Rieth József: Anyagvilág - Háttérinformáció

Tengernyi ősi kis galaxist fedeztek fel

Tartalomjegyzékhez < Világképem <  Anyag-időszak     

A NASA Hubble-űrtávcsövével csillagászok kimutatták azoknak a régóta sejtett galaxisoknak egy csoportját, amelyekben a Világegyetem fejlődésének korai időszakában hatalmas ütemű csillagképződés zajlott, s amelyeket eddig számosságuk ellenére halvány fényük és kis méretük miatt nem sikerült észlelni.

A most felfedezett 58 fiatal, kicsinyke galaxist több mint 10 milliárd évvel ezelőtti fejlődési állapotukban sikerült lencsevégre kapni, amikor bennük tetőfokán állt a csillagképződés, így joggal feltételezhető, hogy a Világegyetem ezen időszakában született csillagok túlnyomó többsége bennük jött létre. Számukat tekintve mintegy százszor annyian vannak, viszont sokkal halványabbak és kisebbek, mint a később keletkezett, s a mostanit megelőző mélyégbolt felmérésekben látott, jóval nagyobb tömegű galaxisok. Ezért önmagukban a Hubble számára nem volnának észlelhetők. Ezen segített az a „trükk", hogy egy óriási természetes „nagyítólencse" segítségével vizsgálták őket, nevezetesen kihasználták a közbeeső, tőlünk 2,5 milliárd fényévre levő Abell 1689 galaxishalmaz hatalmas tömegéből adódó gravitációs lencsehatását.

„Korábban a nagyon távoli galaxisok közül csak a legfényesebbeket láttuk — magyarázta Brian Siana, a Kaliforniai Egyetem (Riverside) csillagásza, a kutatócsoport vezetője. — Sejtettük azonban, hogy ezek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Most végre sikerült az eddig láthatatlan jóval nagyobb tömbjébe bepillantani."

A közbeeső galaxishalmaz gravitációs lencsehatása nélkül ezek a galaxisok legfeljebb apró fénypontként jelennének meg a Hubble felvételein. Így azonban, a nagyításnak köszönhetően, mind a méreteik, mind az alakjuk megfigyelhetővé válik. Megállapítható, hogy ezek az objektumok nem nagyon hasonlítanak a közelebbi környezetünkben látható nagy spirális és elliptikus galaxisokhoz: nemcsak méreteik kisebbek (átmérőjük mindössze néhány ezer fényév), de alakjuk is szabálytalan. Ezek a galaxisok még fejlődésük későbbi, „érett" szakaszában sem közelítik meg a később született, és mai környezetünkben megfigyelhető óriásgalaxisok méretét, tömegük például legfeljebb a Tejútrendszer tömegének századát-tizedét érheti el. Látható fényük jellemzően kékes árnyalatú, ami bennük hevesen zajló csillagképződésnek, a tömérdek fiatal csillagnak tulajdonítható. Sugárzásuk azonban — ugyancsak ennek tulajdoníthatóan — az ultraibolya hullámhossz-tartományban a legerőteljesebb, amelyben éppen ezért most a Hubble is vizsgálódott.

Tartalomjegyzékhez < Világképem <  Anyag-időszak     

----------

(Hubblesite)

Élet és Tudomány - 2014/3 - 90.o.