|
Rieth József: Anyagvilág - Háttérismeret Ólom Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyag-időszak Az ólom (nyelvújításkori magyar nevén ólmany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Pb, a széncsoport - eddig - utolsó tagja, rendszáma 82. Az ólom a periódusos rendszer legnagyobb rendszámú stabilis eleme, az utána következő 209Bi legstabilisabb izotópjának felezési ideje bőven túlmutat az világegyetem korán, 19 ± 2 ×1018 év. Elemi állapotban ezüstös szürke színű, hajlékony, jól megmunkálható, nyújtható, forrasztható és hegeszthető, korrózióálló nehézfém. Felületét levegőn a további oxidációtól védő sötétszürke oxidréteg vonja be. Legfontosabb érce a galenit (PbS). Felhasználják építkezéseknél, ólomakkumulátorok, lövedékek, forraszanyagok, óntárgyak, sugárzástól védő mellények, pajzsok készítéséhez, ólomtartalmú ötvözetek előállításához. Az ólom és a vegyületei is mérgezőek, idegrendszeri károsodást és agyi elváltozásokat okoz. A mérgezést fokozza, hogy nem ürül ki a szervezetből, kumulálódik. Név, vegyjel, rendszám ólom, Pb, 82 Elemi sorozat Másodfajú fémek Csoport, periódus, mező 14, 6, p Megjelenés kékes fehér Atomtömeg 207,2(1) g/mol Elektronszerkezet [Xe] 4f14 5d10 6s² 6p² Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 18, 4
Halmazállapot szilárd Sűrűség (szobahőm.) 11,34 g/cm³ Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 10,66 g/cm³ Olvadáspont 600,61 K (327,46 °C) Forráspont 2022 K (1749 °C) Olvadáshő 4,77 kJ/mol Párolgáshő 179,5 kJ/mol Moláris hőkapacitás (25 °C) 26,650 J/(mol·K) Kristályszerkezet köbös lapközéppontos Oxidációs állapotok 4, 2 (amfoter oxid) Elektronegativitás 2,33 (Pauling-skála) Ionizációs energia 1.: 715,6 kJ/mol 2.: 1450,5 kJ/mol 3.: 3081,5 kJ/mol Atomsugár 180 pm Atomsugár (számított) 154 pm Kovalens sugár 147 pm Van der Waals-sugár 202 pm Mágnesség diamágneses Fajlagos ellenállás 1,68·10-8 Ω·m Hővezetési tényező (300 K) 35,3 W/(m·K) Hőtágulási tényező (25 °C) 28,9 µm/(m·K) Hangsebesség (vékony rúd) (szobahőm.) (annealed) 1190 m/s Young-modulus 16 GPa Nyírási modulus 5,6 GPa Bulk modulusz 46 GPa Poisson-arányszám 0,44 Mohs-keménység 1,5 Brinell-keménység 38,3 HB Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t. 204Pb 1,4% >1,4 E17 y α 2,186 200Hg 205Pb mest. 1,53 E7 y Epszilon 0,051 205Tl 206Pb 24,1% Pb stabil 124 neutronnal 207Pb 22,1% Pb stabil 125 neutronnal 208Pb 52,4% Pb stabil 126 neutronnal 210Pb mest. 22,3 y α 3,792 206Hg β 0,064 210Bi Levegőn állandó, friss vágási felülete ezüstfehér színű, fényét hamar elveszti. Elektromos vezetőképessége a többi fémmel összehasonlítva gyenge. A korrózióval szemben igen ellenálló, többféle maró anyag tárolására is használható (például kénsav). Finom eloszlású állapotban pirofóros, kékesfehér lánggal ég. Ionos vegyületeiben az oxidációs száma +2, kovalens vegyületeiben +4. Negatív standarpotenciálja alapján savakban hidrogén fejlődése közben oldódik, így a sósav és a kénsav is megtámadja, de felületén ilyenkor vízben rosszul oldódó ólom(II)-klorid vagy ólom(II)-szulfát keletkezik, mely meggátolja a további oldódást. Az ólom messze a leggyakoribb nehézelem (13 ppm), a gyakorisági sorban a tallium (8,1 ppm) és az urán (2,3 ppm) követi. Gyakorisága azzal magyarázható, hogy négy természetes izotópja közül három a természetes radioaktív bomlási sorok stabilis végtermékei. Csak a 204Pb nem radioaktív eredetű. Az ólomásványokban az ólom oxidációs száma mindig +2. Ércei sokfelé előfordulnak, több mint 50 országban folytatnak kitermelést. Előnyös tulajdonságai miatt lőszerek gyártásánál használják, illetve az autók akkumulátoraiban is széleskörűen előfordul. Radioaktív sugárzástól védő mellényeket, ruhákat szintén ólomból gyártanak, régebben ólomból készítettek vízvezetékcsövet, ónnal keverve óntárgyakat és forrasztóónt (lágyforrasz) (75%-a ón, 25%-a ólom) készítenek belőle. Felhasználják még építkezéseknél, az ólom(II)-oxid egyes kerámiamázak alapanyaga. A vegyiparban berendezéseket gyártanak belőle, valamint jelentős felhasználási területe az ólomkamrás kénsavgyártás is. A fém annyira puha, hogy szobahőmérsékleten papírra lehet írni vele, ezért a középkorban ólomból készítették az ún. irónt. Az ólom-tetraetil régebben a benzin fontos adalékanyaga volt, kopogásgátlónak használták. A festékipar a míniumot, mint rozsdagátló festéket használta. A nyomdaiparban sokáig betűfémként használták ónnal és antimonnal ötvözve, melyet a fémipar keményólomnak hív. A természetben főleg oxidjai és más vegyületei fordulnak elő. Az emberi szervezetbe bejutva kiszorít egyéb, létfontosságú fémeket (vasat, cinket, kalciumot), sejtméregként viselkedik, nagyobb adagban ólommérgezést okoz. Az ókortól a késő középkorig az ólom-acetátot édesítőszerként és kozmetikumok alkotórészeként használták, ezzel súlyos köszvényt és egyéb megbetegedéseket okozva. Az ólomból készült vízvezetékek, étkezőeszközök voltak a szervezetbe való bejutás másik útjai. A vörös ólom-oxidot mázas kerámiák előállításához használják. Például, az erdélyi Korond fazekasközpontban emiatt főleg az 50-es évektől a 90-es évekig (az ólommentes máz megjelenéséig) nagyon sok ólommérgezés történt. Az ólmozott benzin és füstje szintén komoly veszélyforrás volt, de ma már nem használják ezt az üzemanyagot. A 204Pb kivételével az összes izotópja megtalálható az urán és a tórium bomlási soraiban. A természetes ólom-izotópok közül a 204Pb gyengén radioaktív, stabil izotópjai a 206Pb, a 207Pb és a 208Pb. A 202Pb izotóp felezési ideje körülbelül 53 000 év. Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyag-időszak
-------------- http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93lom
|