Rieth József:
Világképem - Anyagvilág
Anyagvilág -
Anyag időszak
(<<<
(Tartalomjegyzék) <<< Világképem
<<<) <<<
Anyag-időszak
>>> Anyag
< Sötét korszak >
Univerzum
>
Csillag
>
Tejútrendszer >
Naprendszer
>>> Föld
Galaxisok, csillagok -
Atomok, molekulák
Anyag-időszak;
máig; az atommagok befogják az elektronokat, az anyag átláthatóvá válik,
csillagok és galaxisok jönnek létre;
Anyagdominálás korszaka. (120 és 130 között)
379 000 év táján a hidrogén és hélium atommagok elektronokat fognak be és
stabil atommagok keletkeznek.
Megszűnik az atomok és fotonok erős kölcsönhatása.
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás szabadon terjed.
Primordiális sötét korszak. (130 és 155 között). 100 millió év: az első
csillag ragyogni kezd.
Csillagképződés korszaka. (155 után) Visszaionizálódás.
- Az
első csillagok mintegy 200 millió évvel később gyulladtak ki a tömeggel
rendelkező anyagi részecskék között fellépő gravitációs vonzás következtében
keletkező sűrűsödés és felmelegedés hatására. A Világegyetem tágulását
meghatározó Hubble-állandó jelenlegi értéke H0 = 71 (km/s)/Mpc = 1/(13,7
milliárd év). A mérés relatív hibája 5%. Az adatok jelenlegi értelmezése
szerint a Világegyetem örökké tágulni fog, azonban az erre vonatkozó
ismereteinket újabb, pontosabb mérési adatok módosíthatják.
- A
Világegyetem 4%-a áll a bennünket is felépítő atomokból. 23%-a olyan
úgynevezett "sötét anyag", amelyet laboratóriumban eddig nem sikerült
előállítani, így tulajdonságait sem ismerjük. A Világegyetem energiájának
73%-a ismeretlen "sötét energia" formájában van jelen. (Mielőtt bárki
szeretné a sötét energiát az emberiséget érintő energiaválság megoldására
felhasználni, hangsúlyozni szeretném, hogy ezek az adatok a tágulással
egyetemben csak elképzelhetetlenül nagy, mintegy 100 Mpc-nél nagyobb
léptékben érvényesek. A Földön nincs sem titokzatos sötét anyag, sem sötét
energia.) A részecskefizikusok arról álmodnak, hogy a Genf mellett épülő
részecskegyorsító, a Large Hadron Collider (LHC) proton- proton ütközéseiben
talán sikerül olyan újfajta részecskéket előállítani, amelyek a sötét anyag
nagy részét alkotják.
A
WMAP tehát megerősítette a COBE méréseit, Nobel- díjat hozva a COBE
vezéregyéniségeinek. Adatai alapján azonban olyan kérdéseket is feltehetünk,
hogy milyen volt a Világegyetem az első 2 századmásodpercben. A modellek
által jósolt hőmérsékleti spektrum és a mért spektrum összevetése azt
sugallja, hogy a nagyon korai időszakban volt egy rövid "felfúvódási"
szakasz, amikor egyelőre ismeretlen fizikai ok miatt a Világegyetem
lényegesen gyorsabb ütemben tágult. A mai kutatások elsősorban a felfúvódási
szakasz jobb megértésére irányulnak.
A világegyetem megfigyelhető
anyagösszetétele összhangban van azokkal a számításokkal, amely szerint az
ősi nukleoszintézis alatt az ősrobbanás után nemsokkal (10-6 s) az anyag
nagyon forró volt, kvarkokból és
gluonokból állt, melyek a hűlés során
protonokká és neutronokká alakult. Az ezt követő 1 másodperc alatt a
protonokból és a neutronokból létrejöttek a legkönnyebb
atommagok
(Deutérium=1H, 3He, 4He, 7Li). Ez a folyamat nagyjából 3 perc alatt véget ér.
Az akkor kialakult elemösszetétel megmaradt egészen az első csillagok
születéséig.
Háttérismeret és irodalom:
Abszorpcio,
Akkréciós korong,
Antianyag hiány,
Anyag,
ANYAGIDŐSZAK,
Ásványi anyagok,
Asztrofizika-kategoriák Interneten,
Átmeneti szupernóva,
Atom, Atommag,
Atomtáblázat,
Atomtömeg,
Barna
törpe, Berillium,
BetaPictoris,
Bok-globulák,
Bolygócsirák,
Bolygók, Bolygórendszer,
Bok-globulák,
Cefeida,
Centrifugális
erő, CNO-ciklus,
Csillag,
Csillaggyár,
Csillaghalmaz a Virgóban,
Csillagkeletkezés,
Csillagködök,
Csillagközi anyag,
Csillagontó galaxis 1,
Csillagontó galaxis 2,
Csillag születés,
Diffuz sávok,
Diffúz intergallaktikus molekulák (DIB), Doppler-effektus,
Ébredő
feketelyuk,
Eddington-határ,
Égitestek,
Egyed elmélete,
Einstein után,
Elektrongáz,
Elektron(K-)befogás,
Erőtér, Exobolygó,
Fehér törpe, Feketelyuk,
Feketelyuk-adatok,
Feketelyuk belsejéről ez, meg az,
Feketelyuk és az információ,
Feketelyuk létrejöttének megoldása,
Feketelyukak összeolvadása,
Feketelyuk születik,
Feketelyuk természete,
Feketelyuk törpegalaxisban,
Fémek a világegyetemben,
Fényes vörös nóva,
Fermi buborék, Föld,
Földfelszín,
Földi mágneses mező,
Földkeletkezés,
Földkéreg, Földköpeny,
Földmag, Földszerkezet,
Fotoelektromos hatás,
Fotonból anyag,
Fúzió,
Galaxis,
Galaxis a gravitációs hullám detektora,
Galaxis és a Jet,
Galaxis sorvadása,
Galaxis ütközés,
Galaxisból_csillaghalmaz,
Galaxishalmaz,
Galaxisok
osztályozása,
Galaxismag szerepe,
Galaxisszökevények,
Gammagyűrű,
Gammakitörés,
Gázbolygók,
Gigaméretű feketelyuk,
Gliese 581 eltünt bolygói,
Globula,
Gluon, Gömbhalmaz születés,
Gömbhalmazban feketelyuk,
Görbe Alex gondolatai,
Gravitációs-állandóról,
Gravitációs hullámok - levelek,
Gravitációs hullámok nyomai,
Gravitációs hullámokról interjú,
Gravitációs kollapszus,
Gyémántcsillag,
Haló,
Három-alfa folyamat,
Herbig-Haro objektum,
Hold,
Hold geológiája,
Hontalan szupernóva,
HRD_Diagram,
Hubble-törvény,
Hubble űrtávcső,
Inflaton,
Infravörös sugárzás,
Intergalaktikus szél,
Izotóp,
Jetben ionok vannak,
Jupiter,
Kémiai kötés,
Kettős csillagok,
Kinderfresser Sterne,
Kisbolygók,
Kobalt,
Konvekció,
Kőmeteorit,
Korai csillag,
Korai óriásgalaxisok,
Kőzetbolygók,
Kozmológia,
Kvazár árulkodó perdülete,
Kvazárok párhuzamos tengelye,
Laniakea,
Legfényesebb galaxis,
Legfényesebb kvazár,
Lítium,
Litoszféra,
Magfúzió,
Mágneses mező,
Mágneses
tükrök, Magnetár,
Magyar CERN-kutatók,
Mars,
Megarobbanás (ősi csillag),
Merkúr,
Merkur mágnessége,
Merkur kollisio (ütközés),
Nagy Hadron Ütköztető,
Nap,
Nap energiája, Nap
kora, Nap-neutrinó, Nap
szerkezete,
Nap testvére,
Napméretű csillagok élete,
Naprendszer,
Negatív béta-bomlás,
Neon,
Nova,
Nyilthalmaz,
Ólom,
Óriásbolygó magja,
Óriásbolygók,
Óriáscsillag
születése,
Óriásgalaxisok halála,
Ősgalaxis,
Ősi
galaxis-szörnyek,
Ősi kisgalaxisok,
Ősi nukleoszintézis,
Oxigén,
Párosok, Pauli-elv, Periódusos rendszer,
Philae,
Planetáris köd,
Pozitív bétabomlás,
Prebiotikus molekulák,
Protocsillag,
Proton-proton ciklus,
Protoplanetáris korong,
Protoplanetáris korong karja, Pulzár,
Schwarzschild sugár,
Sebes csillag,
Smith felhő - védő sötét anyag,
Sötét anyag,
Sötét anyag 1,
Sötét anyag ereje,
Sötét
anyag - új erők, Sötét anyagból s. energia,
Sötét energia,
Sötét
energia (BOSS),
Sötét
energia kutatása,
Sötétkorszak,
Sötétség korszaka,
Spirálgalaxis,
Statisztikus fizika,
Struktúra, Száraz
exobolygó,
Szén,
Szerves molekulák,
Szilícium,
Szinkrotron,
Születő bolygórendszer,
Születő csillag,
Szupermasszív feketelyuk,
Szupernóvák,
Szuperóriások,
Táguló Föld,
Távoli galaxis,
Távoli
jövőnk, Tejútrendszer,
Tórium,
Törpegalaxis,
Törpegalaxisban feketelyuk,
Új
törpegalaxisok,
Ultraviola sugarak,
Urán, Uránusz,
Változócsillagok,
Van der Waals-erők,
Vas,
Vasmeteorit,
Vegyület,
Vénusz,
Világegyetem alakja,
Víz képződés,
Vörös óriások,
Vörös törpék,
Vöröseltolódás,
Yukawa potenciál,
(<<<
(Tartalomjegyzék) <<< Világképem
<<<) <<<
Anyag-időszak
>>> Anyag
< Sötét korszak >
Univerzum
>
Csillag
>
Tejútrendszer >
Naprendszer
>>> Föld
------------------------------
https://hu.wikipedia.org/wiki/Anyag
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=102010144&t=9037171
(Keresendő!!!
Feketelyuk 2014-ben,
Óriáscsillagok,
)
|