Rieth József: Anyagvilág - Háttérismeret

Kettőscsillagok

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz képesti mozgás során a két komponens tömegvonzása meghatározható. Az észlelő csillagászatban azonban ebbe a kategóriába sorolják az optikai, tehát egymással fizikai kapcsolatban nem álló kettősöket is, mivel pusztán a látvány alapján a kettősség eredete nem tisztázható. A legismertebb, szabad szemmel is megfigyelhető kettős az Alcor és a Mizar (Nagy Medve csillagkép), a kis távcsővel megfigyelhetők egyike az Albireo (narancs/kék pár, Hattyú csillagkép).

  

Két csillag, amely közös tömegközéppont körül kering. Galaxisunk csillagainak kb. a fele lehet kettőscsillag tagja. A csillagászok a kettőscsillagok mozgásának pályáját tanulmányozzák, mert ez az egyedüli közvetlen módszer a csillagok tömegének meghatározására. Bizonyos ritka és különleges esetekben előfordulhat, hogy a kettőscsillag egyik tagja fekete lyuk vagy neutroncsillag, amelyre a másik, közönséges csillagról erős röntgensugárzást okozó tömegátáramlás zajlik.

Vizuális kettőscsillag A csillagászati távcsövön keresztül egymáshoz közelinek tűnő csillagkettős. Egyes párok a valóságban nagyon eltérő távolságban vannak, és csak a Föld irányából nézve látszanak egymás mellett. Ha csillagok elég közel vannak egymáshoz a valóságban is, és gravitációs kölcsönhatás tartja őket össze, akkor fizikai kettőscsillagot alkotnak.

Asztrometriai kettőscsillag Olyan kettőscsillagok, ahol a kísérő jelenlétére csak a látszó tag asztrometriai úton megállapított pályaháborgásai alapján következtethetünk. Ilyen lehet, amikor az egyik tag fekete lyuk vagy neutroncsillag, mely esetben a másik, közönséges csillagról erős röntgensugárzást okozó tömegátáramlás zajlik.

Fedési kettőscsillag (Algol) Olyan kettőscsillag, amelynek pályamenti mozgása során a két csillag (a Földről nézve) kölcsönösen eltakarja egymást.

Az STF 3062 binary pályája (mikrométeres mérésekből szerkesztve)

Az asztrometriai kettőst alkotó Szíriusz rendszer - a Szíriusz A, az égbolt legfényesebb csillaga és a körülötte keringő Szíriusz B fehér törpecsillag - mozgása 80 év alatt.

Igen gyakori, hogy nemcsak kettő, hanem három vagy még több csillag van egy csoportban. A magyar szóhasználatban viszonylag ritkán használják a többszörös csillag megnevezést; kettőscsillag alatt tehát többszörös csillagokat is értünk.

A kettőscsillagok típusai

fizikai kettősök (a komponensek között fizikai kapcsolat van)

          ellipszoidális kettősök

          asztrometriai kettősök

          spektroszkópiai kettősök

                    fedési kettősök

                    színképi kettősök

vizuális kettősök (vizuálisan elkülöníthető tagok)

          optikai kettősök (ezek a csillagok közel azonos látóirányba esnek, de térben egymástól távoliak)

          bináris kettősök (a közös tömegközéppont körül keringenek)

          közös sajátmozgású kettősök (Cpm, azaz Common Proper Motion párok): sajátmozgásuk megegyezik.

 

TartalomjegyzékhezVilágképem <  Anyag-időszak     

-----------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kett%C5%91scsillag

http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/KettoCsi.htm

http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/ViKeCsil.htm

http://www.vilaglex.hu/Csillag/Html/FedKetCs.htm