|
Rieth József: Anyagvilág - Háttérinformáció Magyar kisbolygók Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyag-időszak PAPP LÁSZLÓ ÉS A BÖRZSÖNY AZ ÉGRE KERÜLT Már kétezernél is több aszteroidát sikerült felfedezni a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésével 1997-ben indított kisbolygómegfigyelési program keretében. Ezek jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 cm-es Schmidt-távcsövévei találták a csillagda kutatói, valamint az SZTE és az ELTE hallgatói, munkatársai. Egy kisbolygó felfedezése az első megpillantásától az elnevezéséig igen hosszadalmas és bonyolult folyamat. Ennek legfőbb oka, hogy az égitest mozgásának pontos meghatározásához, a pálya precíz leírásához több éven keresztül követni kell a kisbolygót, ami nem mindig sikerül az észlelőknek. A szabályozás is jelentősen megváltozott az elmúlt években, de általánosságban elmondhatjuk, hogy egy éjszaka megfigyelései nem elegendőek, hogy valóban felfedezőnek mondhassuk magunkat. Ehhez legalább két éjszaka kell megfigyelni a kisbolygót, így amikor évekkel később újra lefotózzák, a múltbéli adatokat visszakeresve eljuthatnak a mi észleléseinkig. Amennyiben később találnak a miénknél korábbi megfigyelést az archívumokban, az is előfordulhat, hogy elveszítjük az égitest felfedezésének jogát. Ha már két különböző évben megfigyelték a kisbolygót, és a mi ideiglenes jelölésünk alatt fut (ez a felfedezés évéből, majd betűk és számok kombinációjából áll), már biztosan mi leszünk megadva felfedezőnek, de ehhez legalább további két évben meg kell figyelni az égitestet. Ezt követően a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) illetékes szervezete, a Minor Planet Center sorszámot ad a kisbolygónak, és az ekkor megadott felfedezőnek 10 évig kizárólagos joga nevet adni az égitestnek. Cikkünkben a tavaly elnevezett 14 kisbolygó rövid történetét ismertetjük. (135799) Ráczmíklós = 2002 RZll1: Sárneczky Krisztián fedezte fel 2002. szeptember 7-én ezt a 2-3 km átmérőjű, 4,15 éves keringési idejű kisbolygót. Miután majd' három hónapig sikerült követni, nem okozott gondot 2004-es újrafelfedezése, azóta pedig minden évben megfigyelik a világ valamely obszervatóriumában. A pontos pályaelemek ismeretében a felfedezőnek egy 1990-ben készült, digitalizált fotólemezen is sikerült megtalálni a nyomát. Nevét Rácz Miklós fizikusról kapta, aki 2000 és 2011 között a Konkoly Obszervatórium műszaki igazgatója volt, és nevéhez fűződik a Piszkéstetői Megfigyelő Állomás modernizációjának elindítása. (142275) Simonyi = 2002 RQ117: az előző kisbolygóval egy éjszakán sikerült felfedezni ezt a 3-4 km átmérőjű, 4,11 éves keringési idejű égitestet. Az ekkor 19,5 magnitúdós kisbolygót három hónapig sikerült követni, így 2003. decemberében és 2005. áprilisában ismét észlelték a Mátrából, és azóta is folyamatosan követik. A 21 fokos pályahajlású kisbolygó 2006-ban kapta sorszámát, neve pedig Simonyi Károly (1916-2001) professzornak, a Műegyetem legendás hírű tanárának, a Fizika kultúrtörténete című fizikatörténeti alapmű szerzőjének állít emléket, aki pályája során mindig kiállt a természettudományos és humán kultúra egysége mellett. (167018) Csontoscsaba = 2003 QS29: Sárneczky Krisztián találta meg 2003. augusztus 23-án ezt a 19,5 magnitúdós kisbolygót, amelyet egy hónappal korábban már észleltek egy amerikai obszervatóriumból, ám a felfedezés végül nálunk maradt, mert szeptember közepéig folyamatosan tudtuk követni a halványuló kisbolygót. Az 1-2 km átmérőjű, 3,81 éves keringési idejű aszteroidát később 2002-es archív képeken is azonosítottuk, majd további követése után 2007 őszén megkapta sorszámát. Nevét a Piszkéstetői Obszervatórium 1 méteres RCC-távcsövének épületét tervező Csontos Csaba (1940-2013) Ybl-díjas építészről kapta, aki többek között a budapesti Korona Szállót és a keszthelyi Balaton Színházat tervezte. (167341) Börzsöny = 2003 VG: ezt a közel kör alakú pályán járó, 4,56 éves keringési idejű, 20,5 magnitúdós kisbolygót is Sárneczky Krisztián fedezte fel 2003. november 3-án. Másfél hónapnyi követés után számos archív, 2002-ben készült felvételen is megtalálták a 3-4 km átmérőjű kisbolygó nyomát, így miután 2005-ben és 2007-ben is sikerült megfigyelni, megkapta sorszámát. A keresztségben a Börzsöny nevet kapta, amely hazánk egyik legszebb hegysége, a Dunakanyar ékessége. (171118) Szigetköz = 2005 GJ1: Sárneczky Krisztián azonosította 2005. április 2-ai képeken ezt a 20 magnitúdós, 3-4 km átmérőjű kisbolygót. A hónap végére kiderült, hogy 2001UC182 jelöléssel korábban már katalogizálták, ám a több 2005-ös megfigyelés miatt végül magyar felfedezésű maradhatott. Az 5,64 éves keringési idejű, mindössze 2 fokos pályahajlású aszteroidát azóta minden szembenállása alkalmával észlelték, így 2007-ben megsorszámozták. Akárcsak az előző égitest, ez is hazánk egyik legszebb tájáról kapta nevét. (175566) Papplaci = 2006 TM7: Sárneczky Krisztián és Csák Balázs fedezte fel 2006. október l-jén 20 magnitúdónál. A 4,91 éves keringési idejű, 3-4 km átmérőjű égitestről 1999-ből és 2004-ből is előkerültek egyéjszakás megfigyelések, a 2001 és 2003 közötti időszakból pedig egy internetes képarchívumot használva a felfedezők mértek ki számos pozíciót. Sorszámát 2008 elején kapta, miután Piszkéstetőről sikerült újra megfigyelni. Bár 19,5 magnitúdónál nem lehet fényesebb, azóta is rendszeresen és sokszor észlelik a világ különböző obszervatóriumából. Nevét a legendás hírű, felejthetetlen mondásai és közvetlen stílusa miatt mindenki által szeretett Papp Lászlóról (1926-2003), a mi Pappiacinkról kapta, aki első bokszolóként védte meg két alkalommal is az olimpiai bajnoki címét (1948 után 1952-ben és 1956-ban is győzött) Kétszeres Európa-bajnok, hétszeres magyar bajnok, profi pályafutása során 29 mérkőzésből 27-et megnyert, kettő pedig döntetlennel végződött. (181298) Ladányi = 2006 QY: ezt a 4-5 km-es kisbolygót szinte egy időben fotózták le Piszkéstetőn és a kaliforniai Palomar-hegyen, de a gyorsabb beküldés miatt végül Sárneczky Krisztiánnak ítélték a felfedezést 2006. augusztus 17-ei dátummal. Miután a 19-19,5 magnitúdós kisbolygót szeptemberben is sikerült lefotózni, 2005-ből előkerült egy archív mérés Kitt Peakről, míg a 2001-2002-es időszakból a felfedező mért ki számos archív felvételt a már említett Palomar-hegyi távcső archívumából. Az 5,28 éves keringési idejű égitest végül 2008 márciusában kapta meg sorszámát, miután a Mátrából többször is újraészlelték. A kisbolygót Ladányi Tamás amatőrcsillagászról, a The World At Night (TWAN) csoport tagjáról, neves asztrofotósról, két kettőscsillag felfedezőjéről nevezték el. Tartalomjegyzékhez < Világképem < Anyag-időszak -------------- ÉLET ÉS TUDOMÁNY ■ 2014/27 ■ 853
|