Tartalomjegyzékhez < Világképem
Egy, a Tejútrendszer felé nagy sebességgel közeledő hidrogénfelhőt sötét anyagból álló burok védhet meg a teljes szétfoszlástól — ezt állapították meg csillagászok a Robert C. Byrd Green Bank Távcső (GBT) legújabb adatainak elemzésével. A kutatók úgy vélik, hogy e „mentőmellény" nélkül a Smith-felhő néven ismert nagy sebességű gázfelhő, amely számításaik szerint korábban is ütközött galaxisunkkal, már régen, az első ütközésben széthullott volna.
Amennyiben a sötét anyag létezését további megfigyelések is megerősítik, az a csillagászok szerint azt bizonyítja majd, hogy a Smith-felhő valójában egy félbemaradt törpegalaxis, azaz olyan objektum, amelyben elegendő tömeg gyűlt össze egy galaxis kialakulásához, de valamilyen eddig ismeretlen okból nem képződtek benne csillagok.
„A Smith-felhő rejtélyes, és eddig páratlan objektum, amely nagy kiterjedése és közelsége miatt alaposan vizsgálható - mondta Matthew Nichols, a svájci Sauverny Obszervatórium csillagásza, az eredményről a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society-ben beszámoló cikk egyik szerzője. — Ha valóban csak egy szokványos hidrogénfelhő lenne, nem élhette volna túl a Tejútrendszerrel történő ütközést — márpedig számos bizonyíték szól amellett, hogy ez megtörtént."
Korábbi elemzések már kimutatták, hogy a Smith-felhő évmilliókkal ezelőtt áthaladt a Tejútrendszeren, és túlélte a találkozást. Modellszámítások szerint ezt csak a felhőben és a körülötte lévő halóban rejtőzködő, nagy mennyiségű láthatatlan sötét anyag jelenléte magyarázhatja.
A Smith-felhő hamis színezésű képe a Green Bank Telescope (GBT) megfigyelései alapján
A Tejútrendszert több száz nagysebességű gázfelhő raja veszi körül, amelyek főként hidrogéngázból állnak, de annyira ritkák (kis sűrűségűek), hogy bennük gravitációs összehúzódással nem tudnak csillagok képződni. Ezért a látható fény tartományában működő optikai távcsövekkel nem is láthatók, csak a semleges hidrogénatomok jellegzetes emissziós hullámhosszára érzékeny rádiótávcsövekkel (mint a GBT) észlelhetők. Amennyiben szabad szemmel is látható lenne, a Smith-felhő majdnem akkora területet foglalna el az égbolton, mint az Orion csillagkép.
A Tejútrendszer körül rajzó nagy sebességű gázfelhők túlnyomó többsége galaxisunkkal közös eredetű, s vagy a galaxisképződésből visszamaradt építőanyagok, vagy a Tejútrendszerben bekövetkezett szupernóva-robbanások vetették ki. Ritka kivételnek számítanak köztük a Világegyetem távolabbi részeiből idevetődött jövevények, amelyeknek sajátos, egyedi múltjuk lehet. Egy sötét anyagból álló védőháló azt támasztja alá, hogy a Smith-felhő ilyen jövevény lehet.
Jelenleg a Smith-felhő 8000 fényévnyire van a Tejútrendszer korongjától, másodpercenként több mint 240 kilométeres sebességgel száguld felé, s mintegy 30 millió év múlva ismét nekiütközik.
Tartalomjegyzékhez < Világképem
-----------------
(NRAO)
730 • Élet és Tudomány ■ 2014/23
https://ipon.hu/hir/oriasi_hidrogenfelho_tart_galaxisunk_fele/29826