Rieth József: Világképem - Háttérismeret

Csillagokkal táncoló

<<< Tartalomjegyzék <<<  Világképem <<<     

Egy egészen furcsa hármas rendszert fedeztek fel a csillagászok. Az egy, a Naphoz hasonló csillagból, egy vörös törpéből és egy köztük bonyolult táncot lejtő óriásbolygóból áll. Az erről szóló beszámoló az Astrophysical Journalben jelent meg.

Magát a bolygót, amelynek tömege mintegy nyolcszorosa a Jupiterének, még 2011-ben figyelték meg először a Naphoz hasonló HD 1449 csillag körül, és már akkor szemet szúrt rendkívül elnyúlt, excentrikus pályája, amelynek mintha még a síkja is billegett volna. Az erősen elnyúlt, bizonytalan helyzetű pálya alapján a kutatók azt gyanították, hogy a bolygó mozgását — látható napja mellett — egy vagy több további, egyelőre nem észlelt égitest is befolyásolhatja. Valami bujkál még a rendszerben, aminek a tömege a látott szabálytalanságok alapján a bolygóénál is nagyobb lehet.

„A kérdés az volt: vajon egy további óriásbolygóról, vagy esetleg egy közeli törpecsillagról van-e szó" — mondta a kutatócsoportot vezető Timothy Rodigas, a Carnegie Intézet csillagásza. Hogy kérdésükre választ kapjanak, Rodigas és munkatársai a Magellan adaptív optikai berendezéssel (MagAO) vették célba a rejtélyes rendszert. A 2013-ban üzembe állt MagAO extrém nagy felbontása azonnal felfedezte a rendszer addig bujkáló harmadik tagját, egy piciny, M típusú vörös törpét, amelynek tömege mindössze 20 százaléka a Napénak. Pályája legközelebbi pontjának távolsága a másik (immár HD 7449A katalógusjelet kapott) csillaghoz pedig mindössze 18 csillagászati egység (Naprendszerünkben ez a Szaturnusz és a Neptunusz pályája közé esne; 1 csillagászati egység az átlagos Nap—Föld-távolság). Nem is oly rég a kutatók még abban is kételkedtek, hogy kettőscsillagoknak egyáltalán lehetnek-e bolygóik, mondván, így túl instabil pályák adódnak. Azóta több bináris rendszert is felfedeztek. Ez a hármas azonban még köztük is különleges, mivel rendkívül kompakt (az egész elfér egy 20 csillagászati egységnyi térrészben), az egyik csillaga a Naphoz hasonló, bolygója pedig a legnagyobb tömegű, továbbá a legexcentrikusabb pályán kering.

A kutatók úgy vélik, a törpecsillag már évmilliók óta zavarja a bolygó mozgását, amelynek még a pályasíkja is billeg e harmadik társ hatására: fel-le oszcillál a nagyobbik csillag meghatározta ekvatoriális síkhoz képest. „Bár nehéz elképzelni, hogyan mozog pontosan, annyi bizonyos, hogy felettébb bonyolult táncot lejt a két csillag között" — mondta Rodigas.

A kutatók folytatják a rendszer megfigyelését, és remélik, végül arra is fényt deríthetnek, hogyan alakulhatott ki ez a furcsa trió.

<<< Tartalomjegyzék <<<  Világképem <<<     

-----------------

(Carnegie Science)

Élet és Tudomány - 2016/2 - 58.o.