Rieth József: Szentföldi zarándoklatunk
(Szentföldi utunk) --- << Kafarnaum << Tibériás >> Yardenit >>
(Szentfödi utunk 3. napja, 1994. október 15., szombat.) A várost Heródes Antipas, Galilea negyedes fejedelme alapította Kr.u. 17-ben, ez lett a fővárosa. A város nevét Tiberius császár tiszteletére választotta. Jézus valószínűleg nem járt ebben a városban. Több évszázadig működött itt az ideköltözött jamniai talmudista iskola. A 13. században a keresztényeket lemészárolták, a 17. században a zsidók is kihaltak a városból és muzulmán település maradt. Jelenleg 30 ezer javarészt zsidó lakja.
A Galileai tenger, a környéke és Tiberiás a levegőből
Tibériás egykor és most
A városból nem sokat láthattunk, messze felhúzódik a Bet-Maon hegy oldalába, szélesen elterül a tó partján. Az évek során ez a város is modernizálódott, hiszen az üdülés és vendégforgalom ezt indokolttá is tette. Lenn a vízparton csak szállodák és üdülők vannak. Sokan motorcsónakoznak, vízirobogóznak, vagy vízisíelnek. A kikötőhöz vitt minket egyenesen az autóbuszunk. Itt egy kínai pagoda formájú étterem mellett telepedtünk le. A társaság egyik része az étterembe vonult ebédelni, mi a part melletti kis ligetecskében pihentünk és szendvicset ebédeltünk a kényelmes karosszékekben üldögélve. Közben néztük a tavat, a turisták véget nem érő forgatagát, az egyre másra érkező és induló hajókat, a mindenféle színű és nyelvű zarándokokat. Maga a kikötő nem nagyobb, mint egy balatoni kikötő, sőt még annál is kisebb.
Kilátások Tibériás környékén
A hajók nagyon különbözőek. Van vízibuszszerű, van hatalmas katamarán, van tutajszerű ormótlan is. Időnként megjelent Krisztus-korabeli fahajók kétszeresre nagyított mása. Ezek mindegyike is modern motoros hajó. Dél felé a Genezáreti tó összeszűkül, a középső képen valahol a hajó irányában, a két lankás hegy lábánál van a Jordán folytatása. Maga a hajó annak a hajóleletnek a felnagyított mása, amit kétezer évig őrzött az iszap, és csak nemrég találtak meg A harmadik képen Krisztus korabeli hajó felnagyított mása látható, természetesen motorhajtással. A hajósok az illúzió kedvéért apostol szakállat és hálóingszerű ruhát viselnek, a tó közepén még a hálójukat is kivetik. A tavon időnként luxus motoros hajók is elpöfögtek, de néhány vízirobogón parádézó sportember is cikázott ide-oda a vízen. Innen a Biblia hangulata nem érződött. Csak a kikötő római kori hangulatot sugalló oszlopai utalnak a múltra.
Tibériás emlékei a rómaiak korából és a görög időből
.jpg)
Régi mozaik. -- Utcakép az 1930-as évekből.
Hajózva érezni, hogy azért a "víz az úr", pedig nekünk ragyogó békés időnk volt...
Krisztus-korabeli hajók felnagyított másai közlekednek a zarándok turisták kedvéért
Csiga lassúsággal jött el a 13,30, ekkor mi is beszálltunk egy katamaránba. A hajón rajtunk kívül még egy csoport utazott, egy Amerikában élő indonézek zarándok csoportja. Gyors iramban ment a hajónk a tó közepéig. Csodáltuk a távolodó part színeit, a hegyoldalban terpeszkedő Tibériás házrengetegét, északon a távoli hegyek látványát, a Golán-fennsíkot, és a víz mámorító csobogását. A tó közepén megállt a hajónk, rövid áhítatot tartottunk: szentírás olvasás, ima, ének. Az indonézek is hasonlóképen tettek, majd nagy örömmel együtt imádkoztunk, énekeltünk. Meghatódottan indultunk tovább, mindenkinek nagyon jó lett a hangulata. Egy kibucnál kötöttünk ki, az első kibucnál, a Nof Ginnasar kikötőjében. A Nof Ginnosar Kibbutz Hotel nagy fákkal tarkított ligetben van. Távol már a Libanon hegyeinek kontúrja látszik. A kibbutz kikötőjében egy hajómúzeum van. Ebben őriztek egy kétezeréves hajóleletet, amit az iszapban eltemetve találtak. A múzeum mögötti parkban, a dús fűben telepedtünk le, és ott elmondták nekünk a kibucmozgalom történetét.
Vázlatosan megpróbálom reprodukálni az elhangzottakat, amit a jegyzeteim és egyik útitársam jegyzetei alapján idézek vissza. Az adatok bizonyos, hogy pontosításra szorulnának. Itt volt annak idején az első kibuc. Az első kibuc szervezője magyar emigráns zsidó volt. A kibuc tagjai bevándorlókból szerveződtek, induláskor teljesen magukra voltak utalva. Ki kellett dolgozniuk a mostoha termőviszonyok közt a legmegfelelőbb technológiát, meg kellett keresniük a legalkalmasabb terményfajtákat. Ezek az első kibucok is itt nincstelenül a csupasz földre alakultak, és mégis nagyon szép eredményt értek el. A kibucban minden tag dolgozik, ezért ruhát, lakást, élelmet kap. Senkit sem nyugdíjaznak, de az idősebbek kevesebbet dolgoznak, és könnyebb munkát végeznek. A többletmunkáért pontrendszer alapján külön pénzhez jutnak, ebből tudnak utazni, egyéni kedvtelésükre vásárolni. Országosan az összlakosságnak mindössze 2.4%-a vesz részt a kibuc-mozgalomban.
A hajómúzeumáról híres Nof Ginnosar Kibbutz nem sugároz történelmi levegőt: itt pénzről szól a játék
A családok 1+2 szobás lakásokban élnek, a gyerekeket a kibucban tanítják, vagy a nagyobb gyermekek esetében iskolabusszal szállítják. A tanulóknak az angol nyelv kötelező, a 4. osztálytól a héber és arab is, hogy kommunikálni tudjanak. A jogosítvány megszerzése is tantárgy. A fiúk 36 hónapra, a lányok 20 hónapra vonulnak be katonának. A katonai szolgálatból gyakran mehetnek haza. A fiatalok nagy utazásokat tehetnek a világban.
Hosszú beszélgetés volt ez a kibuc-mozgalomról, sok kérdést is feltett a társaság. A hangulatrontó számomra csak az volt, hogy az egész ismertetés a régi népnevelős brigádgyűlésekre emlékeztetett engem. Persze ez most egészen más volt, itt senki sem akarta, hogy aláírjunk belépési nyilatkozatot, vagy tiltakozó táviratot, de bennem keserű emlékeket ébresztett az elmúlt évtizedekről. Senkivel sem beszéltem erről, mert tudom hogy csupán régi sebeim terhét hordozom, akárcsak az előadást kedvesen tartó Aviva is, meg az itt élő sok zsidó veterán is, akik végigszenvedték az üldöztetés borzalmait, meg ma is a fegyveres veszélyeztetettség árnyékában élnek.
A hajómúzeum és egy Krisztus-korabeli halászbárka makettja
A partnál, Nof Ginnasar kikötőjében egy hajómúzeum van. Ebben őriznek egy kétezeréves, Krisztus korabeli hajóleletet, amit az iszapban eltemetve találtak. A konzerválását akkor (1994-ben) nem tudták még megoldani, ezért az eredeti iszapban őrizték, és a hatalmas szürke betonépület nem volt látogatható. Időközben sikerült a lelet biztonságosnak tűnő kezelése és kiállítása. A Ginnasar-völgyben egy ősi halászfalut, talán Dalmanutát is megtalálták a régészek. (2014)
Az iszapban talált kétezeréves hajóleletet gondosan becsomagolták és konzerválták
Ma már a múzeum névadó főatrakciója
Strandolás
Hazatérve a szállásunkra, nagy strandolást rendeztünk a Genezáreti tóban. A víz kellemes langyos volt. A tó medre lassan mélyült, a lábunk kellemes homokon járt, ha leálltunk. A vidám úszkálás és pancsolás után hosszú beszélgetés kezdődött a parton. A háromnapos nagy rohanás után mindenkinek jól esett már a pihenés, egy kis megállás.
Vacsora után ismét a parton telepedtünk le. Nagy körbe rendeztük a nyugágyakat. A Nyolc Boldogságról beszélgettünk: "boldogok a lélekben szegények". Nagyon remek vélemények, meglátások hangzottak el, erről a mai szemmel teljesen idegenül hangzó tételről. A beszélgetést borral, gyümölccsel zártuk. Jól éreztük magunkat, jól összekovácsolódott a társaság.
(Szentföldi utunk) --- << Kafarnaum << Tibériás >> Yardenit >>
-------------------------
Kapcsolódó háttéranyag: Tibériás története
-------------------------
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tiberias
http://www.kislexikon.hu/tiberias.html
http://lexikon.katolikus.hu/T/Tiberi%C3%A1s.html
http://wol.jw.org/hu/wol/d/r17/lp-h/102006284
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=32638
http://mult-kor.hu/20130916_eltemetett_bibliai_halaszfalut_talaltak_izraelben
http://www.magdalaproject.org/WP/?p=134&langswitch_lang=en
www.waynestiles.com/the-jesus-boat-a-nof-ginosar-abandoned-ship-resurfaces/
http://en.wikipedia.org/wiki/Sea_of_Galilee_Boat
http://www.sacred-destinations.com/israel/jesus-boat