Anyagvilág - Háttérinformáció

Egy újszülött-Jupiter fényképe

Tartalomjegyzékhez Világképem     

Egy viszonylag közeli csillag körül sikerült csillagászoknak egy nagyon fiatal, még forró, a Jupiterhez hasonló exobolygót „lencsevégre" kapni. A felfedezésről a Science-ben számoltak be.

Fantáziakép az 51 Eridani b exobolygóról
(KÉP: DANIELLE FUTSELAAR/FRANCK MARCHIS/ SETI INSTITUTE)

A most felfedezett exobolygó, az 51 Eridani b (51 Eri b) tőlünk nagyjából 97 fényévre, az Eridanus csillagképben található. Mindössze 20 millió éves, ami csillagászati értelemben szinte csecsemőkornak számít. Távolsága anyacsillagától, a c Eridanítól (vagy HD 29391-től) mintegy 13 csillagászati egység (átlagos Nap—Föld távolság), ami Naprendszerünkben a Szaturnusz és az Uránusz pályái közé esne. Tömege durván kétszerese a Jupiterének. (A korábban közvetlenül is megjelenített Naprendszeren kívüli gázóriások tömege ennél jóval nagyobb, 5 és 13 jupitertömeg közötti volt.)

   

Az 51 Eridani b az első olyan exobolygó, amelyet a 8 méteres chilei Gemini Déli-távcsőre szerelt, 2013 novembere óta működő

Gemini Bolygómegjelenítő (Gemini Planet Imager: GPI) berendezéssel észleltek. Ez utóbbit kifejezetten úgy tervezték, hogy vele

közvetlen (fény)képeket készíthessenek viszonylag közeli, fényes csillagok körül keringő halvány exobolygókról, és elemezzék

azok légkörét.(KÉP: J. RAMEAU, UNIVERSITY OF MONTREAL/C. MAROIS, HERZBERG INSTITUTE OF ASTROPHYSICS)

A korábban felfedezett exobolygók elsöprő többségét közvetett mérésekkel vagy a csillagukra gyakorolt gravitációs perturbáló hatásuk (radiális sebességmérés), illetve a csillaguk korongja előtti átvonulásuk (fedési módszer) révén fedezték fel. (Utóbbit alkalmazza az eddigi legsikeresebb „exobolygóvadász", a Kepler-űrtávcső is.)

Az eddigi tapasztalatok alapján egyik eljárás sem tűnik alkalmasnak arra, hogy a Naprendszerünkhöz hasonló szerkezetű — a csillaghoz viszonylag közeli kisebb kőzetbolygókból és attól távolabb keringő gázóriásokból felépülő — exobolygórendszereket fedezzenek fel velük. Ezért is akartak a csillagászok egy olyan megfigyelőeszközt, amellyel az exobolygók közvetlenül, saját (hő)sugárzásuk révén is lencsevégre kaphatók. Erre a célra tervezték az infravörös tartományban működő GPI-t, amellyel várakozásaik szerint főként még fiatal és forró, napjuktól távolabb keringő óriásbolygókat lehet „lefényképezni", továbbá légkörük spektroszkópiai elemzésére is mód nyílik.

A GPI spektrométere az 51 Eridani b légkörében magas metánkoncentrációt mért, és vízgőzt is kimutatott — ebben hasonlít Naprendszerünk óriásaihoz. Felszíni hőmérséklete 427 Celsius-fok, ami elegendő az ólom megolvasztásához, ám jóval alacsonyabb más, napjukhoz közelebbi gázóriások perzselő forróságánál (ami azonban nem saját, a keletkezés során termelődött hő, hanem a csillag közelségéből ered).

A GPI tudományos programja, a GPI Exobolygó-felmérés során több mint 600, viszonylag közeli (300 fényéven belüli) csillag környezetét fogja átkutatni, bennük elsősorban fiatal gázóriásokat keresve.

Tartalomjegyzékhez Világképem     

-------------

(Sci-News)

Élet és Tudomány - 2015/35 - 1114-1115.o.

http://www.sci-news.com/astronomy/science-51eridani-b-jupiter-like-exoplanet-03129.html