Rieth József: Világképem - Anyagvilág

Anyagvilág - Anyag időszak

 

(<<< (Tartalomjegyzék) <<<  Világképem <<<)   <<< Anyag-időszak >>>     Anyag < Sötét korszak > Univerzum > Csillag > Tejútrendszer  > Naprendszer      >>> Föld      

Galaxisok, csillagok - Atomok, molekulák

Anyag-időszak; máig; az atommagok befogják az elektronokat, az anyag átláthatóvá válik, csillagok és galaxisok jönnek létre;

          Anyagdominálás korszaka. (120 és 130 között)

                    379 000 év táján a hidrogén és hélium atommagok elektronokat fognak be és stabil atommagok keletkeznek.

                    Megszűnik az atomok és fotonok erős kölcsönhatása.

                    A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás szabadon terjed.

          Primordiális sötét korszak. (130 és 155 között). 100 millió év: az első csillag ragyogni kezd.

          Csillagképződés korszaka. (155 után) Visszaionizálódás.

 

- Az első csillagok mintegy 200 millió évvel később gyulladtak ki a tömeggel rendelkező anyagi részecskék között fellépő gravitációs vonzás következtében keletkező sűrűsödés és felmelegedés hatására. A Világegyetem tágulását meghatározó Hubble-állandó jelenlegi értéke H0 = 71 (km/s)/Mpc = 1/(13,7 milliárd év). A mérés relatív hibája 5%. Az adatok jelenlegi értelmezése szerint a Világegyetem örökké tágulni fog, azonban az erre vonatkozó ismereteinket újabb, pontosabb mérési adatok módosíthatják.

- A Világegyetem 4%-a áll a bennünket is felépítő atomokból. 23%-a olyan úgynevezett "sötét anyag", amelyet laboratóriumban eddig nem sikerült előállítani, így tulajdonságait sem ismerjük. A Világegyetem energiájának 73%-a ismeretlen "sötét energia" formájában van jelen. (Mielőtt bárki szeretné a sötét energiát az emberiséget érintő energiaválság megoldására felhasználni, hangsúlyozni szeretném, hogy ezek az adatok a tágulással egyetemben csak elképzelhetetlenül nagy, mintegy 100 Mpc-nél nagyobb léptékben érvényesek. A Földön nincs sem titokzatos sötét anyag, sem sötét energia.) A részecskefizikusok arról álmodnak, hogy a Genf mellett épülő részecskegyorsító, a Large Hadron Collider (LHC) proton- proton ütközéseiben talán sikerül olyan újfajta részecskéket előállítani, amelyek a sötét anyag nagy részét alkotják.

A WMAP tehát megerősítette a COBE méréseit, Nobel- díjat hozva a COBE vezéregyéniségeinek. Adatai alapján azonban olyan kérdéseket is feltehetünk, hogy milyen volt a Világegyetem az első 2 századmásodpercben. A modellek által jósolt hőmérsékleti spektrum és a mért spektrum összevetése azt sugallja, hogy a nagyon korai időszakban volt egy rövid "felfúvódási" szakasz, amikor egyelőre ismeretlen fizikai ok miatt a Világegyetem lényegesen gyorsabb ütemben tágult. A mai kutatások elsősorban a felfúvódási szakasz jobb megértésére irányulnak.

A világegyetem megfigyelhető anyagösszetétele összhangban van azokkal a számításokkal, amely szerint az ősi nukleoszintézis alatt az ősrobbanás után nemsokkal (10-6 s) az anyag nagyon forró volt, kvarkokból és gluonokból állt, melyek a hűlés során protonokká és neutronokká alakult. Az ezt követő 1 másodperc alatt a protonokból és a neutronokból létrejöttek a legkönnyebb atommagok (Deutérium=1H, 3He, 4He, 7Li). Ez a folyamat nagyjából 3 perc alatt véget ér. Az akkor kialakult elemösszetétel megmaradt egészen az első csillagok születéséig.

 

 

Háttérismeret és irodalom:

Abszorpcio, Akkréciós korong, Antianyag hiány, Anyag, ANYAGIDŐSZAK, Ásványi anyagok, Asztrofizika-kategoriák Interneten,

          Átmeneti szupernóva, Atom, Atommag, Atomtáblázat, Atomtömeg,

Barna törpeBerillium, BetaPictoris, Bok-globulák, Bolygócsirák, Bolygók, Bolygórendszer, Bok-globulák,

Cefeida, Centrifugális erő, CNO-ciklus, Csillag, Csillaggyár, Csillaghalmaz a Virgóban, Csillagkeletkezés,

          Csillagködök, Csillagközi anyag, Csillagontó galaxis 1, Csillagontó galaxis 2, Csillag születés,

Diffuz sávok, Diffúz intergallaktikus molekulák (DIB), Doppler-effektus,

Ébredő feketelyuk, Eddington-határ, Égitestek, Egyed elmélete, Einstein után, Elektrongáz, Elektron(K-)befogás, ErőtérExobolygó,

Fehér törpeFeketelyuk, Feketelyuk-adatok, Feketelyuk belsejéről ez, meg az, Feketelyuk és az információ, Feketelyuk létrejöttének megoldása,

          Feketelyukak összeolvadása, Feketelyuk születik, Feketelyuk természete, Feketelyuk törpegalaxisban,

          Fémek a világegyetemben, Fényes vörös nóva, Fermi buborék, Föld, Földfelszín, Földi mágneses mező,

                    Földkeletkezés, Földkéreg, Földköpeny, Földmag, Földszerkezet, Fotoelektromos hatás, Fotonból anyag, Fúzió,

Galaxis, Galaxis a gravitációs hullám detektora, Galaxis és a Jet, Galaxis sorvadása, Galaxis ütközés, Galaxisból_csillaghalmaz,

          Galaxishalmaz, Galaxisok osztályozása, Galaxismag szerepe, Galaxisszökevények, Gammagyűrű, Gammakitörés,

          Gázbolygók,  Gigaméretű feketelyuk, Gliese 581 eltünt bolygói, Globula, Gluon, Gömbhalmaz születés,

          Gömbhalmazban feketelyuk, Görbe Alex gondolatai, Gravitációs-állandóról, Gravitációs hullámok - levelek,

          Gravitációs hullámok nyomai, Gravitációs hullámokról interjú, Gravitációs kollapszus, Gyémántcsillag

Haló, Három-alfa folyamat, Herbig-Haro objektum, Hold, Hold geológiája, Hontalan szupernóva, HRD_Diagram, Hubble-törvény, Hubble űrtávcső,

Inflaton, Infravörös sugárzás, Intergalaktikus szél, Izotóp,

Jetben ionok vannak, Jupiter,

Kémiai kötés, Kettős csillagok, Kinderfresser Sterne, Kisbolygók, Kobalt, Konvekció, Kőmeteorit, Korai csillag,

          Korai óriásgalaxisok, Kőzetbolygók, Kozmológia, Kvazár árulkodó perdülete, Kvazárok párhuzamos tengelye,

Laniakea, Legfényesebb galaxis, Legfényesebb kvazár, Lítium, Litoszféra,

Magfúzió, Mágneses mező, Mágneses tükrökMagnetár, Magyar CERN-kutatók, Mars, Megarobbanás (ősi csillag),

          Merkúr, Merkur mágnessége, Merkur kollisio (ütközés),

Nagy Hadron Ütköztető, Nap, Nap energiájaNap kora, Nap-neutrinóNap szerkezete, Nap testvére,

          Napméretű csillagok élete, Naprendszer, Negatív béta-bomlás, Neon, Nova, Nyilthalmaz,

Ólom, Óriásbolygó magja, Óriásbolygók, Óriáscsillag születése, Óriásgalaxisok halála, Ősgalaxis,

          Ősi galaxis-szörnyek, Ősi kisgalaxisok, Ősi nukleoszintézis, Oxigén,

Párosok, Pauli-elv, Periódusos rendszer, Philae, Planetáris köd, Pozitív bétabomlás, Prebiotikus molekulák,

          Protocsillag, Proton-proton ciklus, Protoplanetáris korong, Protoplanetáris korong karjaPulzár,

Schwarzschild sugár, Sebes csillag, Smith felhő - védő sötét anyag, Sötét anyag, Sötét anyag 1, Sötét anyag ereje,

          Sötét anyag - új erők, Sötét anyagból s. energia, Sötét energia, Sötét energia (BOSS), Sötét energia kutatása,

          Sötétkorszak, Sötétség korszaka, Spirálgalaxis, Statisztikus fizika, Struktúra, Száraz exobolygó, Szén, Szerves molekulák,

          Szilícium, Szinkrotron, Születő bolygórendszer, Születő csillag, Szupermasszív feketelyuk, Szupernóvák, Szuperóriások,

Táguló Föld, Távoli galaxis, Távoli jövőnk, Tejútrendszer, Tórium, Törpegalaxis, Törpegalaxisban feketelyuk,

Új törpegalaxisok, Ultraviola sugarak, Urán, Uránusz,

Változócsillagok, Van der Waals-erők, Vas, Vasmeteorit, Vegyület, Vénusz, Világegyetem alakja, Víz képződés, Vörös óriások, Vörös törpék, Vöröseltolódás,

Yukawa potenciál,

 

(<<< (Tartalomjegyzék) <<<  Világképem <<<)   <<< Anyag-időszak >>>     Anyag < Sötét korszak > Univerzum > Csillag > Tejútrendszer  > Naprendszer      >>> Föld      

------------------------------

https://hu.wikipedia.org/wiki/Anyag

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=102010144&t=9037171

 

(Keresendő!!! Feketelyuk 2014-ben, Óriáscsillagok, )