 cm mély, sziklába vágott gödör van, amelyeket csatorna köt össze a barlang bejáratával, de ott a csatornát kővel elgátolták. A kutatók úgy vélik, hogy valamikor ciszterna volt itt a közelben, de a lépcső építésekor szétrombolták, és a csatorna is elveszítette rendeltetését.
Az 1,65 m magas bejáratot teljesen a sziklába vágták, belül egy kövekből emelt pillér két ,,ajtóra'' tagolja. A bejáraton belül három óriási lépcsőfok (60 cm magasak!) vezet le a barlang szintjéig. Azonban hamar észre lehet venni, hogy ezt a nyaktörő lejáratot egy korábbi lépcső pótlására állították be. Az eredeti lépcső négy fokból állt és a barlang teljes szélességét elfoglalta. A legalsó lépcsőfok és a barlang hátsó fala közötti távolság akkor mindössze 1,45 m volt. Később e lépcsőket kivésték, de nyomai az északi falnál megmaradtak. A barlang alját kikövezték és földet döngöltek rá. Az eredeti padló maradványai itt-ott még megvannak. A padlón is olyan vakolat volt, amilyen az oldalfalakon maradt meg. A kutatások során kiderült, hogy a falakon két vakolatréteg is van. Az alsó, vastag réteg mészből és homokból áll, s ez megfelel annak az anyagnak, amivel a régi ciszternákat szokták kitapasztani. Ez is amellett szól, hogy a barlang eredetileg ciszterna volt. A lépcsők bármilyen vízállásnál kényelmes merítési lehetőséget biztosítottak.
Egy későbbi felújítás során a falon lévő vakolatot kalapácsütésekkel készítették elő egy újabb vakoláshoz. Ezt az új réteget mészből és hamuból keverték. Szemcsésebb az előzőnél, kékes tónusú. Ezzel a második vakolással a barlang rendeltetése megváltozott. Igaz, hogy ezt a vakolatfajtát is alkalmazták Palesztinában ciszternák belső szigetelésére, de ez az újonnan vakolt ciszterna már nem közönséges víztárolásra szolgált, hanem kultikus rendeltetésű volt. Nagyon beszédes tanúi ennek a változásnak azok a falba karcolt feliratok, amelyeket a zarándokok hagytak maguk után a barlangban. A legjelentősebb az északi falon van, és így szól: ,,Uram, Istenem, aki Lázárt feltámasztottad a halálból, emlékezzél meg szolgádról, Aszklepioszról és szolgálódról Chionionról'' (l. a 3. képet).
Később bemeszelték a barlang falait, s ezzel újabb lehetőség kínálkozott a következő zarándokoknak, hogy megörökítsék látogatásukat. Ezt az egyébként ,,ízléstelen'' szokást ebben az esetben dicséret illeti, mert felbecsülhetetlen dokumentumot jelent számunkra. E meszelés alkalmával díszítették is a barlangot: piros festékkel kereszteket rajzoltak a falra, és készítettek egy feliratot is, amelyből sajnos csak néhány betű maradt meg. Egy részén a ,,mosni'' szó betűit lehet sejteni, s ez újra a ciszterna kultikus használatát erősíti meg. E tiszteletteljes használat után a barlang megint profán célokat szolgált, majd feledésbe merült. A profán használat oka az arab hódítás volt, mert ezután (634) egyre ritkábban jártak erre zarándokok. A lakosságot pedig a keresztény érték nem hatotta meg. Ciszternának, raktárnak, majd istállónak is használták. Mivel a belső teret szűknek találták, kivésték a belső lépcsőt és kövekkel rakták ki a padlót. Nem tudjuk, mikor került használaton kívül a barlang. Idők folyamán a törmelék egyre inkább halmozódott benne, s mikor a bejárat eltömődött, el is tűnt a szemek elől. De nemcsak a szemek elől tűnt el, hanem teljesen el is feledkeztek róla, pedig nem sok olyan hely van Palesztinában, amely ennyire elevenen tanúsítaná az első századok hitét.
Látkép Betánia - Barlang - Látkép - Templom - Feltárás - Mozaik - Templomkörnyék - Lázársír - Sírbejárat - Sírlépcső
212. kép. Betánia és a Lázár-templom
A kép előterében áll a ferencesek új Lázár-temploma, amelyet A. Barluzzi tervei szerint 1952--54 között építettek. Mögötte húzódik az a terület, amelyen az első három templom fő és mellékhajói álltak (l. a 214. kép 12. és 13. számát). A romok mögött bal kéz felé egy keresztutca ágazik le, és jól lehet látni, hogy mennyivel magasabb szinten van, mint a templom. Az utca alatt van a II. és a III. templom előcsarnoka és portikusza.
Az utca túlsó oldalán kezdődik a mecset fallal bekerített udvara (18). Az északi falban nyíló ajtó egy teraszra vezet, amelynek bal oldalán áll a képen látható, egyedül álló fa, jobb oldalán van az iskola épülete. A teraszról lépcsőn jutunk le a több méter mélységben lévő udvarra (19). Ez a mecsetben az imádság helye. A déli falban van a mihráb, az imádság fülkéje. Ez mutatja Mekka irányát, amely felé a muzulmánoknak imádkozniuk kell. Az imafülke körüli maradványok arra utalnak, hogy ezen a helyen korábban szakrális épület állt. Amikor a lépcsőket készítették, egy nagy boltozatos kapura bukkantak. Így valószínűnek látszik, hogy ez a gondosan lekövezett udvar és az északi és déli fal jól megmunkált kövei a régi Lázár-templom átriumának voltak részei. Az udvar nyugati felében van el-Azarije szentje, el-Uzer próféta mauzóleuma (20). A mecset új minaretje a második, a keresztesek által emelt templom apszisának (19) és főoltárának helyén áll. Felix Faber (1483-ban) még azt írja, hogy miután meglátogatta Lázár sírját, fölment a főoltárhoz.
A képen jól meg lehet figyelni a domboldal nyugati irányú emelkedését. Lázár sírját ebbe a domboldalba vágták (l. a 210,1. képet).
Lázár sírjának új bejárata annak az utcának a falában nyílik, amelyik az ortodox görögök új templomához vezet fel. A háttérben a minarettől balra, a keresztesek idejéből megmaradt különös alakú romok merednek az ég felé. A két kb. 10 méter magas csonkon jól látszik, hogy az építés nem volt gondos: ahogy érték, úgy rakták egymásra a különféle köveket. E gondatlan felépítménytől élesen elválik a szépen megmunkált kövekből rakott alap. Az épület, amelynek romjairól szó van, 14,8 m oldalszélességű négyszöget foglalt el, a falak 4 méter vastagok! A torony alatt egy 6 méter mély ciszterna van (l. a 215. képet).
Templom Betánia - Barlang - Látkép - Templom - Feltárás - Mozaik - Templomkörnyék - Lázársír - Sírbejárat - Sírlépcső
214.1.
Az I., II., III. és IV. Lázár-templom alaprajza és a domboldal
délnyugat-északkeleti irányú metszete (S. Saller OFM nyomán)
A rajz alsó része néz északra! Így könnyebb a következő képekkel összevetni. A metszet a rajz mellett is feltüntetett A--B irányban készült.
1 az előtér Lázár sírjához
2 Lázár sírjának sírkamrája
3 a régi bejárat
4 az új bejárat
5 az I. templom apszisa
6 az I. templom északi sekrestyéje
7 az I. templom déli sekrestyéje 8 a IV. templom tornya
9 a II. és III. templom északi sekrestyéje
10 a II. és III. templom apszisa
11 a II. és III. templom déli sekrestyéje 12 az I., II. és III. templom északi
mellékhajója
12' a II. és III. templom északi
mellékhajójának nyugati vége
13 az I., II. és III. templom déli mellékhajója
13' ciszterna
14 mozaikpadlós helyiség
15 a II. templom támpillére
16 a II. és III. templom portikusza
17 kijárat az udvarra
18 a mecset udvara
19 a keresztesek második templomának
apszisa
20 kenotáfium (jelképes sír)
21 kripta-mecset
22 a görög kápolna
23 a II. templom kápolnája
24 az apátság épületei
25 bizánci sírokat őrző csarnok
26 keresztfolyosó
27 gazdasági épület, benne olajprés
28 az apátság tornya
29 a IV. templom kupolája
Több Lázár-templom is épült egymás után. Építéstörténetüket azonban csak az 1949-es feltárás után sikerült tisztázni.
A terület, amelyen a templomok épültek, erősen lejt. Ezért a sziklát a nyugati oldalon bevágták, a keleti részt pedig feltöltötték. Az első templomot földrengés pusztította el. Alapfalait öt helyen sikerült azonosítani. Az északkeleti sarkon a fal 17 kősorból állt. Az északi sekrestye keleti falának vastagsága 1,2 méternek mutatkozott. Itt 6,71 m magas töltést kellett készíteni, hogy a templom padlószintjét elérjék. A félkörös, 3 m átmérőjű apszist (5) nagyon erős, szögletes falba foglalták. A kősorok magassága 30--45 cm között változik. Nagy kőtömbökkel dolgoztak: egyik-másik 1,23--1,3 m hosszú, ettől annyira erős a fal. A napvilágra került mozaikmező mutatja, hogy a szentély nemcsak az apszis előtti területet foglalta el, hanem a főhajóba is benyúlott. A szentélyrács elemeit sajnos nem sikerült azonosítani. Az oltár félkör alakú volt. A nagy meglepetést a fő- és mellékhajó mozaikpadlója okozta. Aránylag épségben maradt meg, és így segítségével a templom méreteit nagyjából meg lehet határozni. E mozaikok a 16-os számmal jelzett keresztutca alatt átnyúltak a mecset udvarába (18). Valószínű, hogy észak felé a templom egészen a mecset faláig tartott. 18 m széles és kb. 35 m hosszú volt ez az I. templom.
A természet pusztító erejének az erős, vastag falak sem tudtak ellenállni. A földrengés olyan károkat okozott, hogy új épület emelésére szánták el magukat. Többnyire követték az előző templom alaprajzát: háromhajós, apszissal záródó teret alakítottak ki, az apszis két oldalára két sekrestyét építettek. Már Aetheria (383) panaszkodott amiatt, hogy a templom és Lázár sírja közötti térség szűk, képtelen befogadni az emberek tömegét. E helyszűke késztette az építészeket arra, hogy a nagyon lejtős terep ellenére az egész épületet kelet felé 13 méterrel eltolják. A II. templom hossza 27 m, a szélessége -- mint az I. templomé -- 18 m. Nagyon jó alapot készítettek az új apszisnak (10) a régi templom köveiből és oszloptöredékeiből. Az új, hosszanti falak azonban csak 70 cm vastagok voltak és a régi épület alapjára állították őket, de a főhajót határoló pillérek távolsága szerint pilaszterekkel 1,7 méternyire erősítették meg. A keleti fal, amelyben az apszis volt, sziklára támaszkodott, s 3,54 m magasságig megmaradt. Feltűnő, hogy a falakon nincs nyoma ablaknyílásoknak. Csak a nyugati, főbejárati homlokzaton volt egy boltíves ablak a kapu felett (12'). A templombelső világítását a négy pilléren nyugvó kupola biztosította. A padlót az I. temploménál egyszerűbb, geometriai mintákkal rakott mozaik borította. A padlószint 60 cm-rel volt magasabban az I. templom padlójánál, ezért jól záró takaró gyanánt sértetlenül megóvta az első mozaikpadlót, csupán az új pillérek alapjai miatt bontották fel az alattuk lévő részeket.
A templomba az előtte álló portikuszból (16) három kapu nyílott. Valószínű, hogy a portikusz előtti átrium másik három oldala is oszlopokkal volt körülvéve. Az átrium déli fala 6 m magasságig megmaradt. Ajtó volt rajta, amely a fal mögötti hosszú, keskeny helyiségbe vezetett (23). Ezt valószínűleg mellékkápolnának használták. Azok az építészeti átalakítások, amelyeket a keresztesek hajtottak végre, elsősorban a templom védelme miatt voltak fontosak: az északi fal pilasztereit kívülről hatalmas, 2,3 m magas szögletes támoszlopokkal erősítették meg (15). A templom belső terében a kupolát tartó négy pillérhez még 1,7 méteres támasztékokat építettek, amelyekre további támíveket emeltek.
A Lázár sírja fölé épített második keresztes-templomból nem maradt meg más, csak az északi és a déli fal néhány maradványa és a kripta. Az északi fal belső feléből egy részlet a görögök kápolnájában látható (22), éppen Lázár sírjának a lejáratánál.
1954-ben, amikor a minaretet újjáépítették, megtalálták a középső apszis néhány kövét (19). Ezt az apszist fráter L. Thönnessen OFM a századfordulón, az akkor még látható déli apszissal együtt, berajzolta a maga térképére.
A lejtős domboldal nagy alépítményeket tett szükségessé, amelyek magukba foglalják a kriptát (21) és a Lázár sírjához vezető lejáratot (3 és 1). Biztonsági okokból néhány változtatást kellett végrehajtani az előtérben (1) és a sírkamrában (2).
A kriptából már a 14. században mecsetet alakítottak ki. A vastag falak és a boltívek még a keresztesek épületére emlékeztetnek. A bejárattól jobbra emelvényen áll Eszra el-Uzer jelképes sírja (kenotáfiuma) (20). A nyugati falban, 1 méterre a padlószint felett egy fülke nyílik: 2,55 m széles, 2,6 m magas és 5,25 m mély. Ez a régi bejárat (3) a nyugatra fekvő Lázár-sírhoz. A muzulmánok ezt a bejáratot elfalazták.
Valószínű, hogy az új templom a bencés apácák tőle délre fekvő kolostorának temploma volt. A kolostor épülete 62 x 50 méteres négyszögben állt. A lejtős terep itt is komoly alépítményeket tett szükségessé. A keresztfolyosó (26) a felső, nyugati teraszon futott végig, s feltehetően az apátsági templom kapujához vezetett.
A keresztmetszeten (25, 26) jól látható a kolostor területének nagy szintkülönbsége. A nyugati szárny csarnokából (25) lépcső vezetett le a bizánci sírokhoz. Az északi szárny alatt voltak a gazdasági épületek. Egy 11 x 5 méteres boltozatos teremben még ott áll a keresztesek idejéből való olajprés (27). Az apátság keleti falát torony erősítette (28), kősorai 7,1 m magasságig megmaradtak.
Feltárás Betánia - Barlang - Látkép - Templom - Feltárás - Mozaik - Templomkörnyék - Lázársír - Sírbejárat - Sírlépcső
214.2. Az I. templom apszisa és padlómozaikja (vö. Alaprajz 5.)
Amikor a bencés apácák elhagyták a kolostort, az a templommal együtt összedőlt. A 14. században szakadt be a III. templom kupolája, s a Lázár-templomból nem maradt más, csak a kripta, amelyből mecsetet formáltak. 2. Az I. templom apszisa és padlómozaikja (vö. Alaprajz 5)
Amikor 1949-ben végre meg lehetett kezdeni az ásatást, még lakták azokat a helyiségeket, amelyek a déli mellékhajó fölött épültek (13) (l. a 215. képet a 373. oldalon). Így először az apszis feltáráshoz fogtak hozzá, amelynek maradványai a föld felszínén is láthatók voltak. A fényképen kivehető, hogyan építették be az apszist a hatalmas keleti falba. A három pillér (a negyedik helye a kép bal sarkában van, de az elpusztult) a II. és a III. templomból származik. Az előtérben álló két pillér a főhajóban állt, és a keresztesek hozzáépítéssel erősítették meg. A felső, jobboldali pillér egyike annak a négy pillérnek, amelyek a négyzet feletti kupolát tartották (l. Alaprajz 29). A presbyterium mozaikpadlója majdnem teljesen elpusztult, ezért okozott olyan nagy ámulatot, hogy a főhajó mozaikja épen megmaradt. Drága szőnyegként bontakozott ki a feltárás folyamán a fedőréteg alól. Néhány kisebb sérüléstől eltekintve ez a mozaik egészen a II. templom nyugati faláig megmaradt. A faltól nyugatra, az utca alatt ellenben csak nyomai maradtak. A templom nyugati részét, amely a mecset udvarának helyén volt, nem lehetett feltárni.
Mivel a mozaikban felirat nincs, a korát csak összehasonlítások alapján lehet megbecsülni. A szíriai Apameában lévő zsinagóga mozaikpadlója mutat hasonlóságot ehhez, és annak alapítási felirata 391-ből való. Ez a dátum kiindulópont lehet ennek a Lázár-templomnak a kormeghatározásához.
Mozaik Betánia - Barlang - Látkép - Templom - Feltárás - Mozaik - Templomkörnyék - Lázársír - Sírbejárat - Sírlépcső
214.3. Az északi mellékhajó és az északi sekrestye mozaikjai (vö. Alaprajz 6, 12)
Ha a templom alaprajzára újra vetünk egy pillantást, könnyebben megértjük ezt a felvételt. A kép előterében lévő négyszögletes mozaikmező az északi sekrestye padlóját díszítette (6). A sekrestyéhez csatlakozott a hosszú, keskeny északi mellékhajó (12). A kép bal szélén látható az egyik pillér, s vele szemben az északi fal lizénája. A háttérben lévő ajtónyílás a II. és a III. templom nyugati falában volt, és abba a portikuszba vezetett, amelyhez e két templom átriuma csatlakozott (16, 18).
A kép felső felében lévő hosszú mozaik mentén látható, hogy a III. templom padlószintje kb. 60 cm-el magasabban volt, mint a előzőé, de éppen ezáltal, mint jól védő takaró, megóvta a II. templom mozaikjait. Csak az új pillérek lábazata miatt sérült a mozaikok közötti rész és a sekrestye mozaikjának bal széle. A 2 x 2 méteres mezőben rombuszok, négyszögek és háromszögek alkotják a nyolcágú csillag főmotívumát.
A mellékhajót, a főhajóhoz hasonlóan, valószínűleg egyetlen, összefüggő mozaik borította. A sekrestyétől indulva nagy, fehér lapokkal kezdték rakni, amelybe fekete és vörös kövekkel négyzeteket és kereszteket raktak. Ehhez csatlakozott a hosszú, s egészen a II. és III. templom nyugati faláig tartó geometrikus mintájú mozaik.
Templom környék Betánia - Barlang - Látkép - Templom - Feltárás - Mozaik - Templomkörnyék - Lázársír - Sírbejárat - Sírlépcső
215. kép. A Lázár-templom környéke
Betániában az ásatások előtt (1949) 1862-ben határozta el Pauline de Nicolay grófnő, hogy megvásárolja a területet, amelyen Lázár sírja van, s templomot és zarándokházat épít. A francia konzulátus tolmácsa volt a közvetítő a helyi hatóságok és a grófnő között. Óvatos tapogatózásaira azt a határozott választ kapta, hogy a terület nem eladó. A grófnő azonban nem adta fel a tervét: 1863-ban megvásárolt egy kis telket Lázár sírjától délre, s odaajándékozta a ferenceseknek. De majdnem száz évnek kellett eltelnie, amíg a templomépítést meg lehetett kezdeni. A kép első pillantásra mindent elárul: lehetetlen a régi templom területéhez hozzájutni, hogy feltárásokat és új építkezést kezdjenek rajta. A Jordániai Régészeti Hivatal érdeme, hogy a dolog mégiscsak sikerült. Ha ezt az 1949 előtti állapotot rögzítő felvételt összehasonlítjuk a 214,1. képpel, könnyebben tájékozódunk.
A felvétel északnyugati irányból készült. Középen a templomtoronynak látszó építmény a régi mecset minaretje. A mecsettől északra egy udvar van, benne egyetlen ciprusfa, az udvar előtt utca halad el. Az utca innenső oldalán lévő házak a régi, 4., 6. és 12. századból származó templomok romjain állnak. A háttérben a bencés apácák kolostorának romjai merednek az ég felé.
Lázár sírja Betánia - Barlang - Látkép - Templom - Feltárás - Mozaik - Templomkörnyék - Lázársír - Sírbejárat - Sírlépcső
216.1.
A lépcső metszete
A két fényképen láthatjuk a sír új bejáratát (1) és a sírhoz vezető lépcsőt (2). A rajz a lépcsőt mutatja kereszt- és hosszmetszetben. A rajzok jelmagyarázata: 1 az új bejárat (1. kép); 2 az előtér; 3 a régebbi bejárat a templom felől (a templom most mecset); 4 az oltár; 5 a lépcső (2. kép); 6 a kőlapokkal kirakott folyosó; 7 a sírkamra
Sírbejárat Betánia - Barlang - Látkép - Templom - Feltárás - Mozaik - Templomkörnyék - Lázársír - Sírbejárat - Sírlépcső
216.2. A sír új bejárata.
_Tomb_or_Lazarus_009.jpg)
Lázár sírja
Amikor a 17. században felépítették a muzulmán mecsetet, elfalazták azt a bejáratot, amely a keresztesek templomának kriptájából vezetett Lázár sírjához (3). Az akkori sionhegyi ferences gvárdián, Angelus a Messana megfelelő pénzösszeg ellenében engedélyt kapott arra, hogy új bejáratot nyittasson az észak felől lévő útról (1. kép; l. a 214,4. képet a 371. oldalon). A bejárat eredetileg mindössze 1,21 m magas és 70 cm széles, zárható ajtó volt, és keskeny, 24 fokból álló lépcső visz le a sírhoz.
A puha mészkőből kivájt sír első része 3,35 m hosszú és 3,2 m széles előtér (2). Körülbelül ebben a méretben határozza meg a Misna a zsidók temetkezési helyét. Az előtér keleti falában látszik egy bolthajtásos, 2,5 m magas, 1,1 m széles, befalazott ajtónyílás. Ez volt a régi bejárat a templom felől (l. a 214,3. képet). Az ajtónyílás mögött egy 5,25 m hosszú és 2,55 m széles folyosó van, amely a keresztesek kriptájába vezet. A hely domborzati viszonyai késztették az építőket arra, hogy az első bejáratot a keleti falon nyissák, nyugat felé ugyanis erősen emelkedik a domboldal (l. a 210,1. képet).
Az előtér 3 m magas. Ma már nem lehet megállapítani, hogy nem utólag magasították-e meg. A dominikánus Burchard (1283) arról ír, hogy a sírt is, az előterét is márványlapokkal burkolták. Ebből a burkolatból semmi nem maradt ránk. A délkeleti sarokban áll az oltár (4), egy 1,3 m hosszú, 80 cm széles és egy méter magas asztalszerű építmény. A falban több szögletes és félköríves fülkécske van, mécsesek és gyertyák számára. Az előtér északkeleti oldalán nyílik a tulajdonképpeni sírkamrához vezető bejárat. Két lépcsőn kell lemenni, majd egy mindössze 1,08 m magas, 55 cm széles, másfélméteres ,,folyosó'' elhagyása után érkezünk meg a sírkamra elé. A sírt eredetileg kőlappal zárták le, amely nem függőlegesen állt, hanem a lépcsők felett vízszintesen feküdt a bejáraton. János azt írja Lázár sírjáról, hogy ,,barlang, amelyen egy kő fekszik'' (11, 38). A Jeruzsálemtől északra fekvő nekropolisz, amely az Adiabene királyi családé volt Jézus korában, mutatja, hogy az ilyen, vízszintes sírlezárás a gördíthető kővel való megoldás mellett szokásban volt.
Lépcső Betánia - Barlang - Látkép - Templom - Feltárás - Mozaik - Templomkörnyék - Lázársír - Sírbejárat - Sírlépcső
216.3.
A sírhoz vezető lépcső
Amikor belép valaki a sírkamrába (2,45 m hosszú és 2,3 m széles), először csak a kővel kifalazott oldalakat észlelheti. A falakon azonban repedések vannak és a repedéseken át észrevehetők a mögötte lévő sziklafalba mélyített sírhelyek. A keleti oldalon 75 cm-es magasságban (itt van repedés a falon) látszik egy fülke, amely kb. 1,4 m hosszú, 74 cm mély és 84 cm magas. Padszerűen kiképzett sírhelyről van szó, amely fölött a sziklafalat félkörívben nyitották meg. A holttestet vászonba göngyölve fektették ezekre a kőpadokra, és kívül kővel zárták el a sírt.
Igaz, hogy János evangéliumában Lázár feltámasztásának olyan részletei, amelyeket itt a sírban azonosítani lehetne, nincsenek leírva, annyi mégis megállapítható, hogy ez a sír semmi olyan adatot nem szolgáltat, amely ellene mondana az evangéliumnak.
Betánia - Barlang - Látkép - Templom - Feltárás - Mozaik - Templomkörnyék - Lázársír - Sírbejárat - Sírlépcső
-------------------
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bet%C3%A1nia