Rieth József: Anyagvilág - Háttéranyag

Fejlődés

Tartalomjegyzékhez Világképem < (Alfapont, Kezdetben...)     

Szent Ágoston szerint az anyag nem tisztán szenvedőleges, hanem aktív tényező. Isten a teremtésben értelmes magvakat (rationes seminales) helyezett el az anyagvilágban, amelyek biztosítják az anyag fejlődését. Az összetett magánvalókban több lényegiség épül egymásra (pluralizmus), nemcsak egyetlen forma lehetséges a dolgokban (mint a tomizmus vallja). Ebből következik, hogy az ember is többszörösen összetett, a szellemi lélek nem az egyedüli, lényegadó elv, bár valóban a végső tökéletesedés biztosítéka.

Lássuk Boros László írásának részleteit.

Világképünk a történelem során folyamatosan alakul. Első fázisában (Galilei) az emberiség felfedezte, hogy a föld mozog. Második fázisában (Darwin) az emberiség megértette, hogy a kozmikus mozgást minden földi életre ki kell terjeszteni. A harmadik fázisban (ma) sejteni kezdjük, hogy az emberrélevés folyamata még nem zárult le és az emberi történetet valami felé hajtja, ami túlmutat az emberen. A világmindenség fejlődése az emberben teljesül be; az ember azonban még csak az "emberrélevés'' kezdetén áll.

A fejlődés ténye a modern természettudós szemében ma már minden kétségen kívül áll. A természettudós az egyetemes fejlődést tudományosan megalapozott alapkoncepciónak tekinti. A mai tudós számára már az a kérdés, hogy "hogyan'' is történt ez a fejlődés, melyek ennek a fejlődésnek a mechanizmusai.

XII. Pius pápának a Pápai Tudományos Akadémia tagjaihoz intézett1941-es beszédéből, majd a Biblia-Bizottság titkárának 1948-ban Suhard bíboroshoz írt leveléből; végül az 1950-es "Humani generis'' enciklikából  négy szempont emelendő ki: Először: az evolucionizmust hivatalosan is szabad véleménynek ismerik el (nem ellenkezik a kinyilatkoztatással). Másodszor: az emberi szellem nem fejlődés eredménye, Isten teremti közvetlenül. Harmadszor: a kereszténynek nem szabad úgy tennie, "mintha az emberi test fejlődése az előzőleg meglévő anyagból ... már végérvényesen be volna bizonyítva". Végül óv a dokumentum az ún. ,,poligenizmus''-tól. Ezzel szemben az antropológia kitart az embernek u. n. "monofiletikus'' származása mellett, vagyis feltételezi, hogy a hominizáció egy genetikus értelemben vett homogén állatfajon belül történt (ez azt jelenti, hogy az emberiség nem származik fajilag egymástól különböző elődöktől). Az emberiség "számos egyeden keresztül" jött létre.

Teremtés és fejlődés nem ellentétes valóságok Teilhard de Chardin számára. A fejlődés konkrét struktúrája nem más, mint Isten teremtési aktusának az ember felé fordított része. Az ember tehát a világmindenség fejlődésének csúcspontjává lett, amely egy mindinkább növekvő szellemi bensőbbé-válás útján van. Az ember ,,az öntudatra ébredt fejlődés'' - mondja Teilhard, Julian Huxley-t idézve. A fejlődés az emberben - a szellemi felé való áttörésével - egyszer s' mindenkorra összesűrűsödött.

Pierre Teilhard de Chardin a világot ismét vallásos meghatódottsággal tudja szemlélni, Istennek új világ-közelségét érezte meg, mégpedig azt az Isten-közelséget, amely egyedül adatott meg az embernek, ti. Isten közelségét Jézus Krisztusban.

Néhány gondolat a fenntartható fejlődésről (a Vikipedia alapján).

A 2005 World Summit Outcome Document a fenntartható fejlődés „egymással összefüggő és egymást erősítő pilléreit” a következőkben állapítja meg: gazdasági fejlődés, társadalmi fejlődés és környezetvédelem. Ezek nem egyenrangúak, hanem egymásba vannak ágyazódva: a gazdaság a társadalom alrendszere, a társadalom pedig az ökoszisztéma alrendszere. Az ökológiai fenntarthatóság a döntő, mert ez határozza meg a társadalmat, s azon keresztül a gazdaságot. Ugyanakkor a három alrendszer komplex kezelése elengedhetetlen az eredményes beavatkozáshoz.

Életrendünk akkor fenntartható, ha anyagforgalma körkörös, azaz illeszkedik a természet rendjébe. Bőséges erőforrások birtokában életrendünk könnyen fenntarthatóvá tehető, gyakorlatilag függetlenül attól, mekkora bolygónk népessége.

Az idő, energia, és ismeret a fizika törvényei szerint szorosan összefüggenek. Minél kevesebb energiánk van a körfolyamattá alakításhoz, annál lassúbb lesz a körfolyamat. Sok energia és ismeret birtokában gyorsan el lehet végezni valamit. Jelenleg az emberiségnek már nincs túl sok ideje arra, hogy megtaláljuk a megoldást. Pillanatnyilag még van elég erőforrás, de már nem sokáig. Számos véges erőforrás - kőszén, kőolaj, földgáz, urán - kitermelésének tetőzése a XXI. század első két évtizedében várható.

Az önfenntartó rendszerek kialakulásának és fennmaradásának két feltétele van. Az egyik, hogy a rendszer elemei kölcsönhatásban legyenek egymással. Sokszor elegendő már az is hogy az elemek a közvetlen szomszédjaikkal legyenek kölcsönhatásban. A kölcsönhatás jellege lehet összetartó és taszító is, de hosszú távon az összetartás kell, hogy domináljon. A másik feltétel az, hogy a rendszer legyen nyitott, azaz álljon kölcsönhatásban a környezettel. Az önfenntartó rendszernek szoros kapcsolatban kell állnia a környezettel, amivel anyagot és energiát cserél.

Világunk jelenleg jóval több erőforrást használ, mint amennyit a fenntarthatóság megenged. Ebből következően a jelenlegi gazdasági rendszer csak jelentős többlet-erőforrásokkal képes működni. Ha ezek az erőforrások kimerülnek, a gazdaság komoly veszélybe kerülhet.

A megújuló energiaforrások, az újrafelhasználás, a szolgáltatások megfelelő megszervezése gazdasági értelemben is lehetővé tud tenni fejlődést – vagy a korlátozott erőforrások használata nélkül, vagy kismértékű, kis környezeti hatással járó használatukkal. Az utóbbi eset is lehet nem fenntartható, ha az erőforrások lassú fogyasztása meghatározatlanul hosszú ideig tart. Ha a fejlődés alatt nem feltétlenül értjük az anyagi növekedést és az emberiség számbeli növekedését, hanem inkább az emberiség szellemi fejlődésére gondolunk, akkor ez elvileg lehetséges a Föld élővilága állapotának megőrzése mellett is.

Önmagában semmilyen termék nem képes arra, hogy a fenntartható társadalmat létrehozza. A fenntarthatósághoz első sorban értékrend váltásra van szükség, az alábbi, vegyes megítélésű technológiák kis lépcsőt jelenthetnek, amelyek bevezetése közben folyamatosan figyelni kell a mellékhatásokra is.

megújuló energiaforrások

bioetanol

biodiesel

biomassza

biogáz

Tartalomjegyzékhez Világképem < (Alfapont, Kezdetben...)     

------------------

http://agost.dyndns.org/irodalom/boros/remeny/teremtes_es_fejlodes.html

http://lexikon.katolikus.hu/A/augusztinizmus.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fenntarthat%C3%B3_fejl%C5%91d%C3%A9s