Rieth József: Anyagvilág - Háttérismeret

Strange, furcsa vagy s-kvark

Tartalomjegyzékhez Világképem <    (Kvark-időszak, Hadron-időszak)     

A furcsa (strange) kvark, vagy s-kvark (jele: s) a harmadik legkönnyebb a kvarkok közül, egyfajta elemi, az anyagot alkotó jelentős részecske. A furcsa kvarkok megtalálhatók a hadronoknak nevezett szubatomi részecskékben. A hadronok tartalmaznak furcsa kvarkokat valamint kaonokat (K), furcsa D mezonokat (Ds), szigma barionokat (Σ), és más furcsa részecskéket. Régebben a furcsa kvarkot még oldalsó kvarknak (esetenként ritka kvarknak) is nevezték. Ez, valamint a bájos kvark az anyag második generációs elemei elektromos töltése −1/3 e , és a puszta tömege 70-130 MeV/c2 . Mint minden kvark, a furcsa kvark is egy elemi fermion −1/2-es spinnel, és részt vesz mind a négy alapvető kölcsönhatásban: a gravitációs, elektromágneses, gyenge és az erős kölcsönhatásban. A furcsa kvark antirészecskéje a furcsa antikvark (néha antifurcsa kvarknak vagy csak egyszerűen antifurcsának-nek nevezik), ami csak annyiban különbözik tőle, hogy töltése ellentétes előjelű.

Az egyes kvarkok fontosabb tulajdonságai

 

Magyar
név

angol név

jelölés

nyugalmi tömeg
(GeV/c2)

elektromos töltés
(e)

Fel*

Up

u

0,0015-0,005

 2/3

Le*

Down

d

0,017-0,025

-1/3

Bájos

Charm

c

1,1-1,4

 2/3

Ritka

Strange

s

0,06-0,17

-1/3

Felső / Tető*

Top / True

t

165-180

 2/3

Alsó / Szépség*

Bottom / Beauty

b

4,1-4,4

-1/3

* A csillaggal jelölt kvarkok magyar neveit a szakma nem igazán használja, helyette inkább az u-kvark, d-kvark stb. elnevezés szokásos. Minden kvarkhoz tartozik egy antirészecske amelynek a jele az "eredeti" részecske jele felülvonással: anti-u = u.

Egyes részecskék tovább élnek mint mások; az erős kölcsönhatásban részt vevő részecskék élettartama 10−23-on másodperc, míg a gyenge kölcsönhatásban részt vevőké 10−10-en másodperc. Ezen tényeket tanulmányozva Murray Gell-Mann (1953-ban) és Kazuhiko Nishijima (1955-ben) előálltak a "furcsaság" koncepciójával (Nishijima eta-töltésnek hívta, az eta mezon miatt (η)) amely magyarázta a hosszabb életű részecskék "furcsaságát". A Gell-Mann–Nishijima formula hozzásegítette a tudósokat ahhoz, hogy megismerjék a furcsa bomlásokat.

Tartalomjegyzékhez Világképem <  Kvark-időszak     

-----------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Strange_kvark