Rieth József: Anyagvilág - Háttérismeret Kettőscsillagok Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyag-időszak Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz képesti mozgás során a két komponens tömegvonzása meghatározható. Az észlelő csillagászatban azonban ebbe a kategóriába sorolják az optikai, tehát egymással fizikai kapcsolatban nem álló kettősöket is, mivel pusztán a látvány alapján a kettősség eredete nem tisztázható. A legismertebb, szabad szemmel is megfigyelhető kettős az Alcor és a Mizar (Nagy Medve csillagkép), a kis távcsővel megfigyelhetők egyike az Albireo (narancs/kék pár, Hattyú csillagkép). Két csillag, amely közös tömegközéppont körül kering. Galaxisunk csillagainak kb. a fele lehet kettőscsillag tagja. A csillagászok a kettőscsillagok mozgásának pályáját tanulmányozzák, mert ez az egyedüli közvetlen módszer a csillagok tömegének meghatározására. Bizonyos ritka és különleges esetekben előfordulhat, hogy a kettőscsillag egyik tagja fekete lyuk vagy neutroncsillag, amelyre a másik, közönséges csillagról erős röntgensugárzást okozó tömegátáramlás zajlik. Vizuális kettőscsillag A csillagászati távcsövön keresztül egymáshoz közelinek tűnő csillagkettős. Egyes párok a valóságban nagyon eltérő távolságban vannak, és csak a Föld irányából nézve látszanak egymás mellett. Ha csillagok elég közel vannak egymáshoz a valóságban is, és gravitációs kölcsönhatás tartja őket össze, akkor fizikai kettőscsillagot alkotnak. Asztrometriai kettőscsillag Olyan kettőscsillagok, ahol a kísérő jelenlétére csak a látszó tag asztrometriai úton megállapított pályaháborgásai alapján következtethetünk. Ilyen lehet, amikor az egyik tag fekete lyuk vagy neutroncsillag, mely esetben a másik, közönséges csillagról erős röntgensugárzást okozó tömegátáramlás zajlik. Fedési kettőscsillag (Algol) Olyan kettőscsillag, amelynek pályamenti mozgása során a két csillag (a Földről nézve) kölcsönösen eltakarja egymást. Az STF 3062 binary pályája (mikrométeres mérésekből szerkesztve) Az asztrometriai kettőst alkotó Szíriusz rendszer - a Szíriusz A, az égbolt legfényesebb csillaga és a körülötte keringő Szíriusz B fehér törpecsillag - mozgása 80 év alatt. Igen gyakori, hogy nemcsak kettő, hanem három vagy még több csillag van egy csoportban. A magyar szóhasználatban viszonylag ritkán használják a többszörös csillag megnevezést; kettőscsillag alatt tehát többszörös csillagokat is értünk. fizikai kettősök (a komponensek között fizikai kapcsolat van) ellipszoidális kettősök asztrometriai kettősök spektroszkópiai kettősök fedési kettősök színképi kettősök vizuális kettősök (vizuálisan elkülöníthető tagok) optikai kettősök (ezek a csillagok közel azonos látóirányba esnek, de térben egymástól távoliak) bináris kettősök (a közös tömegközéppont körül keringenek) közös sajátmozgású kettősök (Cpm, azaz Common Proper Motion párok): sajátmozgásuk megegyezik.
Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyag-időszak ----------------- http://hu.wikipedia.org/wiki/Kett%C5%91scsillag http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/KettoCsi.htm http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/ViKeCsil.htm http://www.vilaglex.hu/Csillag/Html/FedKetCs.htm
|