Rieth József: Anyagvilág - Háttéranyag Aquinói Szent Tamás: A TÖRVÉNYRŐL Tartalomjegyzékhez < Világképem < Kezdetben... A TEOLÓGIA FOGLALATA A MÁSODIK RÉSZ ELSŐ RÉSZE (I-II), 90-108. KÉRDÉSEK (Ford. Tudós Takács János) 91. KÉRDÉS A törvények különbözőségéről 2. SZAKASZ Vajon van-e bennünk valamilyen természettörvény? A második problémát így közelítjük meg: úgy látszik, hogy nincs bennünk semmilyen természettörvény.
Ámde az ember szabadabb az összes érzékelő lénynél a szabad akarata miatt, amit más érzékelő lényektől eltérően birtokol. Mivel pedig más érzékelő lények nincsenek alávetve természettörvénynek, az embert sem köti semmilyen természettörvény. Ezzel szemben áll, amit a Glossza mond a Róm 2,14-gyel kapcsolatban ("amikor a pogányok törvény híján a természet szavára járnak el a törvény szerint, önmaguknak adnak törvényt"): "Noha nincs írott törvényük, van azonban természettörvényük, amely által bárki megérti és tudatosítja, hogy mi a jó, és mi a rossz." Válaszul azt kell mondanunk, hogy mivel a törvény szabály és mérték, kétféleképpen lehet valakiben, amint fentebb (q. 90, a. 1) mondottuk: - egyik módon, mint szabályozóban és mértékben, - másik módon mint szabályozottban és olyanban, amelynek mérték van szabva, mivel amennyiben részesedik valami a szabályból és mértékből, annyiban van szabályozva, és annyiban van neki mérték szabva. Mivel pedig minden alá van vetve az isteni gondviselésnek, mindent az örök törvény szabályoz, és mindennek az szab mértéket, ahogy a mondottakból (a. 1) kitűnik, azért nyilvánvaló, hogy minden lény valamennyire részesedik az örök törvényből, amennyiben az örök törvény hatására irányulnak a saját actusaikra és céljaikra. A többi lények közül az értelmes teremtmény kiválóbb módon van alávetve az isteni gondviselésnek, amennyiben ő maga is részesedik a gondviselésből, magáról és másokról gondoskodva. Ezért ő maga is részesedik az örök törvényből, és általa van természetes irányulása a kellő actusra és célra. Az értelmes teremtmény ezen irányulását nevezzük természettörvénynek. Ezért, amikor a zsoltáros azt mondotta: "hozzatok igazi áldozatot!" [Zsolt 4,6], bizonyos emberekkel együtt felteszi a kérdést, hogy mik az igazságos cselekedetek: "Sokan mondják: ki mutatja meg nekünk a javakat?", és erre a kérdésre válaszolva ezt mondja: "Ragyogtasd ránk arcodat, Uram." Ez mintegy a természetes ész fénye, amellyel felismerjük, hogy mi a rossz, és mi a jó, ami a természettörvényhez tartozik, ami semmi más, mint az isteni fénynek bennünk való hatása. Ezért nyilvánvaló, hogy a természettörvény semmi más, mint az örök törvényből való részesedés az értelmes teremtményben.
Tartalomjegyzékhez < Világképem < Kezdetben... ----------------------------- AQUINÓI SZENT TAMÁS: A TÖRVÉNYRŐL --- A TEOLÓGIA FOGLALATA --- A MÁSODIK RÉSZ ELSŐ RÉSZE (I-II), 90-108. KÉRDÉSEK (Ford. Tudós Takács János) --- 91. KÉRDÉS A törvények különbözőségéről 2. SZAKASZ http://www.thomasinternational.org/hu/projects/step/treatiseonlaw/delege091_2.htm
|