Rieth József: Anyagvilág - Háttéranyag

Eseményhorizont

Tartalomjegyzékhez Világképem <   (Alfapont, Sugárzás-időszak)     

Az eseményhorizont az általános relativitáselméletben a téridő egy olyan határfelülete, amin túli események már nincsenek hatással a megfigyelőre. Az eseményhorizont mögött elinduló fénysugarak soha nem lépik át az eseményhorizontot. A megfigyelő oldaláról rajta áthaladók pedig nem tudnak visszatérni.

Egy fekete lyuk körüli forró plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása.

A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering

az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló

fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA

Az eseményhorizont legközismertebb példája a fekete lyukakat veszi körül. A fekete lyukak tömege olyan nagy, és méretük ehhez képest olyan kicsiny, hogy semmilyen anyag vagy sugárzás nem tud eltávolodni tőlük. Ezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy az eseményhorizont mögött a szökési sebesség nagyobb a fénysebességnél. A relativitáselmélet szerint lehetetlen, hogy valami gyorsabban haladjon a fénynél, ezért az eseményhorizonton kijutni bármilyen anyag, vagy sugárzás (pl. fény) számára lehetetlen. Fekete lyukról tehát akkor beszélünk, ha a hatalmas tömeg olyan roppant sűrűségű, és ennek következtében olyan kicsi, hogy elfér az általa létrehozott eseményhorizontban. Ebben az esetben ugyanis az égitest minden pontja az eseményhorizonton belül van, így az eseményhorizonton kívülről az égitest egyetlen pontja sem látható.

----------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Esem%C3%A9nyhorizont