Rieth József: Anyagvilág - Háttérismeret Föld szerkezete Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyag-időszak A Föld belső része öves felépítésű, az övek elhelyezkedése, kiterjedése, sőt esetenként mozgása is jól ismert ma már. Az övek összetételét illetően azonban még feltételezésekre, elméletekre kell hagyatkozni, mivel a legfelső 30–70 km-t leszámítva ez teljesen ismeretlen. A Föld öveinek kémiai összetételét vizsgáló elméleteknek magyarázatot kell adni az ismert jelenségekre, a Föld átlagsűrűségére, és meg kell felelnie a kozmológiai ismereteinknek is. A Föld metszeti ábrája -- A Föld belső szerkezete a magtól a felső köpenyig A Föld szerkezetére vonatkozó legismertebb elmélet az úgynevezett Goldschmidt-féle vasmagos modell. Ez kémiailag inhomogén öveket tételez fel, amelyben egyszerű ülepedés hatására a mélyebb rétegek a nagyobb fajsúlyú anyagokat tartalmazzák. Magyarázatot ad a felszíni kőzetek sűrűsége és a Föld átlagsűrűsége közötti eltérésre, valamint a mágneses mezőre. A Föld öves szerkezetének létrejöttét az Egyed László-féle vasmag nélküli modell kémiailag homogénként írja le, amelyben kizárólag a nyomás és a hőmérséklet változásai hozzák létre a szeizmológiailag mérhető övezethatárokat. A Föld átlagsűrűségét a magban található elfajult anyag növeli meg, a mágnesességet ugyanennek az elfajult anyagnak a mozgása hozza létre. A modell szerint a kéreg alatti konvekciós áramlatok olyan keveredést okoznak, ami meggátolja a fémes (nehéz) elemek leülepedését. Ez az elmélet vetette fel először a táguló Föld elképzelését. A Föld belső héjszerkezete. Mélység km Réteg-összetevők Sűrűség g/cm3 0–60 Litoszféra — 0–35 .......... Kéreg 2,2–2,9 35–2890 Köpeny 3,4–5,6 35–60 .......... Felső köpeny 3,4–4,4 100–700 .......... Asztenoszféra — 2890–5100 Külső mag 9,9–12,2 5100–6378 Belső mag 12,8–13,1
Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyag-időszak --------------- http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/2het/foldrajz/foldrajz2.html
|