Rieth József: Világom - Anyagvilág alaptörvényei

Természettörvény

<<< (Tartalomjegyzék) <<<  Világképem <<<  Kezdetben...     > Istenről > Alfapont > Törvény     >>> Anyagelőtti      

 

Természettörvény - Létezés - Vonzás - Fejlődés - Megmaradási tételek - Sz,Tamás - Németh László - Háttérismeret

 

A természettörvény (lat. lex naturalis) kozmológiai értelemben a természet mozgását, működését, fejlődését vezérlő törvények sora. A természettudomány tárgya. Ilyen címen csak általános értelemben szokták tárgyalni a Természettörvényt. Inkább az isteni Teremtő és Gondviselő beavatkozás tárgyalásánál kerül elő, de tételesen nem találkoztam a tárgyalásával. (Érdekes módon újabban biológiai téren tűnik fel: ezoterikus tanítások a rák elleni küzdelemben. Ilyen értelemben használják a kifejezést.)

 

Én úgy veszem elő, és úgy értelmezem ebben a munkámban a Természettörvényeket, mint

          a világ valamennyi elemébe bekódolt alapvető összefüggések sorát, amelyek

          automatikusan működnek a Világegyetem fejlődésének több, gyakran valamennyi szakaszában is.

          Egyik-másik szinte örökérvényű. Ilyen a Van (Létezés), a Vonzás, a Fejlődés, a Megmaradás és még bizonyára sok más törvényszerűség is.

          Van (Létezés)          Természettörvény - Létezés - Vonzás - Fejlődés - Megmaradási tételek - Sz,Tamás - Németh László - Háttérismeret

A 'létező' kérdésével való foglalkozást két igen korán megfogalmazott filozófiai felismerés tette szükségessé: --- Nem minden létezik (a szó valódi értelmében), ami az érzékszervek számára megjelenik. --- Továbbá nem minden létező jelenik meg az érzékszerveink számára. A dolgok valódi természete nem jelenik meg érzékszerveink számára. De a létezőkhöz szorosan kötődik, akárcsak a Törvények, szorosan kapcsolódnak a létezőkhöz. A gondolkodásnak, erőfeszítéseket kell tennie, hogy felismerje a dolgok valódi természetét. (Létező) A legfőbb Létező maga az Isten, Aki kijelentette Magát: "Én vagyok, aki vagyok" ( Kiv 3,14) és ezzel saját Lényegére mutatott rá, egyben egy egyetemes filozófiai alapelvre is.

          Vonzás          Természettörvény - Létezés - Vonzás - Fejlődés - Megmaradási tételek - Sz,Tamás - Németh László - Háttérismeret

Általános törvénynek tűnik az egyetemes vonzás. Megnyilatkozik a gravitációban (tömegvonzásban), a kölcsönhatásokban (erős-, gyenge kölcsönhatás). Fejlettebb formában tapasztalható a kémiai vegyület esetében (affinitás), de már az elemek tárgyalásánál is (amikor azonos elemek egymáshoz kötődve páros elemet alkotnak). Később, az élet és szellem tárgyalásakor -- igen fejlett formában -- már mint érdeklődés, vonzódás, keresés, kutatás, szeretet, szerelem tapasztalható a vonzó hatás.

          Fejlődés          Természettörvény - Létezés - Vonzás - Fejlődés - Megmaradási tételek - Sz,Tamás - Németh László - Háttérismeret

Teilhard nyomán meggyőződésem, hogy a fejlődés (evolúció) az anyagba ágyazott program, mely az anyagot egyre bonyolultabb kapcsolatok felé vezeti, majd végül az evolúcióban a Szellem megjelenésével és diadalra jutásával az Ómega-pont felé irányítja.

          Megmaradási tételek          Természettörvény - Létezés - Vonzás - Fejlődés - Megmaradási tételek - Sz,Tamás - Németh László - Háttérismeret

Ha visszafelé haladunk az Anyag egyre kevésbé fejlettebb formáit vizsgálva, valamilyen lefokozott szinten mindenütt fellelhetők, nyomon követhetők fontos fizikai jellemzők (tömeg, impulzus, töltés, stb.). Egy újabb fokon aztán ezek a jellemzők eltűnnek előlünk. Valahol azonban, rejtve, egy korábbi, alacsonyabb szinten is mindég ott lappanganak, sok esetben működnek is (csak esetleg lefokozva, más formában). A megmaradási tételek, -jellemzők, fontos fizikai jellemzők.

A 17. században kibontakozó mechanikai tudomány a fizikai eseményeket a matematika nyelvén leírható természet fogalmára vezeti vissza, amelynek -- miként Spinoza fogalmaz -- "nincsen semmiféle maga elé tűzött célja". E természeti események ugyanakkor -- egy földrengés, egy lehulló kő -- számos esetben kitüntetett szerepet játszanak az emberi élettörténet egészében, amelyről értelmes vágyak és célok jelentés-összefüggésében adunk számot. Hogyan viszonyul egymáshoz ugyanannak az eseménynek e két, eltérő szempontú, fizikai és erkölcsi leírása? Vagy -- a 17. századi teológia nyelvén fogalmazva -- szintézisbe hozható-e egymással az értéksemleges természettörvények és a gondviselés világa? Kifejezhetik-e ugyanannak a Teremtőnek az akaratát a természet kérlelhetetlen törvényei, aki "hajunk szálát is számon tartja"?

Fejtegethetjük a fizikai-erkölcsi, természeti-természetfeletti, szabadakarat-gondviselés kettősségét, ezek mesterséges analízisek. Ezek a párba állítható oldalak szoros kötődésben vannak egymással, sőt -- valójában -- egy-egy azonosság két oldalát jelentik.

          Szent Tamásnál a természettörvény          Természettörvény - Létezés - Vonzás - Fejlődés - Megmaradási tételek - Sz,Tamás - Németh László - Háttérismeret

Aquinói Szent Tamás felveti: "Van-e bennünk valamilyen természettörvény?" Úgy látszik -- veti ellen -- hogy nincs bennünk semmilyen természettörvény .

1. Az embert ugyanis elégséges módon irányítja az örök törvény. Szent Ágoston szerint: "Az örök törvény az, amely mindent igazságosan a legrendezettebbé tesz." Mivel a természetben a felesleges és a szükséges egyensúlyban van, nincs az ember számára valamiféle természettörvény.

2. Ezenkívül, a törvény által irányul az ember a tetteiben a célra. Ámde az ember értelme és akarata által cselekszik valamilyen célért. Tehát nincs az ember számára valamiféle természettörvény.

3. Ezenkívül, minél szabadabb valaki, annál kevésbé köti a törvény. Ámde az ember szabad akarattal rendelkezik, az embert nem köti semmilyen természettörvény.

Ezzel szemben ismert a Róm 2,14-gyel kapcsolatban ("amikor a pogányok törvény híján a természet szavára járnak el a törvény szerint, önmaguknak adnak törvényt"): "Noha nincs írott törvényük, van azonban természettörvényük, amely által bárki megérti és tudatosítja, hogy mi a jó, és mi a rossz."

Azt kell mondanunk, hogy a törvény (mivel szabály és mérték) kétféleképpen lehet valakiben; egyik módon, mint szabályozóban és mértékben, másik módon mint szabályozottban és mértékhez szabottban. Mivel minden alá van vetve az isteni gondviselésnek, mindent az örök törvény szabályoz. Minden lény valamennyire részesedik az örök törvényből, az értelmes teremtmény kiválóbb módon van alávetve az isteni gondviselésnek, ő maga is részesedik az örök törvényből. Az értelmes teremtmény ezen irányulását nevezzük természettörvénynek. A természettörvény semmi más, mint az örök törvényből való részesedés az értelmes teremtményben.

Az első ellenvetésre tehát azt kell mondanunk, hogy a természettörvény azonos az örök törvénnyel.

A második ellenvetésre azt kell mondanunk, hogy az ész és az akarat minden tevékenysége bennünk a természet szerint van. Ezért cselekedeteinket elsődlegesen a természettörvény irányítja.

A harmadik ellenvetésre azt kell mondanunk, hogy a maguk módján az állatok is részesednek az örök értelemből. Ám az értelmes teremtmény esetében -- mivel értelmével, illetve eszével részesedik belőle -- ezt a részesedést törvénynek nevezzük. Az állatok és más létezők nem ésszel részesednek ebből, ezért az ő részesedésük legfeljebb csak metaforikusan mondható törvénynek.

          Németh a természettörvényről          Természettörvény - Létezés - Vonzás - Fejlődés - Megmaradási tételek - Sz,Tamás - Németh László - Háttérismeret

Németh László tanulmányában kifejti, hogy amikor minden esemény mögött ugyanazokat a műveleti jeleket pillantjuk meg, az már természettörvény. Ami a természetben van: van; ami az értelemben van: annak muszáj lennie. A természettörvény ezt az értelmi muszájt igyekszik a természetre rákényszeríteni. Olyan antropomorfizmus ez, melyre az értelmet eredete is följogosítja, hiszen a természet gyermeke ő, akit azzá, ami lett, a természet nevelt.

A természet vallatásából az embernek tömérdek haszna lett: új anyagokhoz jutott, új gépekhez, új igényekhez, új problémákhoz. De elvesztett valamit, amihez szokva volt magában s maga körül: a szabadságot. Az ember nem szabadulhat a világ-gép víziójától, amíg természettörvényekben, tehát értelem és természet azonosságában hisz, amíg abban hisz, hogy ő csak egy csavar.

A természettörvény diadalutat járt be;

          bölcsőjéből, a mechanikából kikelve, bevette magát az életfolyamatokba: keletkezett egy élettani mechanika;

          legyűrte a lelki életet: keletkezett egy lélektani mechanika;

          kiterjeszkedett történelemre, társadalomtudományra, gazdaságtanra: keletkezett egy szellemtudományi mechanika.

                    A csillagok törvénye az asszociációké s az anyagcsere törvénye az államháztartásé.

                    A lélek érzékletek atomjaiból épült fel, a népek a népekre ható természeti erők lenyomatai.

A természettörvénynek túlsúlyával szemben a leghatalmasabb harcot a németség indította a tizennyolcadik század második felében. Nem az ész magyarázható a természetből, hanem a mi természetképünk az észből, hangzott Kant tétele. A technika az érdeklődést a gyakorlati eredmények felé fordította s mivel a természettörvény volt a kulcs, mellyel a természet kamrái sorra nyíltak, az ember megbecsülte a kulcsot és megvetette a „rendszerek”-et. Erősebb volt, mint valaha a törekvés, hogy az emberi jelenségeket természettörvényekkel magyarázzák s lélektanból és történelemből fizikához és kémiához hasonló „szolid” tudományt csináljanak.

Természettörvény - Létezés - Vonzás - Fejlődés - Megmaradási tételek - Sz,Tamás - Németh László - Háttérismeret

 

Háttérismeret és irodalom:

          Alapvető kölcsönhatás, Aquinói Szent Tamás a törvényről,

          Ekvivalenciaelv, Energia, Energiamegmaradás,

          Fejlődés, Fejlődésképünk,

          Gravitáció,

          Határozatlansági reláció,

          Idő,

          Megmaradási tétel,

          Németh László a törvényről

          Szingularitás,

          Tér, TERMÉSZETTÖRVÉNY, Tudomány és Isten,

          (Betürendes gyorskereső - Irodalomjegyzék)

 

 

<<< (Tartalomjegyzék) <<<  Világképem <<<  Kezdetben...  >  Istenről  >  Alfapont  >  Törvény  >>> Anyagelőtti      

 

Forrásanyag: -----------------------------------------------------------------------------------

http://lexikon.katolikus.hu/T/term%C3%A9szett%C3%B6rv%C3%A9ny.html

http://www.tujapont.hu/product_info.php?products_id=48749

AQUINÓI SZENT TAMÁS: A TÖRVÉNYRŐL --- A TEOLÓGIA FOGLALATA --- A MÁSODIK RÉSZ ELSŐ RÉSZE (I-II), 90-108. KÉRDÉSEK (Ford. Tudós Takács János) --- 91. KÉRDÉS A törvények különbözőségéről 2. SZAKASZ

              http://www.thomasinternational.org/hu/projects/step/treatiseonlaw/delege091_2.htm

Németh László: „…már nem természet és nem értelem, hanem természettörvény”

             http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/nemeth-dilthey.html