Szupermasszív fekete lyuk egy törpegalaxisban Tartalomjegyzékhez < Világképem Asztrofizikusok szupernagy tömegű fekete lyukat fedeztek fel egy olyan törpegalaxisban, ahol az eddigi elméleti modellek alapján egyáltalán nem számítottak rá. Ez nemcsak arra világít rá, hogy a fekete lyukak keletkezésére és fejlődésére vonatkozó elképzelések módosításra szorulnak, hanem egyúttal betekintést nyújthat abba is, miként jöhettek létre az első nagytömegű fekete lyukak csírái a korai Világegyetemben. Hickox szerint ez azt sugallja, hogy a belátható Világegyetemben másutt is létezhetnek hasonló kis galaxisok, amelyek azonban nagyobb távolságuk miatt nem vizsgálhatók olyan részletességgel mint a Henize 2-10. A kutatók most a Henize 2-10 törpegalaxisra vonatkozó négy, az elektromágneses spektrum röntgentartományában elvégzett méréssorozat eredményeit összegezték és elemezték. A megfigyeléseket — amelyek időben 13 évet ölelnek fel — három űrtávcső végezte: a japán kozmológiai és asztrofizikai műhold (1997), az ESA XMM-Newton műholdja (2004, 2011) és a NASA Chandra röntgen-űrobszervatóriuma (2001). A Henize 2-10 szabálytalan törpegalaxis a Hubble-űrtávcső felvételén (Első KÉP: NASA) A Henize 2-10 egy kis, szabálytalan galaxis, amely csillagászati léptékben mérve viszonylag közel — 30 millió fényévre — esik hozzánk. „Ez egy csillagontó törpegalaxis, amelynek egyes tartományaiban rendkívül heves csillagképződés zajlik, miközben méretei alig érik el a Tejútrendszer kiterjedésének 10 százalékát — mondta Ryan Hickox, a Dartmouth-i Egyetem csillagászprofesszora, az Astrophysícal Journal Lettersben beszámoló cikk egyik társszerzője a felfedezésről. — Az égbolton csupán elmosódott foltként megjelenő kis objektumban méreteihez képest mégis meghökkentően nagy tömegű fekete lyuk lapul." Az első gyanú, hogy a Henize 2-10 esetleg egy nagy tömegű fekete lyukat rejt magában 2011-ben vetődött fel, amikor egy csillagászcsoport (melynek tagjai részben megegyeznek a mostani cikk szerzőgárdájával) először vizsgálta meg tüzetesebben a törpegalaxisról addig összegyűjtött adatokat. A gyanúra az objektum röntgen- és rádiótartományban észlelhető sugárzása adott okot, amelyek együttes megjelenése és a sugárzások egyéb karakterisztikus vonásai gyakran fekete lyuk jelenlétére utalnak. Ezt a gyanút aztán tovább erősítette e sugárzások időbeli változásainak megfigyelése. „A galaxis ezekben a tartományokban 2001-ben feltűnően fényes volt (ezért is figyeltek rá fel a csillagászok), majd az intenzitás észrevehetően csökkenni kezdett — magyarázta Hickox. — Ez a gyors változás nem magyarázható meg csupán a galaxisban folyó heves csillagképződéssel, hanem az esetek többségében egy a galaxis központi részén lévő kompakt objektumra utal, amelynek sugárzási teljesítménye már rövid időtávon nézve is változó lehet. Ilyenek a szupermasszív fekete lyukak. Igaz, mivel a törpegalaxis méretei és össztömege jóval kisebb az elliptikus vagy spirális óriásgalaxisokénál, a benne meghúzódó fekete lyuk tömege is kisebb — de még így is eléri a több millió naptömeget." A szupernagy tömegű fekete lyukak jellemzően a galaxisok központi dudorában (bulge) találhatók. „Mindazok a modellek, amelyek a galaxisok és a bennük lévő szupernagy tömegű fekete lyukak párhuzamos, egymásra is kölcsönös hatást gyakorló fejlődésére épülnek, fontosságot tulajdonítanak ennek a nagy csillagsűrűségű központi dudor-nak, amelybe a fekete lyuk mintegy beágyazódik — magyarázta Thomas Whalen, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa, a cikk egyik társszerzője. — A Henize 2-10 törpegalaxisban azonban nincs ilyen központi dudor, ezért korábban nem is feltételeztek benne fekete lyukat." A kozmológia egyik nyitott kérdése, hogyan jöttek létre a korai Világegyetemben a fekete lyukak csírái. Számos megfigyelés mutat arra, hogy ezek már eleve, az első galaxisok születésekor is jelen voltak, majd együtt növekedtek, fejlődtek a galaxissal. „Mivel a csillagontó törpegalaxisok számos vonásukban hasonlíthatnak a korai Világegyetemben megszületett első galaxisokra, biztató jelnek tekintjük, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben bennük is létezhetnek szupermasszív fekete lyukak. Hasonló lehetett a helyzet a legősibb galaxisokban is. Ezért az ilyen törpegalaxisok további alapos tanulmányozása segíthet ennek a rejtélynek a megfejtésében" — véli Hickox. Tartalomjegyzékhez < Világképem ---------------- Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-04/dc-dbh042015.php Élet és Tudomány - 2015/18 - 549 http://www.aanda.org/articles/aa/full/2003/41/aah4029/aah4029.html
|