Rieth József: Anyagvilág - Háttérismeret Tartalomjegyzékhez < Világképem < (Kvark-időszak, Hadron-időszak) A furcsa (strange) kvark, vagy s-kvark (jele: s) a harmadik legkönnyebb a kvarkok közül, egyfajta elemi, az anyagot alkotó jelentős részecske. A furcsa kvarkok megtalálhatók a hadronoknak nevezett szubatomi részecskékben. A hadronok tartalmaznak furcsa kvarkokat valamint kaonokat (K), furcsa D mezonokat (Ds), szigma barionokat (Σ), és más furcsa részecskéket. Régebben a furcsa kvarkot még oldalsó kvarknak (esetenként ritka kvarknak) is nevezték. Ez, valamint a bájos kvark az anyag második generációs elemei elektromos töltése −1/3 e− , és a puszta tömege 70-130 MeV/c2 . Mint minden kvark, a furcsa kvark is egy elemi fermion −1/2-es spinnel, és részt vesz mind a négy alapvető kölcsönhatásban: a gravitációs, elektromágneses, gyenge és az erős kölcsönhatásban. A furcsa kvark antirészecskéje a furcsa antikvark (néha antifurcsa kvarknak vagy csak egyszerűen antifurcsának-nek nevezik), ami csak annyiban különbözik tőle, hogy töltése ellentétes előjelű. Az egyes kvarkok fontosabb tulajdonságai
* A csillaggal jelölt kvarkok magyar neveit a szakma nem igazán használja, helyette inkább az u-kvark, d-kvark stb. elnevezés szokásos. Minden kvarkhoz tartozik egy antirészecske amelynek a jele az "eredeti" részecske jele felülvonással: anti-u = u. Egyes részecskék tovább élnek mint mások; az erős kölcsönhatásban részt vevő részecskék élettartama 10−23-on másodperc, míg a gyenge kölcsönhatásban részt vevőké 10−10-en másodperc. Ezen tényeket tanulmányozva Murray Gell-Mann (1953-ban) és Kazuhiko Nishijima (1955-ben) előálltak a "furcsaság" koncepciójával (Nishijima eta-töltésnek hívta, az eta mezon miatt (η)) amely magyarázta a hosszabb életű részecskék "furcsaságát". A Gell-Mann–Nishijima formula hozzásegítette a tudósokat ahhoz, hogy megismerjék a furcsa bomlásokat. Tartalomjegyzékhez < Világképem < Kvark-időszak ----------------- http://hu.wikipedia.org/wiki/Strange_kvark
|