Rieth József: Anyagvilág - Háttérinformáció

Ismeretlen eredetű röntgensugárzás

Tartalomjegyzékhez Világképem     

Brit csillagászok az égbolt röntgen-háttérsugárzásában eddigi ismereteink alapján megmagyarázhatatlan eredetű röntgensugárzást fedeztek fel, amely szerintük esetleg a rejtélyes sötét anyag eddig csupán elméletileg feltételezett részecskéitől, a Napban keletkező axionoktól származhat. Az erről beszámoló cikkük a Monthly Notices of the Royal Astronotnical Society-ben jelent meg.

Mint azt a cikk vezető szerzője, George Fraser (a Leicesteri Egyetem idén márciusban elhunyt professzora) írta: „A még ismeretlen összetételű sötét anyag különféle elméleti modellekben feltételezett összetevőinek közvetlen kimutatása idestova több mint három évtizede foglalkoztatja a fizikusokat és a csillagászokat."

A láthatatlan sötét anyagot, amely becslések szerint a Világegyetem anyagának mintegy 25 százalékát teszi ki, eddig csak közvetve, gravitációs hatása révén észlelték. A két legelfogadottabb modell szerint a sötét anyagot a tudományra nézve eddig ismeretlen részecskék alkothatják: vagy nagy tömegű, gyengén kölcsönható részecskék, röviden a WIMP-ek (Weak Interacting Massive Particles), vagy szintén csak gyengén kölcsönható, de nagyon kis tömegű részecskék, az axionok. A két feltételezés nem zárja ki egymást.

A brit csillagászok megfigyelte jelenség lehetséges magyarázatának
vázlata: a Napban keletkezett axionok (kék) a Föld mágneses terében
(vörös) röntgensugárzássá alakulnak (narancs), amelyeket az XMM-Newton
obszervatórium észlel. Az ábra nem méretarányos.
KÉP: UNIVERSITY OF LEICESTER

„Az égbolt megfigyelhető röntgen-háttérsugárzása, vagyis a fényes röntgenforrások levonása után visszamaradó sugárzás intenzitása és eloszlása elvileg a megfigyelés időpontjától függetlenül állandó — magyarázta Andy Read, az egyetem csillagásza, a cikk egyik társszerzője. — Ezzel szemben nekünk sikerült benne egy kis szezonális változást kimutatnunk, amely legkézenfekvőbb módon a Napból a Földhöz érkező axionokkal magyarázható."

A kutatók erre a felfedezésre az ESA immár 15. éve pályán keringő XMM-Newton röntgen-űrobszervatóriuma teljes, eddig összegyűjtött adatbázisának elemzésével jutottak. Korábbi modellszámítások éppen a megfigyelthez hasonló jellegű szezonális változást jeleztek előre, amennyiben a Nap belsejében a fotonokból az erős mágneses térrel való kölcsönhatásban keletkező axionok a Föld mágneses terével kölcsönhatásba kerülve röntgen-fotonokká alakulnak. A számítások szerint az axionok és a földi mágneses tér kölcsönhatásából eredő röntgensugárzás a magnetoszférának a Naphoz közelebbi részén a legerősebb.

A brit Királyi Csillagászati Társaság elnöke (a Leicesteri Egyetem csillagászprofesszora), Martin Barstow nyilatkozatban üdvözölte az eredményt, amely „ha beigazolódik, az első közvetlen kimutatása lesz a rejtélyes sötét anyag részecskéinek."

Tartalomjegyzékhez Világképem     

--------------

(PhysOrg)

Élet és Tudomány - 2014/44 - 1402-1403.o.

http://www.nature.com/news/physicists-see-potential-dark-matter-from-the-sun-1.16174

https://hu.wikipedia.org/wiki/Standard_modell

https://sg.hu/cikkek/93687/hamarosan-pont-kerul-a-sotet-anyag-rejtely-vegere - (axion, sötét anyag) 

https://ipon.hu/elemzesek/a_sotet_anyag_es_az_axionok/2415/ 

http://www.csillagaszat.hu/hirek/ko-korai-vilagegyetem/ko-kulonleges-elmeletek/a-nap-lehet-a-kulcs-a-sotet-anyag-rejtelyehez/